Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

 18. FEJEZET

„Nagy haragra gyúlok”

„Nagy haragra gyúlok”

EZÉKIEL 38:18

TÉMA: Góg támadása felbőszíti Jehovát; Jehova megvédi a népét Armageddon háborújában

1–3. a) Mihez vezet az, hogy Jehova „nagy haragra” gyúl? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a fejezetben?

FÉRFIAK, nők és gyerekek egy királyságéneket énekelnek. Az egyik felvigyázó szívből jövő imát mond, arra kérve Jehovát, hogy védje meg őket. A gyülekezet tagjai biztosak benne, hogy Jehova gondoskodni fog róluk, ám ettől függetlenül szükségük van vigaszra és bátorításra. Kintről harci zajok szűrődnek be. Armageddon kezdetét vette! (Jel 16:14, 16).

2 Armageddon háborúja alatt Jehova nagy haraggal fogja elpusztítani az embereket, nem pedig hidegvérrel. (Olvassátok fel: Ezékiel 38:18.) A pusztító haragját nem egyetlen seregre vagy nemzetre fogja kiontani, hanem megszámlálhatatlanul sok emberre az egész világon. Azon a napon a Jehova által megöltek „ott lesznek a föld egyik végétől a föld másik végéig” (Jer 25:29, 33).

3 Mi miatt gyúl „nagy haragra” Jehova, a szeretet Istene, aki „irgalmas és könyörületes”, továbbá „türelmes”? (2Móz 34:6; 1Ján 4:16). Nézzük meg, hogy a válasz hogyan nyújt vigaszt és tölt el minket bátorsággal, illetve hogyan segít, hogy lelkesebben végezzük a prédikálómunkát.

 Miért gyúl „nagy haragra” Jehova?

4–5. Miben különbözik Isten haragja a tökéletlen emberek haragjától?

4 Először is fontos tisztában lennünk azzal, hogy Jehova haragja különbözik a tökéletlen emberek haragjától. Amikor egy ember forr a dühtől, és végül kitör belőle, akkor annak gyakran beláthatatlan következményei vannak. Káin, Ádám első fia például „nagyon haragos” lett, mivel Jehova az ő áldozatában nem lelte örömét, Ábelében viszont igen. Hova vezetett ez? Megölte az igazságos testvérét (1Móz 4:3–8; Héb 11:4). Vagy gondoljunk Dávidra, aki Jehova szíve szerint való férfi volt (Csel 13:22). Még őt is csak kevés választotta el attól, hogy egy borzalmas bűnt kövessen el, amikor megtudta, hogy a gazdag földtulajdonos, Nábál sértő dolgokat mondott rá és az embereire. Dávid és a katonái forrtak a dühtől, ezért felkötötték a kardjukat, hogy megöljék a hálátlan Nábált és vele együtt minden férfit a házában. Szerencsére Nábál felesége, Abigail meg tudta győzni Dávidot és az embereit, hogy ne álljanak bosszút (1Sám 25:9–14, 32, 33). Nem véletlen, hogy Jehova a következő szavak megírására ihlette Jakabot: „ember haragja nem szolgálja Isten igazságosságát” (Jak 1:20).

Jehova mindig ellenőrzés alatt tartja a haragját, és köztudott, hogy mi dühíti fel

5 Míg az emberek gyakran nem tudják kordában tartani az indulataikat, addig Jehova mindig ellenőrzés alatt tartja a haragját, és köztudott, hogy mi dühíti fel. Ő még akkor is igazságos, ha nagyon dühös. Amikor megütközik egy ellenfelével, sosem pusztítja el „az igazságost a gonosszal együtt” (1Móz 18:22–25). Emellett Jehova mindig joggal haragszik meg. Vizsgáljuk meg két okát annak, hogy miért gyúl haragra, és hogy milyen tanulságokat szűrhetünk le belőlük.

