Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Négy szó, amely megváltoztatta a világot

Négy szó, amely megváltoztatta a világot

 Hetedik fejezet

Négy szó, amely megváltoztatta a világot

1. Mekkora jelentősége volt annak a négy szónak, amelyet réges-rég írtak egy falra?

NÉGY egyszerű szó, melyet egy vakolt falra írtak. Ez a négy szó azonban csaknem halálra rémített egy hatalmas uralkodót. E szavak bejelentették két király trónfosztását, az egyikük halálát, valamint egy erős világhatalom végét. E szavak azt eredményezték, hogy megaláztak egy megbecsült vallási rendet. És ami a legfontosabb, e szavak felmagasztalták Jehova tiszta imádatát, és újból megerősítették szuverenitását egy olyan időszakban, amikor az emberek többsége egyikkel sem nagyon törődött. Sőt e szavak még a mai világ eseményeire is fényt derítenek! Hogyan idézhetett elő ennyi mindent négy szó? Vizsgáljuk csak meg!

2. a) Mi történt Babilonban Nabukodonozor halála után? b) Melyik uralkodó került ekkor hatalomra?

2 Évtizedek teltek el a Dániel könyve negyedik fejezetében leírt események óta. A büszke Nabukodonozor király 43 éves uralma Babilonban a halálával ért véget i. e. 582-ben. Családjából uralkodók egész sora követte őt, de korai haláluk vagy meggyilkolásuk egymás után vetett véget uralmuknak. Végül egy Nabú-naid nevű férfi került a trónra lázadás útján. Nabú-naid, aki a holdisten, Szín egyik főpapnőjének a fia volt, nyilvánvalóan nem állt vérrokonságban Babilon királyi házával. Néhány szaktekintély azt feltételezi, hogy Nabukodonozor egyik lányát vette feleségül, hogy törvényesítse saját uralmát, fiukat, Belsazárt tette társuralkodójává, és volt, hogy évekre rábízta a Babilon feletti uralmat. Ebben az esetben Belsazár  Nabukodonozornak az unokája volt. Vajon nagyapjának tapasztalataiból megtanulta, hogy Jehova a Legfőbb Isten, aki bármelyik királyt képes megalázni? Aligha! (Dániel 4:34).

EGY LAKOMA FÉKTELENNÉ VÁLIK

3. Milyen volt Belsazár lakomája?

3 Dániel könyvének ötödik fejezete egy lakomával kezdődik. „Belsazár király nagy lakomát szerze az ő ezer főemberének, és az ezer előtt bort ivék” (Dániel 5:1). Bizonyára el tudod képzelni, hogy hatalmas teremre volt szükség ahhoz, hogy leültessék mindezeket a férfiakat, valamint a király mellékfeleségeit és ágyasait. Egy tudós megjegyzi: „A babiloni lakomák fényűzőek voltak, bár általában részegségbe torkolltak. Külföldről hozott borok és mindenféle ínyencség borította az asztalt. A termet parfümillat töltötte be; énekesek és zenészek szórakoztatták az összegyűlt vendégeket.” Belsazár a fő helyen ült, ahol mindenki láthatta, és itta a borát — egyre csak itta és itta.

4. a) Miért tűnhet furcsának, hogy a babiloniak lakomáztak az i. e. 539. október 5-éről 6-ára virradó éjszakán? b) Nyilvánvalóan mi tette magabiztossá a babiloniakat a támadó seregek ellenére?

4 Különösnek látszik, hogy a babiloniak ilyen ünnepi hangulatban voltak akkor, az i. e. 539. október 5-éről 6-ára virradó éjszakán. Országuk háborút folytatott, és nem állt jól az ügyük. Nabú-naid nemrég vereséget szenvedett a támadó méd—perzsa hadseregtől, és a Babilontól délnyugatra fekvő Borszippában keresett menedéket. Czírus csapatai most pedig közvetlenül Babilon előtt táboroztak. Mégis, nem úgy tűnik, hogy Belsazár és főemberei aggódtak volna. Elvégre városuk a bevehetetlen Babilon volt! Roppant nagy falai fenyegetően magasodtak a mély vizesárkok fölé, melyeket a várost átszelő óriási Eufrátesz folyó vize töltött meg. Több mint ezer éve nem fordult elő, hogy egy ellenség viharos gyorsasággal bevette volna Babilont. Miért aggódtak  volna hát? Belsazár talán úgy okoskodott, hogy mulatozásuk zaja megmutatja kint lévő ellenségeiknek magabiztosságukat, és így elcsüggeszti őket.

