Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Gazdagság, melyet Isten ad

Gazdagság, melyet Isten ad

 Gazdagság, melyet Isten ad

HA HŰSÉGES vagy Istenhez, vajon megáld majd gazdagsággal? Elképzelhető, de valószínűleg nem olyanfajta gazdagsággal, melyre számítanál. Gondoljunk Máriára, Jézus anyjára. Gábriel angyal megjelent neki, és közölte vele, hogy Isten „nagy kegyben” részesíti, és ő fogja megszülni Isten Fiát (Lukács 1:28, 30–32). Mindazonáltal Mária nem volt gazdag. Amikor Jézus születése után áldozatot ajánlott fel, „egy pár gerlét vagy két fiatal galambot” mutatott be. A szegények általában ilyen felajánlást vittek Jehovának (Lukács 2:24; 3Mózes 12:8).

De az, hogy Mária szegény volt, azt jelentette, hogy nem nyugodott rajta Isten áldása? Egyáltalán nem, hiszen amikor meglátogatta Erzsébetet, a rokonát, „Erzsébet . . . betelt szent szellemmel, és hangos szóval felkiáltott: »Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! . . . «” (Lukács 1:41, 42). Máriának abban a kiváltságban lehetett része, hogy itt a földön ő lett Isten szeretett Fiának az anyja.

Jézus sem volt vagyonos ember. Szerény körülmények között született és nevelkedett, és földi élete során mindvégig szegény is maradt. Egyszer ezt mondta egy férfinak, aki a tanítványa akart lenni: „A rókáknak van barlangjuk, és az ég madarainak pihenőhelyük, de az Emberfiának nincs hová lehajtania a fejét” (Lukács 9:57, 58). De amit Jézus Krisztus megvalósított a földre jövetelével, az lehetővé tette a tanítványainak, hogy hatalmas gazdagsághoz jussanak. Pál apostol ezt írta: „szegénnyé lett értetek, hogy ti gazdaggá legyetek az ő szegénysége által” (2Korintusz 8:9). Milyenfajta gazdagságot adott Jézus a tanítványainak? És napjainkban milyen gazdagságra tehetünk szert általa?

Milyenfajta gazdagságról van szó?

Az anyagi gazdagság sokszor akadálya a hitnek, mivel egy gazdag ember talán inkább a pénzében bízik, semmint Istenben. Jézus ezt mondta: „Milyen nehéz lesz  bemenniük az Isten királyságába azoknak, akiknek van pénzük!” (Márk 10:23). Nyilvánvaló hát, hogy Jézus nem anyagi természetű gazdagságot kínált fel a követőinek.

Az első századi keresztények többsége szűkös anyagi körülmények között élt. Amikor egy születésétől fogva sánta férfi pénzt kéregetett, Péter így szólt hozzá: „Ezüstöm és aranyam nincsen, de amim van, azt adom neked: a názáreti Jézus Krisztus nevében, járj!” (Cselekedetek 3:6).

Jakab tanítvány szavai ugyancsak arra utalnak, hogy a keresztény gyülekezet javarészt szegényekből állt. Ezt írta: „Figyeljetek, szeretett testvéreim! Nem úgy van-e, hogy az Isten azokat választotta ki, akik a világot tekintve szegények, hogy gazdagok legyenek a hitben, és örökösei legyenek a királyságnak, amelyet az őt szeretőknek ígért?” (Jakab 2:5). Továbbá Pál apostol is azt mondta, hogy nem sok „test szerint bölcs”, „hatalmas” vagy „előkelő származású” hívatott el, hogy a gyülekezet része legyen (1Korintusz 1:26).

Ha Jézus nem anyagi gazdagságot adott a követőinek, akkor milyet? A szmirnai gyülekezetnek küldött levelében ezt mondta: „Ismerem nyomorúságodat és szegénységedet – pedig gazdag vagy” (Jelenések 2:8, 9). A szmirnai keresztények, noha szegények voltak, sokkal gazdagabbak voltak annál, mintha ezüstjük vagy aranyuk lett volna. Ők a hitük és az Isten előtti feddhetetlenségük miatt voltak gazdagok. A hit önmagában is nagy érték, hiszen „nem mindenkié” (2Tesszalonika 3:2). Azok, akiknek nincs hitük, valójában szegények Isten szemében (Jelenések 3:17, 18).

A hitből fakadó gazdagság

De miért értékes a hit? Akik hisznek Istenben, hasznot meríthetnek ’kedvességének,  béketűrésének és hosszútűrésének gazdagságából’ (Róma 2:4). Ezenkívül ’vétségeik megbocsáttatnak’, mert hisznek Jézus váltságáldozatában (Efézus 1:7). Továbbá „Krisztus szava” bölccsé teszi azokat, akiknek van hitük (Kolosszé 3:16). Amint hittel Istenhez imádkoznak, „Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak”, megőrzi szívüket és elméjüket, és így megelégedettek, boldogok lesznek (Filippi 4:7).

Mindezen áldások mellett, azoknak, akik hitet gyakorolnak Istenben a Fia, Jézus Krisztus által, az a csodálatos reménységük, hogy örökké élhetnek. Sokan ismerik Jézus Krisztus következő szavait: „Isten annyira szerette a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki hitet gyakorol benne, el ne pusztuljon, hanem örök élete legyen” (János 3:16). Ez az értékes reménység megszilárdul, ha pontos ismeretet szerzünk az Atyáról és a Fiúról, hiszen Jézus ezt is mondta: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról” (János 17:3).