6. Mit vált ki Jehovából, amikor bemocskolják a nevét?

6 Első ok: Jehova nevét bemocskolták. Akik azt állítják, hogy Jehovát képviselik, de gonosz dolgokat művelnek, ártanak a hírnevének, és ez jogosan bőszíti fel őt (Ez 36:23). Ahogy arról már szó volt ennek a kiadványnak a korábbi fejezeteiben, Izrael nemzete nagy szégyent hozott Jehova nevére. Nem csoda, hogy a gondolkodásmódjukkal és a tetteikkel feldühítették Istenüket. Viszont Jehova mindig uralkodott az érzésein, és csak a kellő mértékben büntette meg a népét (Jer 30:11). És miután a haragja elérte a célját, szikrányi neheztelés sem maradt benne (Zsolt 103:9).

7–8. Mit tanulhatunk abból, ahogyan Jehova az izraelitákkal bánt?

7 Tanulságok: az, ahogyan Jehova az izraelitákkal bánt, komoly figyelmeztetés a számunkra. Hozzájuk hasonlóan nekünk is abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy Jehova nevét viselhetjük. Jehova Tanúi vagyunk (Ézs 43:10). A szavaink és a tetteink közvetlen hatással vannak arra, hogy milyen kép alakul ki az emberekben Jehováról. Sosem szeretnénk gátlástalanul viselkedni, és szégyent hozni a nevére. Az ilyen képmutató  magatartás fel fogja bőszíteni Jehovát, és előbb vagy utóbb tenni fog azért, hogy megvédje a hírnevét (Héb 3:13, 15; 2Pét 2:1, 2).

8 Vajon az, hogy Jehova „nagy haragra” tud gyúlni, visszatart minket attól, hogy közeledjünk hozzá? Nem! Tudjuk, hogy ő türelmes és megbocsátó (Ézs 55:7; Róma 2:4). De azzal is tisztában vagyunk, hogy nem gyenge és érzelgős. Valójában tiszteletet ébreszt bennünk, hogy tudjuk, hogy megharagszik azokra, akik makacsul bűnös életet élnek, és nem engedi meg, hogy továbbra is a népe tagjai maradjanak (1Kor 5:11–13). Jehova egyértelműen tudatja velünk, mi ingerli fel. Ezért rajtunk múlik, hogy úgy gondolkodunk és viselkedünk-e, amivel haragra ingereljük, vagy sem (Ján 3:36; Róma 1:26–32; Jak 4:8).

9–10. Mit vált ki Jehovából, amikor a hűséges népét veszély fenyegeti? Mondj példákat!

9 Második ok: Jehova hűséges népét veszély fenyegeti. Jehovát feldühíti, amikor az ellenségei megtámadják azokat, akik hűségesek hozzá, és nála keresnek menedéket. Például miután az izraeliták elhagyták Egyiptomot, a fáraó a hatalmas seregével megtámadta Isten látszólag védtelen népét, akik összetömörültek a Vörös-tenger partján. Viszont amikor a hatalmas sereg a száraz tengerfenéken keresztül üldözte az izraelitákat, Jehova leszedte a harci szekerek kerekeit, és a tengerbe taszította az egyiptomiakat. „Senki sem maradt életben közülük” (2Móz 14:25–28). Jehova azért gerjedt haragra az egyiptomiak ellen, mert odaadóan szerette a népét. (Olvassátok fel: 2Mózes 15:9–13.)

Ahogy egy angyal megvédte Isten népét az asszíroktól Ezékiás napjaiban, úgy az angyalok minket is meg fognak védeni (Lásd a 10. és 23. bekezdést.)

10 Ehhez hasonlóan Ezékiás király napjaiban is azért segített Jehova a népének, mivel szerette őket. Az asszírok, akiknek akkoriban a leghatalmasabb és legkegyetlenebb seregeik voltak, felvonultak Jeruzsálem megtámadására. Jehova hűséges szolgáit egy olyan ostrom fenyegette, mely lassú és borzalmas halált jelentett volna nekik (2Kir 18:27). Válaszul Jehova csupán egyetlen angyalt küldött; az pedig egy éjszaka alatt 185 000 ellenséges katonát ölt meg (2Kir 19:34, 35). Képzeld el az asszír tábort másnap reggel! Dárdák, pajzsok és kardok hevernek szanaszét. Nem ébreszti trombitaszó az embereket. Senki sem hívja össze a csapatokat. Kísérteties csend honol a táborban, mindenhol hullák vannak.

