Igen, Jehova Tanúi közt világszerte több millió nő végez szolgálatot Istennek, hirdeti Isten Királyságának a jó hírét. Róluk szól a Zsoltárok 68:11-ben található prófécia: „Jehova tudatja a szót; a jó hírt vivő asszonyok, íme, nagy sereg.”

Ám a munkájuk jelentősen különbözik azoknak a nőknek a munkájától, akik más vallásokban látnak el egyházi szolgálatot. Miben tér el a munkájuk?

Például más csoportot tanítanak. A női papok, főként a keresztény egyházakban, vezető szerepet vállalnak a gyülekezetben, és a nyájuk tagjait tanítják. Viszont a Jehova Tanúi között szolgáló nők nem a gyülekezetük tagjainak prédikálnak, hanem azoknak, akiket a házról házra végzett munkájuk során vagy bárhol máshol érnek el.

Ezenkívül a gyülekezetben végzett feladatuk is különbözik. A kereszténység és más egyházak női papjai a gyülekezet élén állnak, és a vallásuk tantételeire tanítják a híveket. Ám Jehova Tanúinál a nők nem tanítanak a gyülekezetben, ha jelen van megkeresztelt férfi. És a férfiak közül is csak azok tanítanak a gyülekezetben, akik ki lettek jelölve erre a feladatra (1Timóteusz 3:2; Jakab 3:1).

A Biblia szerint a gyülekezetek felvigyázása férfiakra lett bízva. Figyeljük meg, mit hagyott meg Pál apostol Titusznak, aki szintén felvigyázó volt: „Azért hagytalak Krétán, hogy . . . nevezz ki véneket városonként”. Pál hozzátette, hogy minden kinevezett férfinak vádtól mentesnek, egyfeleségű férjnek kell lennie (Titusz 1:5, 6). Pál hasonló utasításokat adott a Timóteusznak írt levelében is: „Ha valaki felvigyázói tisztségre törekszik, jó munkára vágyik. A felvigyázó azért legyen feddhetetlen, egyfeleségű férj . . . tanításra képesített” (1Timóteusz 3:1, 2).

Miért csak férfiak lehetnek felvigyázók a gyülekezetekben? Pál ezt mondta: „Nem engedem meg az asszonynak, hogy tanítson, vagy hogy hatalmat gyakoroljon a férfi fölött, hanem legyen csendben. Mert Ádám formáltatott meg először, azután Éva” (1Timóteusz 2:12, 13). A férfi és a nő megteremtésének a sorrendje rámutat, hogy miért a férfiakat bízta meg Isten a tanítással és a felvigyázással.

Jehova szolgái Jézus Krisztusnak, vezetőjüknek a példáját követik. Lukács tanítvány ezt írta Jézus szolgálatáról: „elkezdett városról városra és faluról falura járni, prédikálva és hirdetve az Isten királyságának jó hírét.” Később Jézus ugyanezzel a feladattal bízta meg a követőit, ők pedig „bejárták a vidéket faluról falura, mindenütt hirdették a jó hírt” (Lukács 8:1; 9:2–6).

Napjainkban Jehova minden szolgája, a férfiak is, és a nők is tevékenyen részt vesznek abban a munkában, amelyről Jézus jövendölt: „a királyságnak ezt a jó hírét prédikálni fogják az egész lakott földön tanúságul minden nemzetnek, és akkor jön el a vég” (Máté 24:14).