Bár Isten áldásai főként szellemi természetűek, vannak érzelmi és fizikai előnyei is. Vegyük például a Brazíliában élő Dalídio esetét. Amikor még nem volt pontos ismerete Isten szándékáról, iszákos volt. Ez nagyon rossz hatással volt a családi életére. Ráadásul igencsak bizonytalan volt az anyagi helyzete. Majd elkezdte tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival, és óriásit változott.

Az újonnan szerzett ismeretének köszönhetően elhagyta káros szokásait. Szellemileg szépen előrehaladt. Ezt így fogalmazta meg: „Korábban kocsmáról kocsmára jártam, most viszont házról házra járok.” Isten Szavának teljes idejű prédikálója lett. Ez a változás nemcsak az egészségén javított, hanem az anyagi helyzetén is. „A pénzemet régebben italra költöttem, most azonban segítek a szükségben lévőkön, vagy olyan dolgokat veszek, melyekre szükségem van” – mondta. Ezenkívül sok igaz barátra lelt azok között, akiknek szintén olyan a szemléletmódjuk, mint Istennek. Dalídio olyan elmebeli békének és megelégedettségnek örvend, melyet el sem tudott képzelni, mielőtt megismerte Istent.

Renato szintén azt tapasztalta, hogy a Jehova Istenbe vetett hit kiépítése gazdagabbá tette az életét. Ha látod boldog tekintetét, mosolygós arcát, nehezen tudod elképzelni, hogy minden oka meglenne rá, hogy azon tűnődjön, milyen mostoha sorsot szánt neki az élet. Újszülött csecsemőként az édesanyja magára hagyta. Betette egy táskába, és egy pad alá csúsztatta. Renato tele volt horzsolásokkal, zúzódásokkal, még a köldökzsinór is rajta volt. Két arra sétáló nő észrevette, hogy az egyik pad alatt valami mocorog egy táskában. Az első gondolatuk az volt, hogy valaki egy kiscicát hagyhatott benne. Amikor megpillantották a csecsemőt, gyorsan egy közeli kórházba vitték.

Az egyik nő Jehova Tanúja volt, és mesélt Ritának, egy másik Tanúnak a csöppségről. Ritával már többször megtörtént, hogy halott gyermeket hozott világra, és csak egy lánya volt. Nagyon szeretett volna egy kisfiút is, így elhatározta, hogy örökbe fogadja Renatót.

Renato még kisfiú volt, amikor Rita elmondta neki, hogy nem ő az édesanyja. Ám Rita gyengéden törődött vele, szeretettel  vette körül, és törekedett rá, hogy szellemi értékeket csöpögtessen a szívébe. Renatót, ahogy idősebb lett, foglalkoztatni kezdte a Biblia. Egyre jobban értékelte azt is, hogy a csodával határos módon életben maradt. Valahányszor olvassa a zsoltáríró Dávid szavait, mindig könnybe lábad a szeme: „Ha apám és anyám elhagynának is, Jehova magához fogad engem” (Zsoltárok 27:10).

Renato, kifejezve, hogy nagyra értékeli mindazt, amit Jehova érte tett, 2002-ben megkeresztelkedett, és a rá következő évben teljes idejű keresztény szolga lett. A mai napig sem tudja, hogy kik a vér szerinti szülei, és valószínűleg soha nem is fogja megtudni. Mindemellett úgy érzi, hogy számára az egyik legértékesebb ajándék az, hogy szerető és törődő Atyaként ismerhette meg Jehovát, akiben megbízhat.

Talán te is szeretnél szoros, meghitt kapcsolatban lenni Istennel, ami igazán gazdaggá teheti az életedet. Akár szegény, akár gazdag valaki, a lehetőség mindenki előtt nyitva áll, hogy ilyen kapcsolatba kerüljön Jehova Istennel és a Fiával, Jézus Krisztussal. Ez anyagilag nem teszi gazdagabbá az embert, viszont belső békét és megelégedettséget nyújt, melyet a világ összes pénzén sem lehet megvásárolni. Nagyon igazak a Példabeszédek 10:22 szavai: „Jehova áldása az, ami gazdaggá tesz, és ő nem ad ahhoz fájdalmat.”

Jehova Isten mélységesen törődik azokkal, akik közelednek hozzá: „Ó, bárcsak odafigyelnél parancsolataimra! Akkor olyan lenne békéd, mint egy folyó, és igazságosságod, mint a tenger habjai” (Ézsaiás 48:18). Ezenkívül azt ígéri, hogy azokat, akik helyes indítékból és szemléletmóddal közelednek hozzá, gazdagon megjutalmazza: „Az alázatnak és Jehova félelmének jutalma gazdagság, dicsőség és élet” (Példabeszédek 22:4).

[Oldalidézet a 6. oldalon]

Az Istenbe vetett hit békét, megelégedettséget és boldogságot eredményez

[Kép az 5. oldalon]

Bár Jézus földi családja anyagi szempontból szegény volt, Isten gazdagon megáldotta őket