5., 6. Mit tett Belsazár a bor hatására, és miért volt ez Jehova kirívó megsértése?

5 Nem sok időbe telt, és a túlzott ivásnak meglátszott a hatása Belsazáron. Ahogy a Példabeszédek 20:1 mondja, „a bor csúfoló”. Ebben az esetben a bor tényleg arra indította a királyt, hogy rendkívül nagy ostobaságot kövessen el. Elrendelte, hogy a Jehova templomából származó szent edényeket hozzák be a lakomára. Ezeket az edényeket, amelyeket Nabukodonozor jeruzsálemi győzelme után vittek el hadizsákmányként, csak a tiszta imádatban volt szabad felhasználni. Még a zsidó papokat is figyelmeztették, hogy maradjanak tiszták, pedig nekik a múltban engedélyezett volt, hogy használják azokat a jeruzsálemi templomban (Dániel 5:2; vesd össze: Ésaiás 52:11).

6 Belsazár azonban még ennél is arcátlanabb tettre szánta el magát. „A király és az ő főemberei, az ő feleségei és az ő ágyasai . . . bort ivának, és dicsérék az arany-, ezüst-, ércz-, vas-, fa- és kőisteneket” (Dániel 5:3, 4). Belsazár tehát ezeket a hamis isteneket Jehova fölé akarta magasztalni! Úgy tűnik, ez a magatartás jellemző volt a babiloniakra. Zsidó foglyaikat lenézték, imádatukat kigúnyolták, és egyáltalán nem kecsegtették őket azzal a reménnyel, hogy visszatérhetnek szeretett hazájukba (Zsoltárok 137:1–3; Ésaiás 14:16, 17). Ez a részeg uralkodó talán úgy vélte, ha megalázza ezeket a foglyokat és sértegeti Istenüket, azzal nagy hatást gyakorol asszonyaira és a tisztviselőkre, és így erősnek tűnik majd. * Még ha érzett is valamilyen hatalmi mámort Belsazár, az nem tartott sokáig.

 A FALON LÉVŐ KÉZÍRÁS

7., 8. Mi szakította félbe Belsazár lakomáját, és milyen hatással volt ez a királyra?

7 „Abban az órában — mondja az ihletett beszámoló — emberi kéznek ujjai tünének fel, és írának a gyertyatartóval szemben a király palotájának meszelt falán, és a király nézé azt a kézfejet, a mely ír vala” (Dániel 5:5). Micsoda rendkívüli látvány! Egy kéz jelent meg a semmiből, és a levegőben lebegett a fal egyik jól megvilágított részének közelében. Képzeld el, milyen csend lett úrrá a vendégeken, amikor odafordultak, hogy megbámulják az írást. A kéz egy rejtélyes üzenetet kezdett felírni a vakolatra. * Ez a jelenség annyira vészjósló, annyira felejthetetlen volt, hogy az emberek egyes nyelvekben mind a mai napig használják a „kézírás a falon” kifejezést, hogy egy küszöbönálló sorscsapásra figyelmeztessenek.

8 Milyen hatással volt ez erre a büszke királyra, aki megpróbálta magát és isteneit Jehova fölé magasztalni? „Ekkor a király ábrázatja megváltozék, és az ő gondolatai megháboríták őt, és derekának inai megoldódának és az ő térdei egymáshoz verődének” (Dániel 5:6). Belsazár igyekezett nagynak és méltóságteljesnek tűnni az alattvalói előtt. Ekkor azonban halálos félelem tükröződött rajta — arca elsápadt, dereka rázkódott, egész teste annyira remegett, hogy térdei összeverődtek. Tényleg igazak voltak Dávid szavai, amelyeket Jehovához intézett egy énekben: „szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat” (2Sámuel 22:1, 28; vesd össze: Példabeszédek 18:12).

9. a) Miért mondható, hogy Belsazár rémülete nem olyan volt, mint az istenfélelem? b) Mit ajánlott a király Babilon bölcseinek?

