Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mikor pusztult el az ókori Jeruzsálem? – Második rész

Mikor pusztult el az ókori Jeruzsálem? – Második rész

 Mikor pusztult el az ókori Jeruzsálem? – Második rész

Mit tárnak fel az agyagtáblák?

Ez a második része annak a kétrészes cikknek, mely Az Őrtorony egymást követő számaiban jelenik meg. E cikkek az ókori Jeruzsálem pusztulásának idejével kapcsolatos tudományos kérdésekkel foglalkoznak. Írásukat alapos kutatás előzte meg, és a Biblia alapján válaszolnak sok olyan kérdésre, mely némelyeket elbizonytalanít.

Az első rész összegzése:

▪ A világi történészek azt állítják, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el.

▪ A bibliai kronológia egyértelműen arra mutat, hogy Jeruzsálem pusztulása i. e. 607-ben volt.

▪ A világi történészek az ókori történetírók munkáira és Ptolemaiosz királylistájára alapozzák a következtetéseiket.

▪ Az ókori történetírók feljegyzései időnként jelentős hibákat tartalmaznak, és ellentmondanak az agyagtáblákon található információknak. *

A BIBLIA kijelenti, hogy a zsidók babiloni fogságának addig kell tartania, amíg letelik a hetven év, hogy beteljesedjen, amit Isten Jeremiás által mondott. Mikor lettek szabadon engedve a zsidók? A perzsa király, II. Kürosz (Cirusz) első uralkodási évében (2Krónikák 36:21, 22). A bibliai és a világi történelem egyezik abban, hogy a babiloni fogság azután ért véget, hogy II. Kürosz meghódította Babilont, majd szabadon engedte a zsidókat, akik i. e. 537-ben visszatértek Jeruzsálembe. Mivel a Biblia egyértelműen kijelenti, hogy a fogság 70 évig tartott, i. e. 607-ben kellett kezdődnie.

A legtöbb tudós azonban úgy tartja, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el. Ez esetben csak 50 évig tartott a fogság. Miért ez az álláspontjuk? Számításaikat olyan ókori ékírásos feljegyzésekre alapozzák, melyek II. Nabú-kudurri-uszurról (Nabukodonozorról) és az őt követő királyokról közölnek részleteket.1 Sok feljegyzést olyan személyek készítettek, akik Jeruzsálem pusztulásakor vagy ahhoz közeli időben éltek. De mennyire megbízhatóak ezek a számítások? Mit tárnak fel az agyagtáblák?

Vizsgáljunk meg különböző célból készült agyagtáblákat, melyekre a tudósok támaszkodnak: 1. Babiloni Krónika, 2. üzleti feljegyzések, 3. csillagászati feljegyzések.

 Babiloni Krónika

Mi a Babiloni Krónika? A babiloni történelem főbb eseményeiről készült agyagtáblák gyűjteménye.2

Mit mondanak a szakértők? Ronald H. Sack, az ékírásos feljegyzések kiváló szakértője kijelenti, hogy a Babiloni Krónika nem tartalmaz minden fontos eseményt. * Szerinte a történészeknek másodlagos forrásokban is vizsgálódniuk kell, hogy megállapíthassák, mi is történt valójában.

Mit tárnak fel az agyagtáblák? A Babiloni Krónika történelmi feljegyzései hézagosak.3 (Lásd a  lenti kiemelt részt.) Jogosan merül hát fel a kérdés, hogy mennyire megbízhatóak az erre alapozott következtetések.

