Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

 1B KIEGÉSZÍTŐ RÉSZ

Ezékiel könyvének áttekintése

Ezékiel könyvének áttekintése

Ezékiel könyve így osztható fel:

1–3. FEJEZETEK

I. e. 613-ban, mialatt Ezékiel Babilonban a zsidó száműzöttek között él, Jehovától jövő látomásokat lát, és azt a megbízást kapja, hogy prófétáljon a Kébár folyónál élő zsidóknak.

4–24. FEJEZETEK

I. e. 613 és 609 között Ezékiel olyan prófétai üzeneteket ad át, melyek alapvetően Jeruzsálem, valamint annak lázadó és bálványimádó népe elleni ítéleteket tartalmaznak.

25–32. FEJEZETEK

I. e. 609-től kezdődően, vagyis onnantól kezdve, hogy a babilóniaiak megindították az utolsó ostromukat Jeruzsálem ellen, Ezékiel ítéletüzenete már nem Jeruzsálemnek szól, hanem a környező nemzeteknek: Ammonnak, Edomnak, Egyiptomnak, Moábnak, Filiszteának, Szidónnak és Tírusznak.

33–48. FEJEZETEK

I. e. 606-tól kezdődően – miközben Jeruzsálem és a temploma több száz kilométerrel arrébb romokban hever – Ezékiel egy reményteli üzenetre összpontosít: Jehova tiszta imádatának izgalmas helyreállítására!

Ezékiel könyve alapvetően kronológiai és téma szerinti sorrendben van felépítve. A Jeruzsálemnek és a templomának a pusztításáról szóló próféciák a tiszta imádat helyreállításáról szóló próféciák előtt vannak megemlítve. Ez így logikus, mivel a helyreállításról szóló próféciák azt feltételezik, hogy a templomban végzett imádat véget ért.

Emellett Ezékiel próféciái, melyeket a környező nemzetek ellen mondott ki (25–32. fejezetek) a Jeruzsálem elleni ítéletüzenetek és a tiszta imádat helyreállításáról szóló próféciák közé ékelődnek. Egy tudós a következőket mondta Ezékiel ítéletüzeneteiről, melyeket a nemzeteknek mondott: „Megfelelő átmenetet nyújtanak Isten haragjának a kinyilatkozása és a népe iránt mutatott irgalma között, mivel az ellenségeik elleni büntetés részét alkotja annak, hogy megszabadítja a népét.”

Vissza az 1. fejezet 18. bekezdéséhez