Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

 2. KÉRDÉS

Nevezhető bármilyen élő szervezet is egyszerűnek?

Nevezhető bármilyen élő szervezet is egyszerűnek?

Létrejöhetett magától a testedet alkotó több mint 200-féle sejt?

A tested a világegyetem egyik legbonyolultabb szerkezete. Körülbelül 100 billió parányi sejtből áll – csontsejtekből, vérsejtekből és agysejtekből, hogy csak néhányat említsünk.7 Nem kevesebb mint 200-féle sejt van a testedben.8

A sejtek rendkívül sokfélék, mind a formájukat, mind a funkciójukat tekintve, mégis egy bonyolult, koordinált hálózatot alkotnak. Az internet, a milliónyi számítógépével és a gyors adatátviteli kábeleivel, elbújhat mellettük. Még a legegyszerűbb sejt is olyan mérnöki bravúrról árulkodik, hogy egyetlen emberi találmány sem tud versenybe szállni vele. Hogyan jöttek létre az emberi testet alkotó sejtek?

Mit mondanak sokan a tudósok közül? Az élő sejteket két fő kategóriába lehet sorolni: sejtmaggal rendelkező sejtek és sejtmag nélküliek. Az emberek, az állatok és a növények sejtjeinek van sejtmagjuk, a baktériumsejteknek nincs. Azokat a sejteket, melyeknek van sejtmagjuk, eukariótáknak nevezzük, a sejtmag nélkülieket pedig prokariótáknak. Mivel a prokarióta sejtek az eukarióta sejtekhez képest viszonylag egyszerűek, sokan azt feltételezik, hogy az állatok és a növények sejtjei baktériumsejtekből fejlődtek ki.

Mi több, sokan azt tanítják, hogy több millió éven át az „egyszerű” prokarióta sejtek  bekebeleztek más sejteket. Nem emésztették meg őket, hanem a teória szerint az intelligenciával nem rendelkező „természet” nemcsak annak találta meg valahogy a módját, hogy teljesen módosítsa a bekebelezett sejt működését, de annak is, hogy a módosult sejtek ne lökődjenek ki a „gazdasejt” osztódásakor. *9

Mit mond a Biblia? A Biblia kijelenti, hogy a földön az életet egy intelligens személy hozta létre. Figyeld meg a Biblia egyszerű logikáját: „Természetesen minden háznak van készítője, de aki mindent elkészített, Isten az” (Héberek 3:4). Egy másik helyen pedig ezt írja: „Mily számosak a te műveid, ó, Jehova! Mindet bölcsen alkottad. Betöltik a földet alkotásaid . . . Ott van a számtalan csúszó-mászó állat, élő teremtmények, kicsik és nagyok egyaránt” (Zsoltárok 104:24, 25).

Létrejöhetett akár egy „egyszerű” sejt is élettelen vegyületekből?

Mit mutatnak a tények? A mikrobiológia fejlődésének köszönhetően bepillantást nyerhetünk az eddig ismert legegyszerűbb élő prokarióta sejtek belsejébe, és amit ott látunk, az lebilincselő. Az evolúciókutató tudósok feltételezése szerint az első sejtek nagyjából úgy nézhettek ki, mint a prokarióta sejtek.10

Amennyiben az evolúció elmélete igaz, elfogadható magyarázattal kell szolgálnia arra, hogy hogyan jött létre a véletlen folytán az első „egyszerű” sejt. Ha viszont az élet teremtve lett, akkor még a legparányibb élőlénynek is zseniális tervezettségről kell tanúskodnia. Látogassunk hát el egy prokarióta sejtbe, és közben gondolkodj azon, hogy tényleg létrejöhetett-e magától ez a sejt.

A SEJT VÉDŐFALA

Ahhoz, hogy be tudj menni egy prokarióta sejtbe, olyan kicsire kell összezsugorodnod, hogy több százszor beleférnél a mondatvégi pontba. Nem könnyű bejutnod a sejtbe, mert egy erős és rugalmas membrán veszi körül, melynek hasonló a szerepe, mint egy gyárat körbevevő téglafalnak. 10 000 membránt kellene egymásra tennünk ahhoz, hogy a sejtfal olyan vastag legyen, mint egy papírlap. De a sejtmembrán felépítése és szerepe sokkal összetettebb, mint egy téglafalé.