11. Miért nyújtanak vigaszt nekünk és töltenek el bátorsággal bennünket a szentírási példák?

11 Tanulságok: az előbb említett példák, melyek rámutatnak, hogy mit tesz Jehova, amikor fenyegetik a népét, a következő erőteljes figyelmeztetéssel szolgálnak az ellenségeinknek: „félelmetes dolog az élő Isten kezébe kerülni”, amikor haragra gerjed (Héb 10:31). Ugyanakkor ezek a megtörtént esetek vigaszt nyújtanak nekünk, és bátorsággal töltenek el bennünket.  Megnyugtat minket annak a tudata, hogy a legfőbb ellenségünk, Sátán nem fog sikerrel járni. Hamarosan véget ér a rövid ideig tartó uralma! (Jel 12:12). Addig is bátran szolgálhatjuk Jehovát, és biztosak lehetünk benne, hogy egyetlen ember, szervezet vagy kormányzat sem gátolhat meg minket az akarata cselekvésében. (Olvassátok fel: Zsoltárok 118:6–9.) Pál apostol a következő ihletett szavakkal fejezte ki a meggyőződésünket: „Ha Isten mellettünk van, ki lesz ellenünk?” (Róma 8:31).

12. Miért gerjed haragra Jehova a közelgő nagy nyomorúság idején?

12 Jehova megvédte az izraelitákat, amikor Egyiptom csapdájába estek, illetve amikor megostromolták őket az asszírok. A közelgő nagy nyomorúság idején velünk is ugyanígy fog bánni. Mivel Jehova nagyon szeret bennünket, haragra fog gerjedni, amikor az ellenségeink megpróbálnak majd elpusztítani minket. Akik ostoba módon megtámadnak minket, igazából Jehova szeme fényét bántják. Gyorsan és ellentmondást nem  tűrően fog válaszolni (Zak 2:8, 9). A vérontás példátlan lesz. De Isten ellenségeit nem érheti váratlanul, amikor Jehova kitölti a haragját rajtuk. Miért?

Milyen figyelmeztetéseket adott Jehova?

13. Milyen figyelmeztetéseket adott Jehova?

13 Jehova „türelmes”, és többször is figyelmeztette az ellenségeit és azokat, akik veszélyt jelentenek a népére, hogy el fogja pusztítani őket (2Móz 34:6, 7). Olyan próféták által, mint Jeremiás, Ezékiel, Dániel, Krisztus Jézus, valamint Péter, Pál és János apostol által figyelmeztetett egy sorsdöntő csatára. (Lásd a „Jehova figyelmeztet a közelgő nagy csatára” című kiegészítő részt.)

14–15. Mi mindent tett Jehova, és miért?

14 Jehova feljegyeztette ezeket a figyelmeztetéseket a Szavában. Azt is biztosította, hogy a Biblia a történelem legtöbb nyelvre lefordított és legszélesebb körben kiadott könyve legyen. Lehetővé tette, hogy az egész földön egy önkéntesekből  álló sereg segítsen az embereknek békés kapcsolatba kerülni vele, és figyelmeztesse őket arra, hogy a „nagy napja közel van” (Sof 1:14; Zsolt 2:10–12; 110:3). Arra indította a népét, hogy több száz nyelvre fordítsanak le bibliatanulmányozáshoz használt kiadványokat, és több száz millió órát szánjanak arra minden évben, hogy beszéljenek a Szavában található ígéretekről és intésekről.

15 Jehova azért bízta meg a népét ezzel a munkával, „mert nem szeretné, hogy bárki is elpusztuljon, hanem azt szeretné, hogy mindenki megbánásra jusson” (2Pét 3:9). Micsoda megtiszteltetés, hogy szerető, türelmes Istenünket képviselhetjük, és nekünk is egy kis részünk lehet abban, hogy továbbíthatjuk az üzenetét! Hamarosan azonban kifutnak az időből azok, akik nem hallgatnak a figyelmeztetésekre.

