Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tudtad?

Tudtad?

 Tudtad?

Milyen nyelven beszélt Jézus?

A tudósok nincsenek azonos véleményen azt illetően, hogy milyen nyelven beszélt Jézus. De nagy valószínűséggel Jézus a földönlétekor beszélte a héber nyelv egyik változatát és az egyik arámi nyelvjárást. Amikor megérkezett a galileai Názáretbe, és elment a zsinagógába, Ézsaiás próféciájából olvasott fel, nyilvánvalóan egy héberül íródott tekercsből. A Biblia nem tesz említést arról, hogy Jézus lefordította volna arámira, amit olvasott (Lukács 4:16–21).

A Jézus Krisztus idejében Palesztinában beszélt nyelvekről G. Ernest Wright professzor megállapította: „Úgy tűnik, a köznyelv a görög és az arámi volt . . . A római katonák és tisztviselők nyilvánvalóan latinul beszélgettek egymással, míg az ortodox zsidók a héber egyik kései változatát beszélték.” Ez lehet az oka annak, hogy a felirat, melyet Pilátus Jézus kínoszlopa fölé helyeztetett, három nyelven íródott: héberül, latinul és görögül (János 19:20).

Alan Millard egyik könyve ezt írja: „A római kormányzók biztos, hogy görögül beszéltek a mindennapi feladataik ellátása közben, és elképzelhető, hogy Jézus a tárgyalásán görögül válaszolt Pilátusnak” (Discoveries From the Time of Jesus). Bár ez nem derül ki a Bibliából, de érdekes, hogy azt sem mondja, hogy a beszélgetéshez tolmácsra lett volna szükség (János 18:28–40).

Wright professzor szerint „nem tudhatjuk biztosra, hogy [Jézus] beszélt-e görögül vagy latinul, de a tanítómunkájában rendszeresen használta az arámit vagy az arámi nyelvvel átitatott héber köznyelvet” (Biblical Archaeology, 1962, 243. oldal).

Milyen nagyok voltak a jeruzsálemi templom kövei?

Amikor a tanítványok a jeruzsálemi templomról beszéltek Jézusnak, az egyikük ezt mondta: „Tanító, nézd, micsoda kövek, és micsoda épületek!” (Márk 13:1). Mégis, mekkorák voltak ezek a kövek?

Abban az időben, amikor Jézus a földön élt, a Templomhegy területe Heródes királynak köszönhetően már kétszer akkora volt, mint amekkora Salamon idejében. 480 méterszer 280 méteres alapterülettel ez volt az ókori világ legnagyobb, ember készítette talapzata. A faragott kövek némelyike állítólag 11 méter hosszú, 5 méter széles és 3 méter magas volt. Néhány kő több mint 50 tonnát nyomott. Sőt, az egyik közel 400 tonnás volt. Egy tudós szerint „nem volt még egy ilyen gigantikus kő az egész ókori világban”.

Válaszként arra, amit a tanítványa mondott, Jézus kijelentette: „Látod ezeket a nagy épületeket? Semmiképpen nem marad itt kő kövön, melyet le ne rombolnának” (Márk 13:2). Sok óriáskő még mindig ugyanott hever, ahová a római katonák lökték i. sz. 70-ben, miután kimozdították a helyéről.

[Kép a 26. oldalon]

A templom letaszított kövei a Templomhegy mellett Jeruzsálemben