9 Vegyük észre, hogy Belsazár félelme nem ugyanolyan  volt, mint az istenfélelem, a Jehova iránti mély tisztelet, amely minden bölcsesség kezdete (Példabeszédek 9:10). Nem, ez beteges rémület volt, és egyáltalán nem tette bölcsebbé a reszkető uralkodót. * Ahelyett, hogy bocsánatért könyörgött volna Istenhez, akit épp az imént sértett meg, hangosan „a varázslókat, a Káldeusokat és jövendölőket” szólította. Sőt ezt jelentette ki: „Akárki legyen az az ember, a ki elolvassa ezt az írást, és annak értelmét megjelenti nékem, bíborba öltöztetik és aranyláncz lesz a nyakában, és mint harmadik parancsol az országban” (Dániel 5:7). Az, aki az országban harmadikként parancsol, valóban hatalmas lesz, és csak a két uralkodó király, Nabú-naid és maga Belsazár előzi meg. Ezt a helyet normális körülmények között talán Belsazár legidősebb fiának tartották volna fenn. A király ennyire kétségbeesetten vágyott rá, hogy megtudja a rejtélyes üzenet magyarázatát!

10. Mire jutottak a bölcsek abbeli erőfeszítéseikben, hogy megmagyarázzák a falon lévő kézírást?

10 A bölcsek sorban bevonultak a hatalmas terembe. Nem kevesen voltak, hiszen Babilon olyan város volt, amelyet átitatott a hamis vallás, és gazdag volt templomokban. Biztosan bőségesen voltak olyan emberek, akik azt állították, hogy tudnak olvasni az előjelekből, és meg tudnak fejteni rejtélyes írásokat. Ezeket a bölcseket bizonyosan izgatottá tette az előttük álló lehetőség. Megkapták az esélyt, hogy bemutassák tudományukat egy nemes közönség előtt, elnyerjék a király tetszését, és nagy hatalmat jelentő rangot kapjanak. Mégis, micsoda kudarcot vallottak!  „Nem tudták elolvasni az írást, sem annak értelmét megfejteni a királynak” (Dániel 5:8). *

11. Mi lehet az oka, hogy Babilon bölcsei nem voltak képesek elolvasni a feliratot?

11 Nem biztos, hogy Babilon bölcsei magát az írást — a betűket — találták olvashatatlannak. Ha annak találták volna, akkor ezeknek a gátlástalan embereknek bőséges lehetőségük lett volna, hogy bármilyen hamis magyarázatot kitaláljanak, sőt talán olyat, amellyel hízelegnek a királynak. Egy másik lehetőség az, hogy a betűk többé-kevésbé olvashatók voltak. Mivel azonban az olyan nyelvekben, mint amilyen az arám és a héber, nem írták le a magánhangzókat, mindegyik szónak több jelentése lehetett. Ha így volt, akkor a bölcsek valószínűleg képtelenek lettek volna eldönteni, mely szavakra gondoljanak. De még ha el tudták volna is dönteni, akkor sem lettek volna képesek annyira megérteni a szavak jelentését, hogy meg tudják magyarázni őket. Bárhogy legyen is, egy biztos: Babilon bölcsei kudarcot vallottak — csúfos kudarcot!

12. Mit bizonyított be a bölcsek kudarca?

12 A bölcsekről tehát bebizonyosodott, hogy szélhámosok, megbecsült vallási rendjük pedig ámítás. Micsoda csalódást okoztak! Amikor Belsazár látta, hogy hiábavaló volt bíznia ezekben a vallásos személyekben, még jobban megijedt, arca még halványabb lett, és még főemberei is „megzavarodának” * (Dániel 5:9).

 BEHÍVATNAK EGY ÉLESLÁTÁSSAL BÍRÓ EMBERT

13. a) Miért javasolta a királyné, hogy hívják be Dánielt? b) Milyen életet élt Dániel?

13 Ebben a válságos pillanatban maga a királyné — nyilván az anyakirályné — lépett be a terembe, ahol a lakoma folyt. Hallott a lakomán keletkezett felbolydulásról, és ismert valakit, aki meg tudja fejteni a falon lévő kézírást. Évtizedekkel korábban édesapja, Nabukodonozor Dánielt nevezte ki minden bölcse fölé. A királyné emlékezett rá mint olyan emberre, akiben „rendkívüli szellem, ismeret és éleslátás” (NW) volt. Mivel Belsazár láthatólag nem ismerte Dánielt, valószínű, hogy a próféta Nabukodonozor halála után elvesztette magas kormányzati tisztségét. De az előkelőség nem sokat számított Dánielnek. Ebben az időben valószínűleg több mint 90 éves volt, és továbbra is hűségesen szolgálta Jehovát. Bár mintegy nyolc évtizedet töltött babiloni fogságban, még mindig a héber nevén ismerték. Még a királyné is Dánielként utalt rá, nem pedig a babiloni néven, amelyet korábban adtak neki. Valóban, a királyné így unszolta a királyt: „hivattassék elő Dániel, és ő megjelenti az értelmet” (Dániel 1:7; 5:10–12).