Mikor fog Jehova haragra gyúlni?

16–17. Vajon már kitűzte Jehova a végső csata napját? Magyarázd el!

16 Jehova kitűzte a végső csata napját. Már tudja, mikor fogják megtámadni a népét (Máté 24:36). Honnan tudja?

 17 Ahogy ennek a kiadványnak az előző fejezetében láttuk, Jehova ezt mondja Gógnak: „horgokat akasztok állkapcsodba”. Isten egy mindent eldöntő csatába vezeti a nemzeteket (Ez 38:4). Ez nem azt jelenti, hogy Jehova fog támadni, vagy hogy megfosztja a szabad akaratuktól az ellenségeit. Inkább arra utal, hogy Jehova belelát a szívekbe, és tudja, mit fognak tenni az ellenségei az adott körülmények között (Zsolt 94:11; Ézs 46:9, 10; Jer 17:10).

18. Miért fognak harcba szállni az emberek a Mindenhatóval?

18 Ha nem Jehova indítja el a háborút, illetve nem ő kényszeríti csatába az ellenfeleit, akkor miért szállnak harcba egyszerű emberek magával a Mindenhatóval? Egyrészt azért, mert addigra már minden bizonnyal meggyőzik magukat arról, hogy Isten vagy nem létezik, vagy nem avatkozik bele az emberi ügyekbe. Lehet, hogy azért jutnak erre a következtetésre, mert nem sokkal korábban elpusztították a földön a hamis vallásos szervezeteket. Talán úgy érvelnek, hogy ha Isten létezne, akkor biztosan megvédte volna azokat a szervezeteket, melyek  azt állították magukról, hogy őt képviselik. Nem fogják felismerni, hogy valójában Isten adta a szívükbe, hogy szabaduljanak meg azoktól a vallásoktól, melyek szégyent hoztak rá (Jel 17:16, 17).

19. Valószínűleg mi fog történni a hamis vallás elpusztulása után?

19 Nem sokkal azután, hogy a hamis vallás elpusztul, Jehova nagy valószínűséggel arra kéri a népét, hogy egy kemény hangvételű üzenetet adjon át az embereknek. Ezt a Jelenések könyve jégesőhöz hasonlítja, melyben minden egyes jégdarab körülbelül 20 kilogramm (Jel 16:21, lábj.). Az üzenet, mely minden bizonnyal arról szól, hogy a politikai és a kereskedelmi rendszer a végéhez közeledik, olyan szinten felbosszantja a hallgatóit, hogy elkezdik káromolni Istent. Feltehetőleg ez az üzenet indítja majd arra a nemzeteket, hogy totális támadást indítsanak Isten népe ellen, hogy egyszer s mindenkorra elhallgattassanak minket. Úgy gondolják majd, hogy védtelenek vagyunk, könnyű préda. Mekkora hiba!

Hogyan fog megmutatkozni Jehova haragja?

20–21. Ki Góg, és mi fog történni vele?

20 Ahogy ennek a kiadványnak a 17. fejezetében láttuk, Ezékiel a „Magóg földjének Gógja” nevet használja a próféciájában a nemzetek koalíciójára, mely meg fog támadni minket (Ez 38:2). Viszont ennek a szövetségnek a tagjait csak gyenge szálak fűzik össze. Noha látszólag együttműködnek, a felszín alatt továbbra is versengés, büszkeség és nacionalista törekvések jellemzik őket. Jehovának nem fog gondot okozni, hogy mindegyikük kardját a „saját testvére ellen” fordítsa (Ez 38:21). Ám az, hogy a nemzetek elpusztulnak, nem emberek műve lesz.

