Napvilágra kerül egy értékes kincs

ÉVSZÁZADOKKAL ezelőtt nem volt olyan egyszerű hozzájutni az íráshoz szükséges kellékekhez, mint manapság. Ezért például a pergamenlapokat és az egyéb íráshordozókat újrahasznosították, mégpedig úgy, hogy lekaparták vagy lemosták azokat a szövegeket, amelyekre már nem volt szükség. Ezeket az íráshordozókat nevezik palimpszesztnek. Ez a görög eredetű szó azt jelenti, hogy ’újból levakar’. Némelyik vellumról – amely egy fajta pergamen – még bibliai szövegeket is levakartak, hogy valami mást írhassanak rájuk.

Egy igen fontos bibliai palimpszeszt a Codex Ephraemi Rescriptus, azaz Efrém újraírt kódexe. Ez a kódex azért rendkívül értékes, mert ez az egyik legrégebbi másolat, mely részleteket tartalmaz a Keresztény Görög Iratokból. Mint ilyen, ez az egyik legjobb forrás, mely bizonyítja, hogy Isten Szavának e része hiteles.

A bibliai szöveget, melyet ez az i. sz. V. századi kódex eredetileg tartalmazott, a XII. században távolították el. Majd a helyére egy szír hittudós, Efrém 38 értekezésének görög fordítását írták. A szakértők a XVII. század végén vették észre, hogy Efrém írásai alatt bibliai szöveg rejtőzik, melynek egy részét a következő néhány évben láthatóvá tudták tenni. De a szöveg nagyon halvány és elmosódott volt, emellett sok lap szakadozott volt, és a két írás részben fedte egymást, ezért a teljes szöveget nem tudták „előhívni”. Vegyszerekkel próbálták meg láthatóvá és olvashatóvá tenni a bibliai szöveget, de nem jártak sikerrel. Így a legtöbb tudós azt mondta, hogy a kitörölt szöveget nem lehet teljes egészében helyreállítani.

 Az 1840-es évek elején Konstantin von Tischendorf, egy tehetséges német nyelvész belevetette magát a kódex tanulmányozásába. Két évig dolgozott azon, hogy kisilabizálja a kézirat szövegét. Miért sikerült neki, míg másoknak nem?

Tischendorf nagyon jól ismerte a görög unciális írást, mely külön álló nagybetűkből áll. * Nagyon jó volt a látása, és rájött, hogy ha egyszerűen a fény felé tartja a pergameneket, el tudja olvasni az eredeti szöveget. Hasonló feladatokat a tudósok ma optikai eljárásokkal, például infravörös, ultraibolya és polarizált fény alkalmazásával végeznek.

Tischendorf 1843-ban és 1845-ben publikálta, amit megfejtett Efrém újraírt kódexének eredeti szövegéből. Ezzel a görög nyelv egyik legelismertebb paleográfusa, vagyis írástörténésze lett.

Efrém újraírt kódexének mérete körülbelül 30×25 centiméter. Ez a legkorábbi olyan kézirat, amelynek oldalaira csak egyetlen oszlopba írtak. A fennmaradt 209 lapból 145 a Keresztény Görög Iratok összes könyvéből tartalmaz részleteket, kivéve a tesszalonikaiaknak írt második levelet és a János második levelét. A többi lap a Héber Iratok egy részének görög fordítását tartalmazza.

Ez a kódex ma a francia nemzeti könyvtárban, a Bibliothèque Nationale-ban található, Párizsban. Származása ismeretlen, bár Tischendorf úgy vélte, hogy Egyiptomból való. A tudósok Efrém újraírt kódexét a közé a négy nagyon fontos unciális kézirat közé sorolják, melyek a görög Bibliáról készültek. Ide tartozik még a Sínai kódex, az Alexandriai kódex és az 1209. számú Vatikáni kódex. Ezek mindegyike az i. sz. IV. és V. századból való.

Rendkívüli, hogy a Szentírás üzenete számos formában maradt ránk, például palimpszeszteken. Ahogy láttuk, az egyik kódexből egy hálátlan személy megpróbálta kitörölni a bibliai szöveget, de az mégis fennmaradt. Ez még jobban megerősíti Péter apostol szavait, aki ezt mondta: „Jehova beszéde megmarad örökre” (1Péter 1:25).

[Lábjegyzet]

[Ábra/kép a 16. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Efrém újraírt kódexe egy fontos palimpszeszt, melyet Tischendorf (1815–1874) fejtett meg

AZ EREDETI BIBLIAI SZÖVEG

A GÖRÖG ÉRTEKEZÉS SZÖVEGE, MELYET AZ EREDETI SZÖVEG FÖLÉ ÍRTAK

[Forrásjelzés]

© Bibliothèque nationale de France

[Kép a 17. oldalon]

A Sínai kódex, melyre a Szent Katalin kolostorban találtak rá

[Kép a 17. oldalon]

Tischendorf