Üzleti feljegyzések

Mik az üzleti feljegyzések? Az újbabilóniai időszakból származó üzleti feljegyzések többségében hivatalos elismervények. Keltezésüknél feltüntették a hónapot, a napot és az uralmon lévő király uralkodási évét. Például az egyik ilyen tábla szerint egy ügyletre niszannu 27-én, Babilónia királyának, II. Nabú-kudurri-uszurnak a 11. évében került sor.4

Amikor a király meghalt vagy eltávolították a trónról, az év fennmaradó hónapjait az új uralkodó trónra lépési évének tekintették. *5 Más szavakkal, ugyanabban a babiloni naptári évben váltották egymást. Ennek fényében logikus, hogy az új uralkodó trónra lépési évében készült tábláknak az előző király utolsó uralkodási hónapjánál későbbi keltezésűeknek kellett lenniük.

Mit mondanak a szakértők? Ronald H. Sack számos, újbabilóniai időszakból származó üzleti feljegyzést megvizsgált. A British Museum a rendelkezésére bocsátott még nyilvánosságra nem hozott szövegeket. Ronald H. Sack 1972-ben azt írta, hogy ezek  alapján nem állnak meg a korábbi számításai azzal kapcsolatban, hogy mikor váltotta egymást a trónon II. Nabú-kudurri-uszur és a fia, Amél-Marduk (más néven Evil-Merodák).6 Hogy miért? Az addig ismert táblák szerint II. Nabú-kudurri-uszur az utolsó, azaz 43. uralkodási évének a 6. hónapjában még hatalmon volt. Ám az újonnan megfejtett táblák, melyek az utána következő királynak, Amél-Marduknak a trónra lépési évéből valók, feltételezhetően ugyanannak az évnek a 4. és 5. hónapjában keletkeztek.7 Ez nyilvánvaló ellentmondás.

Mit tárnak fel az agyagtáblák? További eltérések is vannak. Például a feljegyzések szerint II. Nabú-kudurri-uszur még a 10. hónapban is uralkodott, 6 hónappal azután, hogy az utódja vélhetően már elkezdte uralmát.8 Hasonlóképp ellentmondásokba botlunk, ha megvizsgáljuk, mikor követte Amél-Mardukot a trónon Nergal-sar-uszur.9

Mi a jelentősége ezeknek az eltéréseknek? Ahogy azt már említettük, a Babiloni Krónikában fellelt hézagok arra engednek következtetni, hogy nem áll rendelkezésünkre teljes időrendi feljegyzés.10 Előfordulhat, hogy mások is uralkodtak a felsorolt királyok között? Ha igen, akkor az újbabilóniai időszakhoz további éveket kell hozzáadni. Tehát sem a Babiloni Krónika, sem az üzleti feljegyzések alapján nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el. *

Csillagászati feljegyzések

Mik a csillagászati feljegyzések? Olyan ékírásos agyagtáblák, melyek a nap, a hold, a bolygók és a csillagok állásáról tájékoztatnak, és történelmi adatokkal vannak kiegészítve, például egy adott király uralkodásának az évével. A lent látható csillagászati naptár említést tesz arról, hogy Nabú-múkin-zéri 1. évének 1. hónapjában holdfogyatkozás volt.11

Mit mondanak a szakértők? Egyetértenek abban, hogy a babilóniaiak részletes táblázatokat dolgoztak ki, hogy a lehető legpontosabban megállapíthassák, mikor fognak bekövetkezni a holdfogyatkozások.12

De vajon azt is ki tudták számolni, hogy mikor voltak holdfogyatkozások a múltban? John Steele professzor megjegyzi: „Lehetséges, hogy a legkorábbi holdfogyatkozások némelyikét  a szöveg összeállításakor számolták ki úgy, hogy a képleteket visszamenőleg alkalmazták.” (Kiemelés tőlünk.)13 David Brown professzor úgy véli, hogy a csillagászati táblázatokban szereplő eseményeket röviddel a megtörténtük előtt számolták ki, ennek ellenére elismeri, hogy lehettek olyan „előrejelzések” is, melyeket az írók utólag határoztak meg az i. e. IV. században vagy később.14 Ha valóban utólagos számítások voltak, megbízhatunk-e bennük teljes mértékben, anélkül hogy megerősítenénk más bizonyítékokkal?