21 Mielőtt azonban elpusztulnának, látni fogják az Emberfiának a jelét, valószínűleg Jehova és Jézus hatalmának egy természetfeletti megnyilvánulását. Az ellenállók olyan dolgoknak lesznek szemtanúi, melyek rendkívüli félelmet keltenek bennük. Jézus jövendölésével összhangban „az emberek elalélnak majd a félelemtől, és azoknak várásától, amik a lakott földre jönnek” (Luk 21:25–27). Rémülten döbbennek majd rá, hogy rossz ötlet volt megtámadni Jehova népét. Kénytelenek lesznek megismerni a Teremtőt mint katonai parancsnokot, a seregek Jehováját (Zsolt 46:6–11; Ez 38:23). Jehova kétségkívül úgy fogja felhasználni az égi seregeket és a természeti erőket, hogy megvédje a hűséges szolgáit, de egyúttal elpusztítsa az ellenségeit. (Olvassátok fel: 2Péter 2:9.)

Amikor Jehova népét veszély fenyegeti majd, égi seregek által fogja kitölteni a haragját (Lásd a 21. bekezdést.)

22–23. Kik fogják megvédeni Isten népét, és kétségkívül mit éreznek majd a feladatukkal kapcsolatban?

Mire ösztönözzön minket az, amit Jehova napjáról tudunk?

22 Képzeljük el, mennyire vágyik rá Jézus, hogy vezesse az Isten ellenségei elleni támadást, és megvédje azokat, akik szeretik és szolgálják az Atyját! Abba is gondoljunk bele, hogy mit érezhetnek majd a felkent keresztények! Valamikor Armageddon  kezdete előtt a földön élő felkentek utolsó tagjai is fel fognak támadni égi életre, hogy így mind a 144 000-en csatlakozzanak Jézushoz a harcban (Jel 17:12–14). Nyilvánvalóan sok felkent szoros barátságba került a más juhok tagjaival, miközben együtt szolgálták Jehovát az utolsó napokban. A felkenteknek ekkor már meglesz a joguk és a hatalmuk is, hogy megvédjék azokat, akik hűségesen támogatták őket a próbáik során (Máté 25:31–40).

23 Az angyalok is részét alkotják majd Jézus égi seregének (2Tessz 1:7; Jel 19:14). Már segítettek neki eltávolítani Sátánt és a démonait az égből (Jel 12:7–9). És azoknak az összegyűjtésében is részt vesznek a földön, akik Jehovát akarják imádni (Jel 14:6, 7). Nem véletlen hát, hogy Jehova megengedi majd az angyaloknak, hogy megvédjék a hűségeseket! És ami mindennél fontosabb: Jehova seregében mindenki megtiszteltetésnek tartja majd, hogy megszentelheti Jehova nevét és tisztára moshatja a hírnevét azáltal, hogy segít neki elpusztítani az ellenségeit (Máté 6:9, 10).

24. Milyen hatással lesz a nagy sokaságra, hogy egy elszánt sereg áll a hátuk mögött?

24 Egy ilyen hatalmas és elszánt sereggel a hátuk mögött a nagy sokaság tagjainak nem kell meghunyászkodniuk a félelem miatt. Ehelyett felegyenesednek, és felemelik a fejüket, mert közeledik a megszabadításuk (Luk 21:28). Életbe vágóan fontos, hogy mielőtt eljön Jehova napja, a lehető legtöbb embernek segítsünk megismerni és megszeretni irgalmas Atyánkat, aki megvéd minket! (Olvassátok fel: Sofóniás 2:2, 3.)

Armageddon alatt Jehova népe nem fog harcolni. Angyalok fogják védelmezni őket, miközben a támadóik egymás ellen fordulnak (Ez 38:21) (Lásd a 22–24. bekezdéseket.)

25. Mit fogunk megvizsgálni a következő fejezetben?

25 Az emberek közötti háborúk káoszt és szenvedést hagynak maguk után, Armageddon viszont rendezettséget és boldogságot eredményez. Milyen lesz az élet azután, hogy elül Jehova haragja, a harcosai visszateszik kardjukat a hüvelyébe, és sehol sem hallatszik már a háború zaja? A következő fejezetben erről a csodálatos jövőről lesz szó.