14. Miért volt kellemetlen Dániel helyzete, amikor látta a falon lévő kézírást?

14 Hívatták Dánielt, és ő be is jött Belsazár elé. Visszás volt szívességet kérni egy zsidótól, akinek az Istenét épp az imént sértette meg a király. Belsazár mégis megpróbált hízelegni Dánielnek, és ugyanazt a jutalmat — a királyság harmadik helyét — ajánlotta fel neki is, ha el tudja olvasni és meg tudja magyarázni a titokzatos szavakat (Dániel 5:13–16). Dániel a falon lévő kézírásra emelte szemét, a szent szellem pedig képessé tette őt arra, hogy megértse, mit jelent. Ez ítéletüzenet volt Jehova Istentől! Hogyan hirdesse ki Dániel a szigorú ítéletet e felett a hiú király felett szemtől szemben vele — ráadásul feleségei és főemberei színe előtt? Képzeld  bele magadat Dániel kellemetlen helyzetébe! Vajon befolyásolják a király hízelgő szavai és az, hogy gazdagságot és kiválóságot ígért neki? Vajon a próféta tompítja Jehova kijelentését?

15., 16. Milyen létfontosságú történelmi leckét nem tanult meg Belsazár, és mennyire gyakori napjainkban az ehhez hasonló mulasztás?

15 Dániel bátran beszélt: „Ajándékaid tiéid legyenek, és adományaidat másnak adjad, mindazáltal az írást elolvasom a királynak, és jelentését megmondom néki” (Dániel 5:17). Ezután Dániel elismerte Nabukodonozor nagyságát, aki olyan hatalmas király volt, hogy megölhetett, megbüntethetett, felemelhetett vagy megalázhatott bárkit, akit csak akart. Dániel azonban emlékeztette Belsazárt arra, hogy Jehova, „a felséges Isten” tette naggyá Nabukodonozort. És Jehova volt az, aki megalázta ezt a hatalmas királyt, amikor gőgössé vált. Igen, Nabukodonozor kénytelen-kelletlen megtanulta, hogy „a felséges Isten uralkodik az emberek országán, és azt helyezteti arra, a kit akar” (Dániel 5:18–21).

16 Belsazár ’mindezt tudta’. Ennek ellenére nem tanult a történelemből. Valójában messze felülmúlta Nabukodonozor bűnét, a helytelen büszkeséget, és egy rendkívül arcátlan tettet hajtott végre Jehova ellen. Dániel felfedte a király bűnét. Továbbá bátran elmondta Belsazárnak a pogány csoportosulás előtt, hogy a hamis istenek „nem látnak, sem nem hallanak, sem nem értenek”. Isten bátor prófétája hozzátette, hogy azokkal a haszontalan istenekkel ellentétben Jehova az az Isten, „a kinek kezében van a te lelked”. Az emberek mind a mai napig istenné tesznek élettelen dolgokat, és bálványozzák a pénzt, a karriert, a tekintélyt, sőt a gyönyört is. Ezek közül viszont semmi sem képes életet adni. Jehova az egyetlen, akinek mindegyikünk a létezését köszönheti, akitől minden egyes lélegzetvételünkben függünk (Dániel 5:22, 23; Cselekedetek 17:24, 25).

 A TALÁNY MEGOLDÓDIK!

17., 18. Mi volt a falra írt négy szó, és mit jelentenek e szavak betű szerint?

17 Az idős próféta most hozzáfogott ahhoz, amire Babilon minden bölcse képtelennek bizonyult. Elolvasta és megmagyarázta a falra írt kézírást. A szavak ezek voltak: „Mené, mené, tekél és parszin” (Dániel 5:24, 25, K. f.). Vajon mit jelentenek?