Tekinthetjük-e pontosnak a holdfogyatkozáshoz fűzött történelmi információt pusztán azért, mert a megadott időpontban bekövetkezett a holdfogyatkozás? Nem feltétlenül. Robartus J. van der Spek tudós ezt mondja: „A feljegyzéseket csillagászok, nem pedig történészek készítették.” Szerinte a táblákon a történelmi feljegyzések meglehetősen elnagyoltak, és ezért nem árt az elővigyázatosság.15

Mit tárnak fel az agyagtáblák? Példaként lássuk a VAT 4956 táblát. Első sorában ez áll: „Nabú-kudurri-uszurnak, Babilónia királyának 37. éve.”16 Majd részletesen megadja a holdnak és egyes bolygóknak az állását különböző csillagokhoz és csillagképekhez viszonyítva. Egy holdfogyatkozásról is említést tesz. A tudósok úgy tartják, hogy az égitestek helyzetének ez a leírása i. e. 568–567-re illik rá, és így II. Nabú-kudurri-uszur uralkodásának 18. éve, amikor is elpusztította Jeruzsálemet, i. e. 587-re esik. De vajon ezek a csillagászati adatok csak és kizárólag i. e. 568–567-re illenek rá?

A tábla megemlíti, hogy a holdfogyatkozás a számítások szerint a 3. babiloni hónap, azaz szimánu 15. napján következett be. Tény, hogy i. e. 568-ban ebben a hónapban, a Julianus-naptár szerint július 4-én volt egy holdfogyatkozás. Ám 20 évvel korábban, i. e. 588. július 15-én is volt egy holdfogyatkozás.17

Ha i. e. 588 volt II. Nabú-kudurri-uszur uralkodásának 37. éve, akkor a 18. éve i. e. 607-re esik, pontosan arra az évre, amelyre a Biblia kronológiája Jeruzsálem pusztulását teszi. (Lásd a  lenti időegyenest.) De van-e további bizonyíték a VAT 4956 táblán az i. e. 607-es év mellett?

Az említett holdfogyatkozáson kívül a tábla 13 esetben a hold, 15 esetben pedig egyes bolygók helyzetét adja meg bizonyos csillagokhoz vagy csillagképekhez viszonyítva.18 Ezenkívül 8 esetben a nap-, illetve holdkelte és -nyugta közötti időtartamot adja meg.18a

Mivel a holdra vonatkozó adatok sokkal megbízhatóbbak, a kutatók gondosan elemezték a holdnak a VAT 4956 táblán megadott 13 helyzetét. Egy olyan számítógépes  programmal vizsgálták az adatokat, mely meg tudja mutatni az égitestek helyzetét egy múltbeli időpontban.19 Mire jutottak? Míg i. e. 568–567-re nem illett rá mind a 13 leírás, addig 20 évvel korábbra, i. e. 588–587-re igen.

A 26. oldalon lévő VAT 4956 reprodukciós táblán látható egy ilyen példa. A tábla a 3. sorában feltünteti, milyen helyzetben volt a hold a babiloni niszannu hónap 9-ének éjjelén. Ám azok a tudósok, akik megállapították, hogy i. e. 568-ban (csillagászati időszámítás szerint –567-ben) történt ez az esemény, elismerték, hogy abban az évben a hold nem niszannu 9-én, hanem niszannu 8-án volt ebben a helyzetben. Hogy alátámasszák az igazukat, azzal érveltek, hogy az írnok hibázott, és 9-est írt 8-as helyett.20 Ám a holdnak a 3. sorban lejegyzett állása i. e. 588-ban hajszálpontosan niszannu 9-re esett.21

Mindebből az látszik, hogy a VAT 4956 csillagászati tábla legtöbb adata szerint II. Nabú-kudurri-uszur 37. uralkodási éve az i. e. 588-as évnek felel meg. Így azt támasztja alá, hogy Jeruzsálem i. e. 607-ben pusztult el, ahogy arra a Biblia is utal.

