Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Az apátlan fiúk atyja

Az apátlan fiúk atyja

 Közeledj Istenhez!

Az apátlan fiúk atyja

2Mózes 22:22–24

„APÁTLAN fiúk atyja . . . Isten az ő szent lakhelyén” (Zsoltárok 68:5). Ezek az ihletett szavak valami olyasmit tárnak fel Jehova Istenről, ami nagyon megható: ő törődik a hátrányos helyzetben levők szükségleteivel. Az Izraelnek adott Törvényből jól látható, hogy gondoskodik az olyan gyermekekről, akik elvesztették valamelyik szülőjüket. Vizsgáljuk meg a Bibliának azt a részét, ahol először fordul elő az „apátlan fiú” * kifejezés, a 2Mózes 22:22–24-et.

Isten erre figyelmeztet: „Ne sanyargassatok egy . . . apátlan fiút sem” (22. vers). Ez nemcsak egy egyszerű kérés volt, hogy segítsék az ilyen gyermekeket, hanem egy Istentől származó parancs. Egy gyermek, aki elvesztette az édesapját, azt a személyt, aki védelmezte és gondját viselte, sebezhető volt. Senki sem ’sanyargathatta’ semmilyen módon az ilyen gyermeket. Más bibliafordításokban a „sanyargat” szót a „nyomorgat”, „árt” vagy „kihasznál” szavakkal fordították. Súlyos vétek volt Isten szemében, ha valaki rosszul bánt egy apátlan gyermekkel. Mennyire volt súlyos?

A Törvény így folytatja: „Ha sanyargatod, és hozzám kiált, bizony meghallgatom a kiáltását” (23. vers). A beszámoló a 22. versben többes számot használ, míg a 23. versben egyes számra vált át. A népnek mint egésznek és a tagjainak egyénenként is be kellett tartania ezt az Istentől származó törvényt. Jehova figyelt, fülét az apátlan fiúk felé fordította, és mindig készen állt, hogy válaszoljon a segélykérő kiáltásaikra (Zsoltárok 10:14; Példabeszédek 23:10, 11).

Mi történt volna, ha valaki mégis rosszul bánik egy apátlan fiúval, és ezért a gyermek Istenhez kiált? Jehova ezt mondja: „felgerjed haragom, megöllek titeket karddal” (24. vers). Egy bibliai forrásmű megjegyzi, hogy a felgerjed haragom kifejezés „szó szerint ezt jelenti: ’forró lesz az orrom’. Ez egy idióma a heves harag kifejezésére.” Figyeld meg, hogy Jehova nem Izrael bíráira hagyta, hogy érvényt szerezzenek ennek a törvénynek. Ő maga hajtotta végre az ítéletet bárkin, aki kihasznált egy védtelen gyermeket (5Mózes 10:17, 18).

Jehova nem változik (Malakiás 3:6). Ma is szánalmat érez az olyan gyermekek iránt, akik elveszítették az egyik vagy mindkét szülőjüket (Jakab 1:27). Az apátlan fiúk Atyját jogos haragra ingerli az ártatlan gyermekek elnyomása. Akik ki akarják használni a védtelen gyermekeket, azok nem fognak megmenekülni „Jehova izzó haragja” elől (Sofóniás 2:2). Az ilyen gonosz emberek meg fogják tudni, hogy „félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni” (Héberek 10:31).

[Lábjegyzet]

^ 1. bek. Az „apátlan fiú” kifejezés mintegy negyvenszer jelenik meg a Bibliában. Bár az itt használt héber szó hímnemben áll, ez nem jelenti azt, hogy az ilyen kifejezések mögött meghúzódó alapelvek nem érvényesek az olyan lányokra, akik elvesztették az édesapjukat. A mózesi törvény az apátlan lányok jogait is védte (4Mózes 27:1–8).