18 A szavak betű szerinti jelentése ez: ’egy mina, egy mina, egy sekel és fél sekelek’. Mindegyik szó pénzként használt súlymértékegység volt, amelyet csökkenő értéksorrendben soroltak fel. Mennyire zavarba ejtő! Még ha a babiloni bölcsek képesek voltak is kitalálni a betűket, akkor sem meglepő, hogy nem tudták megfejteni a szavak jelentését.

19. Mi volt a „mene” szó magyarázata?

19 Isten szent szellemének a befolyása alatt Dániel így magyarázta: „Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak” (Dániel 5:26). Az első szó mássalhangzói megengedték a „mina” szót, és a ’kiszámol’, illetve ’megszámol’ jelentésű arám szó egy alakját is, attól függően, hogy az olvasó milyen magánhangzókat tett hozzá. Dániel jól tudta, hogy a zsidók fogsága a végéhez közeledik. Megjövendölt 70 éves időtartamából 68 év már letelt (Jeremiás 29:10). Jehova, a Nagy Időzítő megszámlálta Babilon világhatalomként való uralkodásának a napjait, és a vég közelebb volt, mint ahogy Belsazár lakomáján bárki is gondolta volna. Valójában már lejárt az idő — nemcsak Belsazár ideje, de apja, Nabú-naid ideje is. Talán ez az oka annak, hogy a „mene” szót kétszer írták fel — hogy mindkettőjük királyi uralmának a végét bejelentsék.

20. Mi volt a „tekel” szó magyarázata, és hogyan vonatkozott Belsazárra?

20 A „tekel” szót viszont csak egyszer írták fel, mégpedig egyes számú alakban. Ez jelezheti azt, hogy elsősorban  Belsazárnak szólt. Ez helyénvaló is volna, mert személyesen ő volt az, aki kirívó tiszteletlenséget mutatott Jehova iránt. Maga a szó ’sekel’-t jelent, de a mássalhangzók megengedik a ’megméretik’ szót is. Dániel tehát így szólt Belsazárhoz: „Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál” (Dániel 5:27). Jehovának egész nemzetek is annyira jelentéktelenek, mint porréteg a mérlegserpenyőn (Ésaiás 40:15). Nincs erejük arra, hogy meghiúsítsák szándékait. Vajon mire lehet elég akkor egyetlen öntelt király? Belsazár megkísérelte a világegyetem Szuverénje fölé emelni magát. Ő, aki csupán egy ember, sértegetni merészelte Jehovát, és gúnyt űzött a tiszta imádatból, ámde ’híjával találtatott’. Igen, Belsazár teljesen megérdemelte az ítéletet, amely sebesen közeledett!

21. Miért volt a „parszin” szó háromszoros szójáték, és mire utalt ez a szó Babilonnak mint világhatalomnak a jövőjével kapcsolatban?

21 Az utolsó szó a falon a „parszin”. Dániel egyes számban, „peresznek” olvasta fel, valószínűleg azért, mert csak az egyik királyhoz beszélt, mivel a másik nem volt jelen. Jehova nagy talányának a csúcspontja volt ez a szó, amely háromszoros szójáték volt. A „parszin” betű szerint ’fél sekelek’-et jelent. A betűk azonban két másik jelentést is megengednek: ’felosztások’ és ’perzsák’. Dániel ezért megjövendölte: „Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak” (Dániel 5:28).

22. Hogyan reagált Belsazár a talány megoldására, és talán miben reménykedett?

22 A talány így megoldódott. A hatalmas Babilon közvetlenül azelőtt állt, hogy elfoglalják a méd—perzsa haderők. Noha Belsazár elcsüggedt a felette kihirdetett ítélet miatt, tartotta szavát. Szolgáinak megparancsolta, hogy Dánielt öltöztessék bíborba, adjanak rá aranyláncot, és hirdessék ki, hogy ő a harmadik uralkodó a királyságban (Dániel 5:29). Dániel nem utasította el ezt a megtiszteltetést, mivel felismerte, hogy Jehovát illető tiszteletet tükröz. Persze lehet,  hogy Belsazár abban reménykedett, enyhítheti Jehova ítéletét azáltal, hogy tiszteletben részesíti prófétáját. Még ha így volt is, ez már akkor is csak eső után köpönyeg volt.