Ahogy a fal megvédi a gyárat, a membrán is megvédi a sejtet a környezetétől, ahol veszélyek leselkedhetnek rá. A sejthártya azonban nem egy folytonos fal, így a sejt „lélegezni” tud, vagyis a kis molekulák, mint például az oxigén, átjuthatnak rajta. Azt viszont nem engedi, hogy az összetettebb molekulák, melyek akár kárt is tehetnének a sejtben, engedély nélkül behatoljanak; a hasznos molekulákat ellenben benntartja a sejtben. Hogyan csinálja?

Sok gyár kapuiban biztonsági őrök tartják szemmel a ki- és bemenő termékeket. Ehhez hasonlóan a sejtmembránba is be vannak ágyazva különleges fehérjemolekulák, melyek a sejt „kapui” és „biztonsági őrei”.

A sejtmembrán „biztonsági őrei” csak bizonyos fajta molekulákat engednek be vagy ki

Ezek közül a fehérjék közül néhánynak a közepén van egy csatorna, melyen  csak bizonyos fajta molekulák juthatnak át (1). Más fehérjék a membrán egyik oldalán nyitva vannak, a másik oldalán pedig zárva (2). Van egy rakodóterük, mely igazodik egy adott anyag formájához (3). Amikor az anyag bemegy a rakodótérbe, a fehérje a membrán másik oldalán kinyílik, és kiengedi a szállítmányt (4). Ezek a folyamatok még a legegyszerűbb sejtek felszínén is végbemennek.

MI TÖRTÉNIK A GYÁRBAN?

Tegyük fel, hogy a „biztonsági őr” átengedett a kapun, és most bent vagy a sejtben. A prokarióta sejt belsejét vizes folyadék tölti ki, melyben sokféle anyag van, nagyon gazdag például tápanyagokban és sókban. A sejt ezeket az alapanyagokat felhasználva készít el mindent, amire szüksége van, de a folyamat nemcsak úgy vaktában történik. A sejt ebből a szempontból is olyan, mint egy hatékonyan működő gyár. Több ezer kémiai reakciót bonyolít le, melyek meghatározott időben és sorrendben kell hogy kövessék egymást.

A sejt legnagyobbrészt fehérjék előállításával van elfoglalva. Hogyan készülnek a fehérjék? Először a sejt előállít körülbelül 20-féle alapanyagot. Ezek az aminosavak. Aztán az aminosavakat a riboszómákhoz (5) szállítja. A riboszómák önműködő gépekhez hasonlíthatók, melyek meghatározott sorrendben fűzik össze az aminosavakat, attól függően, hogy milyen fehérjét akarnak létrehozni. A gyárban a gyártást általában egy központi számítógépes program vezérli; a sejt legtöbb feladatát szintén egy „számítógépes program”, vagy kód irányítja: a DNS (6). A riboszómák kapnak a DNS-től egy másolatot a részletes instrukciókról, melyekből megtudják, hogy milyen fehérjére van szükség, és hogy milyen gyártástechnológiát kell használniuk (7).

Ahogyan elkészül a fehérje, az felér egy csodával! Minden fehérje egy sajátos, háromdimenziós formába hajtogatódik (8). Hogy egy fehérje milyen munkára fog specializálódni, azt a formája határozza meg. * Képzelj magad elé egy gyártósort, ahol motoralkatrészeket állítanak össze. A motor  csak akkor lesz működőképes, ha minden egyes alkatrész jól van legyártva. Ugyanígy, ha egy fehérje nincs precízen összeállítva, és nem a megfelelő formára van összehajtogatva, nem fogja tudni úgy végezni a feladatát, ahogy kell, sőt, még kárt is tehet a sejtben.