Miért bízzunk a Bibliában?

A legtöbb világi történész úgy tartja, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el. Ám a bibliaíró Jeremiás és Dániel világosan kijelenti, hogy a zsidók 70 évig voltak fogságban, nem pedig 50 évig (Jeremiás 25:1, 2, 11; 29:10; Dániel 9:2). Ebből egyértelműen következik, hogy Jeruzsálem pusztulása i. e. 607-ben volt. Ahogy azt az előbbiekben ismertetett bizonyítékok mutatják, ezt a dátumot világi források is megerősítik.

A világi szakértők újra és újra kétségbe vonják a Biblia hitelességét. De ahogy egyre több bizonyíték lát napvilágot, ismételten beigazolódik, hogy a Biblia feljegyzései pontosak. * Akik bíznak a Bibliában, jó okkal teszik. Bizonyítékok támasztják alá, hogy a Biblia történelmi és tudományos szempontból hiteles, és a próféciái megbízhatóak. Ez okból hisznek a Biblia kijelentésében, nevezetesen abban, hogy ez a könyv Isten Szava (2Timóteusz 3:16). Ha valaki személyesen megvizsgálja a bizonyítékokat, talán ugyanerre a véleményre jut.

[Lábjegyzetek]

^ 14. bek. Megjegyzés: A cikkben idézett egyik szakértő sem véli úgy, hogy Jeruzsálem i. e. 607-ben pusztult el.

^ 18. bek. A trónra lépési évet nem számították hozzá a király uralkodási éveihez. Ez a csonka év a király trónra lépésétől a következő naptári év kezdetéig, a király hivatalos trónra emeléséig tartott.

^ 21. bek. Az újbabilóniai királyoknak tulajdonított évek mindegyikéből maradtak fenn üzleti feljegyzések. Ha összeadjuk ezeknek a királyoknak az uralkodási éveit, és visszaszámolunk az utolsó királytól, Nabú-naidtól, akkor Jeruzsálem pusztulása i. e. 587-re esik. Ám ez a módszer csak akkor vezet pontos eredményhez, ha a királyok megszakítás nélkül, ugyanabban az évben követték egymást a trónon.

[Kiemelt/​táblázat a 23. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

 HIÁNYOS TÖRTÉNELMI FELJEGYZÉS

Az újbabilóniai időszakot általában 88 évre becsülik. A Babiloni Krónika csupán 35 évről számol be.

HIÁNYZÓ ÉVEK

FELTÜNTETETT ÉVEK

BM 21901

BM 21946

BM 35382

ÚJBABILÓNIAI IDŐSZAK

PERZSÁK

Nabú-apla-uszur

II. Nabú-kudurri-uszur

Amél-Marduk

Nabú-naid

Nergal-sar-uszur

Lá-basi-Marduk

BM 25127

BM 22047

BM 25124

[Forrásjelzések]

BM 21901 és BM 35382: Photograph taken by courtesy of the British Museum; BM 21946: Copyright British Museum; BM 22047, 25124, 25127: © The Trustees of the British Museum

[Kiemelt rész/​kép a 24. oldalon]

A BM 32238 CSILLAGÁSZATI NAPTÁR

Ezen a táblán holdfogyatkozásokat jegyeztek fel. De csak az utolsó holdfogyatkozás után, mintegy 400 évvel az elsőt követően állították össze. Mivel az írnok nem volt szemtanúja mindegyik eseménynek, valószínűleg kiszámolta, mikor történtek. Ha más bizonyíték nem támasztja alá a következtetéseit, a történelmi utalásait nem tekinthetjük megbízhatónak.

[Forrásjelzés]

© The Trustees of the British Museum

 [Kiemelt rész/​képek a 26–27. oldalon]

MI ÁLL VALÓJÁBAN A VAT 4956 TÁBLÁN?