BABILON BUKÁSA

23. Milyen ókori prófécia volt beteljesedőben még mialatt Belsazár lakomája folyt?

23 Még mialatt Belsazár és udvaroncai ittak isteneik tiszteletére és gúnyolták Jehovát, a palotán kívül, a sötétben nagy dráma volt kibontakozóban. Olyan prófécia volt beteljesedőben, amelyet Ésaiás mondott közel két évszázaddal azelőtt. Babilonra vonatkozóan Jehova ezt jövendölte: „minden ő fohászkodásának [miatta való sóhajtozásnak, NW] véget vetek.” Igen, e gonosz város Isten választott népe fölötti elnyomásának teljesen vége szakad majd. Milyen módon? Ugyanez a prófécia ezt mondta: „Jőjj fel Élám, szálld meg Madai [Média, K. f.].” Ésaiás próféta napjait követően Elám Perzsia részévé vált. Arra az időre, amelyben sor került Belsazár lakomájára, amelyet szintén megjövendölt Ésaiásnak ugyanez a próféciája, Perzsia és Média egyesítette erőit, hogy ’feljöjjön’ és ’megszállja’ Babilont (Ésaiás 21:1, 2, 5, 6).

24. Milyen részleteket jövendölt meg Ésaiás próféciája Babilon bukásáról?

24 Valójában e hadseregek vezetőjének még a nevét is megjövendölték, csakúgy, mint a csatában alkalmazott stratégiájának főbb jellegzetességeit. Mintegy 200 évvel korábban Ésaiás megjövendölte, hogy Jehova felken egy Czírus nevű személyt, hogy Babilon ellen jöjjön. Kegyetlen támadásának folyamán minden akadály elhárul előle. Babilon vizei ’kiapadnak’, hatalmas kapuit pedig nyitva hagyják (Ésaiás 44:27—45:3). És így is történt. Czírus seregei elterelték az Eufrátesz folyót; olyannyira leapasztották a vízszintet, hogy át tudtak kelni a folyó medrén. A gondatlan őrök nyitva hagyták Babilon falának kapuit. A világi történészek  egybehangzó véleménye szerint a várost úgy foglalták el, hogy lakói közben szórakoztak. Babilont úgy foglalták el, hogy aligha találkoztak ellenállással (Jeremiás 51:30). Azonban történt legalább egy figyelemre méltó haláleset. Dániel beszámol róla: „Ugyanazon az éjszakán megöleték Belsazár, a Káldeusok királya. És a méd Dárius foglalá el az országot mintegy hatvankét esztendős korában” (Dániel 5:30, 31).

TANULJUNK A FALON LÉVŐ KÉZÍRÁSBÓL

25. a) Miért jelképezi az ókori Babilon helyénvalóan a hamis vallás mai világméretű szervezetét? b) Milyen értelemben voltak Isten modern kori szolgái Babilon fogságában?

25 Dániel könyve ötödik fejezete ihletett beszámolójának  nagy jelentősége van számunkra. Az ókori Babilon, amely a helytelen vallási tevékenység egyik központja volt, helyénvalóan jelképezi a hamis vallás világbirodalmát. A megtévesztésnek ezt a világméretű szervezetét, amelyet a Jelenések könyve vérszomjas paráznaként mutat be, „nagy Babilonnak” nevezik (Jelenések 17:5). Ügyet sem vetve az Istent gyalázó hamis tantételei és tevékenységei miatti minden figyelmeztetésre, a parázna üldözi azokat, akik Isten Szavának igazságát prédikálják. Az ókori Jeruzsálem és Júda lakóihoz hasonlóan a felkent keresztények hűséges maradéka tényleg „nagy Babilon” fogságába került, amikor 1918-ban a papság által szított üldözés gyakorlatilag véget vetett a Királyság-prédikáló munkának.

26. a) Hogyan omlott le „nagy Babilon” 1919-ben? b) Melyik az a figyelmeztetés, amelyet nekünk is meg kell szívlelnünk, és másokkal is meg kell osztanunk?