A sejt „gyára” – A fehérjegyártás folyamata: A sejt, egy gépesített gyárhoz hasonlóan, rengeteg gép segítségével állítja össze és szállítmányozza az összetett termékeket

Hogyan kerül az újonnan előállított fehérje a munkaterületére? A sejt fehérjéi „fel vannak címkézve”, és ez biztosítja, hogy oda kerüljenek, ahol szükség van rájuk. Bár a sejt percenként több ezer fehérjét készít el és szállítmányoz, mégis mind megérkezik a rendeltetési helyére!

Miért fontosak ezek a tények? A legegyszerűbb élő sejtben lévő összetett molekulák nem képesek önállóan sokszorosítani magukat. Ha kikerülnek a sejtből, lebomlanak. A sejtben is csak más összetett molekulák segítségével képesek osztódni. Például enzimekre van szükség ahhoz, hogy létrejöjjenek a sejt energiaszükségletéről gondoskodó speciális molekulák, az úgynevezett adenozin-trifoszfátok (ATP), de ATP-ből felszabadított energiára van szükség az enzimek előállításához. Továbbá DNS nélkül nem jöhetnek létre enzimek, enzimek nélkül viszont nem jöhet létre  DNS. (Erről a molekuláról a 3. részben lesz szó.) Más fehérjéket is csak egy sejt tud előállítani, de ha nem lennének ezek a fehérjék, nem lenne sejt. *

Radu Popa mikrobiológus nem ért egyet a Biblia teremtésről szóló leírásával. Azonban 2004-ben feltett egy kérdést: „Hogyan tud a természet életet produkálni, ha még nekünk sem sikerül, pedig megteremtettük hozzá a feltételeket?”13 Ezenkívül megjegyezte: „Az élő sejtet működtető mechanizmusok annyira komplexek, hogy lehetetlennek tűnik, hogy valamiféle véletlen folytán mind egyszerre megjelentek volna.”14

Ha ez a felhőkarcoló összedől, mert gyenge az alapja, akkor nem ugyanez kell hogy történjen az evolúció elméletével is, mivel nem tudja megmagyarázni, honnan ered az élet?

Mit gondolsz? Az evolúció elmélete úgy próbál magyarázatot adni az élet eredetére, hogy kihagyja belőle Istent. Ám minél több mindent fedeznek fel a tudósok az életről, annál kevesebb esélyét látják annak, hogy magától jött létre. Ezt a problémát néhány evolúciókutató tudós úgy próbálja áthidalni, hogy külön problémakörbe sorolja az evolúció elméletét és az élet eredetének a kérdését. Szerinted logikus ez a megközelítés?

Az evolúció elmélete arra a feltevésre épül, hogy az életet szerencsés véletlenek hosszú sora hozta létre, majd újabb véletlenek következtében jött létre a fantasztikusan sokféle és összetett élővilág. De ha egy teóriának nincs alapja, akkor mi történik a többi feltételezéssel, melyek erre a teóriára épülnek? Ahogy egy felhőkarcoló is összedől, ha nincs alapja, úgy az az evolúciós elmélet is összedől, amelyik nem tudja megmagyarázni, hogy honnan ered az élet.

Most, hogy nagy vonalakban láttuk, milyen egy „egyszerű” sejt felépítése, és milyen feladatokat végez, mire jutottál? Sok véletlenszerű folyamatot láttál benne, vagy rendkívüli tervezettség bizonyítékait? Ha még mindig nem vagy biztos magadban, nézd meg közelebbről azt a „központi számítógépes programot”, amely a sejt működését irányítja.

^ 6. bek. Mindeddig nem sikerült kísérletekkel bizonyítani, hogy ez a folyamat valóban végbemehet.

^ 18. bek. Az enzimek is fehérjék, melyeket a sejtek állítanak elő. Az egyes enzimek aszerint hajtogatódnak össze, hogy milyen kémiai reakciót kell felgyorsítaniuk. Száz meg száz enzim együttes munkája szabályozza a sejt működését.

^ 20. bek. Az emberi szervezetben egyes sejteket több százezer féle,11 összesen körülbelül 10 000 000 000 fehérjemolekula alkot.12