Miért lényeges ez a kérdés? A tábla 3. sorában az olvasható, hogy az 1. hónap, azaz niszannu 9-ének éjjelén a hold 1 könyökkel a ß Virginis előtt állt. Paul V. Neugebauer és Ernst F. Weidner 1915-ben azt írta i. e. 568-ról (amiből az következne, hogy Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el), hogy a hold niszannu 8-án, és nem niszannu 9-én állt 1 könyökkel ez előtt a csillag előtt. Ám i. e. 588-ban a hold niszannu 9-én pontosan ott állt, ahol a tábla írta, és ez esetben Jeruzsálem i. e. 607-ben pusztult el.

Niszannu 8-a vagy 9-e?

1. A képen világosan kivehető a 9-es szám akkád jele.

2. Neugebauer és Weidner az ékírásos szöveg átírásakor kicserélte a 9-est 8-asra,

3. és csak a lábjegyzet tesz említést arról, hogy az eredeti szövegben 9-es állt.

4. A német fordításukba is 8-ast írtak.

5. Abraham Sachs és Hermann Hunger 1988-ban viszont az eredetinek megfelelően 9-es dátummal jelentették meg a szöveget,

6. de az angol fordításukban azt a megjegyzést teszik, hogy a 9-es helyett 8-asnak kellene állnia.

[Forrásjelzés]

bpk/​Vorderasiatisches Museum, SMB/​Olaf M. Teßmer

 [Kiemelt rész a 28. oldalon]

Kiegészítés a „Mikor pusztult el az ókori Jeruzsálem?” 2. részéhez

1. Az ékírás úgy készült, hogy az író jeleket karcolt a puha agyagba egy hegyes, ék alakú íróvesszővel.

2. Assyrian and Babylonian Chronicles, by A. K. Grayson, published 1975, 2000 reprint, page 8.

3. Az újbabilóniai időszak, melyben káld királyok uralkodtak a Babilóniai Birodalom felett, az i. e. VII. században, II. Nabú-kudurri-uszur apjának, Nabú-apla-uszurnak az uralmával kezdődött. Akkor ért véget, amikor az utolsó király, Nabú-naid uralmát i. e. 539-ben a perzsa király, II. Kürosz megdöntötte.

4. Neo-Babylonian Business and Administrative Documents, by Ellen Whitley Moore, published 1935, page 33.

5. Archimedes, Volume 4, New Studies in the History and Philosophy of Science and Technology, “Observations and Predictions of Eclipse Times by Early Astronomers,” by John M. Steele, published 2000, page 36.

6. Amel-Marduk 562-560 B.C.—A Study Based on Cuneiform, Old Testament, Greek, Latin and Rabbinical Sources. With Plates, by Ronald H. Sack, published 1972, page 3.

7. A BM 80920 és BM 58872 táblák Evil-Merodák trónra lépési évének 4. és 5. hónapjában keletkeztek. Lásd R. H. Sack könyvét: Amel-Marduk 562-560 B.C.—A Study Based on Cuneiform, Old Testament, Greek, Latin and Rabbinical Sources. With Plates, pages 3, 90, 106.

8. A British Museumban található BM 55806 tábla II. Nabú-kudurri-uszur 43. évének 10. hónapjában készült.

9. A BM 75106 és BM 61325 táblák Evil-Merodák vélhetően utolsó, azaz 2. uralkodási évének a 7. és 10. hónapjából valók. Ám a BM 75489 tábla az Evil-Merodákot követő Nergal-sar-uszur trónra lépési évének 2. hónapjában kelt (Catalogue of the Babylonian Tablets in the British Museum, Volume VIII, [Tablets From Sippar 3] by Erle Leichty, J. J. Finkelstein, and C.B.F. Walker, published 1988, pages 25, 35).