26 Hirtelen azonban leomlott „nagy Babilon”! Ó, gyakorlatilag hang nélkül omlott le — éppúgy, ahogyan az ókori Babilon is csaknem hang nélkül omlott le i. e. 539-ben. Ennek ellenére ez a jelképes leomlás pusztító volt. I. sz. 1919-ben történt, amikor Jehova népe kiszabadult a babiloni fogságból, és isteni elismerést kapott áldásként. Ez véget vetett „nagy Babilon” Isten népe feletti hatalmának, és akkor kezdődött meg nyilvános leleplezése mint megbízhatatlan csalóé. Ez a leomlás visszafordíthatatlannak bizonyult, végső pusztulása pedig a küszöbön áll. Jehova szolgái tehát visszhangozzák a figyelmeztetést: „Fussatok ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek az ő bűneiben” (Jelenések 18:4). Megszívleled ezt a figyelmeztetést? Megosztod másokkal? *

27., 28. a) Mely létfontosságú igazságról nem feledkezett el sosem Dániel? b) Milyen bizonyítékunk van arra, hogy Jehova hamarosan cselekedni fog a mai gonosz világ ellen?

 27 A falon tehát ma ott van a kézírás — de nemcsak „nagy Babilon” ellen. Emlékezz a létfontosságú igazságra, amely központi szerepet játszik Dániel könyvében: Jehova az egyetemes Szuverén. Ő és csakis ő az, akinek joga van uralkodót kinevezni az emberiség fölé (Dániel 4:14, 22; 5:21). Minden, ami ellentétben áll Jehova szándékaival, el lesz távolítva. Csak idő kérdése, hogy Jehova mikor kezd cselekedni (Habakuk 2:3). Dánielnek élete tizedik évtizedében érkezett el végül ez az idő. Akkor meglátta, hogy Jehova eltávolít egy világhatalmat — egy olyan hatalmat, amely már Dániel gyermekkora óta elnyomta Isten népét.

28 Vitathatatlan bizonyíték van arra, hogy Jehova Isten égi trónra helyezett egy Uralkodót az emberiség számára. Az, hogy a világ nem vesz tudomást erről a Királyról, és ellenkezik uralmával, határozottan bizonyítja, hogy Jehova hamarosan eltörli a Királyság-uralom minden ellenzőjét (Zsoltárok 2:1–11; 2Péter 3:3–7). Látszik cselekedeteiden, hogy felismered, sürget az idő, és hogy Isten Királyságába veted bizalmadat? Ha igen, akkor valóban tanultál a falon levő kézírásból!

[Lábjegyzetek]

^ 6. bek. Egy ókori felirat szerint Czírus király ezt mondta Belsazárról: „Egy puhány ült országa [trónjára].”

^ 7. bek. Dániel feljegyzésének még ez a finom kis részlete is pontosnak bizonyult. A régészek felfedezték, hogy az ókori Babilonban a paloták falai téglából készültek, melyeket vakolattal vontak be.

^ 9. bek. A babiloni babonák valószínűleg még ijesztőbbé tették ezt a csodát. A Babylonian Life and History (Babiloni élet és történelem) című könyv megjegyzi: „Azt látjuk, hogy a babiloniak, amellett hogy számos istent imádtak, még a szellemekben való hitnek is nagymértékben a rabjai voltak, mégpedig olyannyira, hogy vallásos irodalmuk nagyon nagy részét a szellemek ellen szóló imák és ráolvasások alkotják.”

^ 10. bek. Egy bibliai régészettel foglalkozó folyóirat megállapítja: „A babiloni szakértők vészjósló jelek ezreit foglalták katalógusba . . . Amikor Belsazár meg akarta tudni a falon lévő kézírás jelentését, Babilon bölcsei kétségtelenül ezekhez az előjelekről készült lexikonokhoz fordultak. Ezek azonban értéktelennek bizonyultak” (Biblical Archaeology Review).

^ 12. bek. Szótárírók megemlítik, hogy a „megzavarodának” szóval fordított kifejezés nagy felbolydulásra utal, mintha az összejövetel zűrzavarba csapott volna át.

^ 26. bek. Lásd A Jelenések nagyszerű csúcspontja közel! című könyv 205—271. oldalát; megjelent a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. kiadásában.

MIT ÉRTETTÉL MEG?

• Mi szakította félbe Belsazár lakomáját az i. e. 539. október 5-éről 6-ára virradó éjszakán?

• Mi volt a falon lévő kézírás magyarázata?

• Milyen prófécia volt beteljesedőben Babilon bukásáról, mialatt Belsazár lakomája folyt?

• Milyen jelentősége van napjainkban a falon lévő kézírásról szóló beszámolónak?

[Tanulmányozási kérdések]

 [Egész oldalas kép a 98. oldalon]

 [Egész oldalas kép a 103. oldalon]