Catalogue of the Babylonian Tablets in the British Museum, Volume VII, (Tablets From Sippar 2) by Erle Leichty and A. K. Grayson, published 1987, page 36.

Neriglissar—King of Babylon, by Ronald H. Sack, published 1994, page 232. A táblán szereplő hónap neve ajjaru (2. hónap).

10. Vegyük például Nergal-sar-uszurt. Egy királyi felirat szerint Bél-sum-iskunnak, Babilónia királyának a fia volt. Bél-sum-iskunt egy másik felirat bölcs hercegnek nevezi. A hercegnek fordított eredeti szó, a rubû egy cím, és jelentheti azt is, hogy ’király, uralkodó’. Mivel nyilvánvalóan ellentmondásos, hogy mikor uralkodott Nergal-sar-uszur és az elődje, Amél-Marduk, felmerül a kérdés, hogy a Babilónia királyának nevezett Bél-sum-iskun közöttük uralkodott-e egy ideig. R. P. Dougherty professzor elismerte, hogy Nergal-sar-uszur nemesi származásának bizonyítékait nem lehet figyelmen kívül hagyni (Nabonidus and Belshazzar—A Study of the Closing Events of the Neo-Babylonian Empire, by Raymond P. Dougherty, published 1929, page 61).

11. Astronomical Diaries and Related Texts From Babylonia, Volume V, edited by Hermann Hunger, published 2001, pages 2-3.

12. Journal of Cuneiform Studies, Volume 2, No. 4, 1948, “A Classification of the Babylonian Astronomical Tablets of the Seleucid Period,” by A. Sachs, pages 282-283.

13. Astronomical Diaries and Related Texts From Babylonia, Volume V, page 391.

14. Mesopotamian Planetary Astronomy-Astrology, by David Brown, published 2000, pages 164, 201-202.

15. Bibliotheca Orientalis, L N° 1/2, Januari-Maart, 1993, “The Astronomical Diaries as a Source for Achaemenid and Seleucid History,” by R. J. van der Spek, pages 94, 102.

16. Astronomical Diaries and Related Texts From Babylonia, Volume I, by Abraham J. Sachs, completed and edited by Hermann Hunger, published 1988, page 47.

17. Babylonian Eclipse Observations From 750 BC to 1 BC, by Peter J. Huber and Salvo De Meis, published 2004, page 186. A VAT 4956 tábla szerint a holdfogyatkozás a 3. babiloni hónap 15. napján volt, vagyis szimánu hónapnak 15 nappal korábban kellett kezdődnie. Ha a holdfogyatkozás a Julianus-naptár szerint i. e. 588. július 15-ére esik, akkor szimánu 1. napja i. e. 588. június 30 – július 1-je volt. Így az új év és egyben az 1. babiloni hónap, vagyis niszannu, két hónappal korábban, május 2–3-án kezdődött. Bár annak az évnek, amelyben ez a holdfogyatkozás volt, április 3–4-én kellett volna kezdődnie, a VAT 4956 tábla 6. sorában az áll, hogy egy pluszhónapot (szökőhónapot) adtak hozzá az előző év 12., azaz utolsó hónapjához, adaruhoz. (A táblán ez áll: „XIIhónap 8-a”.) Tehát az új év nem kezdődött el május 2–3-a előtt. Így az i. e. 588-as holdfogyatkozás időpontja egyezik a tábla adataival.

18. Egy tudományos társaság témához kapcsolódó cikkében Paul V. Neugebauer és Ernst F. Weidner arról írt, hogy a táblán a holdnak 13 helyzete van megadva egy bizonyos csillaghoz vagy csillagképhez képest. Ezenkívül 15 esetben bolygók helyzetét határozza meg (Berichte über die Verhandlungen der Königl. Sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften zu Leipzig, 1915. május 1., 67. szám, 67–76. oldal, Ein astronomischer Beobachtungstext aus dem 37. Jahre Nebukadnezars II című cikk). Míg a hold ékírásos jele egyértelmű, tisztán kivehető, a bolygók nevét és helyzetét meghatározó jelek nem mindig világosak (Mesopotamian Planetary Astronomy—Astrology, by David Brown, published 2000, pages 53-57). A bolygókkal kapcsolatos adatok így vitathatóak, és többféle magyarázatra adnak okot. Mivel a holdat könnyen nyomon lehet követni, a VAT 4956 táblán a holddal kapcsolatban említett égitestek helyzetét és helyzetük időpontját egész pontosan ki lehet számolni.

18a. Ezek az időtartamok például a napnyugta és holdnyugta közötti időre utalnak, melyet a hónap első napján, illetve a hónapban még két alkalommal mérnek. A tudósok ezeket az időegységeket dátumok meghatározásához veszik alapul (“The Earliest Datable Observation of the Aurora Borealis,” by F. R. Stephenson and David M. Willis, in Under One Sky—Astronomy and Mathematics in the Ancient Near East, edited by John M. Steele and Annette Imhausen, published 2002, pages 420-428). Az ókori megfigyelőknek az időtartamok megállapításához valamiféle időmérő eszközre volt szükségük. Ám a méréseik nem voltak megbízhatóak (Archimedes, Volume 4, New Studies in the History and Philosophy of Science and Technology, “Observations and Predictions of Eclipse Times by Early Astronomers,” by John M. Steele, published 2000, pages 65-66). Ezzel szemben a holdnak más égitestekhez viszonyított helyzetét nagyobb bizonyossággal tudták megállapítani.

19. A vizsgálatot a TheSky6™ nevű csillagászati szoftverrel végezték. Az eredményt a Cartes du Ciel/Sky Charts (CDC) nevű többfunkciós, ingyenes program, valamint az USA haditengerészeti obszervatóriumának dátumváltó programja is megerősítette. Mivel a bolygók állását leíró ékírásos jelek közül sok vitatott, a bolygók helyzetéről szóló leírásokat nem használták fel arra, hogy megállapítsák, pontosan melyik évre vonatkozik a csillagászati naptár.

20. Berichte über die Verhandlungen der Königl. Sächsischen Gesellschaft der Wissenschaften zu Leipzig; Volume 67; May 1, 1915; “Ein astronomischer Beobachtungstext aus dem 37. Jahre Nebukadnezars II, (-567/66)”, by Paul V. Neugebauer and Ernst F. Weidner, page 41.

21. A VAT 4956 tábla 3. sora ezt írja: „A hold 1 könyökkel [2 fokkal] a ß Virginis előtt állt.” Az említett vizsgálat szerint niszannu 9-én a hold 2° 04ʹ-cel a ß Virginis csillag előtt és 0°-kal alatta állt. A tábla adata és a vizsgálat eredménye pontosan megegyezik.

[Táblázat a 25. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

 A VAT 4956 TÁBLA ALAPJÁN MIKOR PUSZTULT EL JERUZSÁLEM, I. E. 587-BEN VAGY I. E. 607-BEN?

▪ A táblán II. Nabú-kudurri-uszur 37. évének csillagászati eseményeit jegyezték fel.

▪ II. Nabú-kudurri-uszur az uralkodásának 18. évében pusztította el Jeruzsálemet (Jeremiás 32:1).

Ha II. Nabú-kudurri-uszur 37. éve i. e. 568 volt, akkor Jeruzsálem i. e. 587-ben pusztult el.

i. e. 610

600

590

580

570

560

Ha II. Nabú-kudurri-uszur 37. éve i. e. 588-ra esett, akkor Jeruzsálem i. e. 607-ben pusztult el, ahogy arra a Biblia kronológiájából következtethetünk.

▪ A VAT 4956 tábla sokkal inkább az i. e. 607-es dátumot igazolja.

[Kép forrásának jelzése a 22. oldalon]

Photograph taken by courtesy of the British Museum