Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Értékeljük Jézust, vagyis a nagyobb Dávidot és a nagyobb Salamont!

Értékeljük Jézust, vagyis a nagyobb Dávidot és a nagyobb Salamont!

 Értékeljük Jézust, vagyis a nagyobb Dávidot és a nagyobb Salamont!

„Íme, nagyobb van itt Salamonnál” (MÁTÉ 12:42)

1–2. Miért volt meglepő emberi szemszögből, hogy Sámuel azt az utasítást kapta, hogy Dávidot kenje fel királlyá?

NEM úgy nézett ki, mint egy király. Inkább csak egy fiatal pásztorfiúnak tűnt Sámuel próféta szemében. Emellett a szülővárosa, Betlehem nem volt jelentős város. A Biblia ezt írja erről a településről: „túl kicsiny vagy ahhoz, hogy Júda ezrei közé számláltass” (Mik 5:2). Ennek ellenére Sámuel prófétának fel kellett kennie Izrael jövőbeni királyává ezt a látszólag jelentéktelen fiatalembert, aki egy kis városból származott.

 2 Isai a fiai közül nem a fiatal Dávidot állította először Sámuel elé, hogy az felkenje, sőt másodszor és harmadszor sem őt. Dávid, Isai nyolc fia közül az utolsó, még csak nem is volt jelen, amikor Sámuel elment Isai háznépéhez, hogy felkenje ennek a hűséges férfinak az egyik fiát az ország következő királyává. Ám Jehova választása Dávidra esett, és ez volt az, ami számított (1Sám 16:1–10).

3. a) Mit tart Jehova fontosnak, amikor megvizsgál egy személyt? b) Mi kezdett működni Dávidon, amikor felkenetett?

3 Jehova látta azt, amit Sámuel nem látott. Tudta, milyen Dávid szívállapota, és tetszett neki. Istennek nem pusztán a külső számít, hanem az, hogy egy személy valójában milyen belül. (Olvassátok fel: 1Sámuel 16:7.) Tehát amikor Sámuel felismerte, hogy Jehova nem Isai hét idősebb fia közül választott, kérte, hogy hozzák be a legfiatalabbat a legelőről. A beszámoló ezt írja: „[Isai] el is küldött érte és elhozatta [Dávidot]. Szép szemű, jó megjelenésű és pirospozsgás ifjú volt. Jehova akkor így szólt: »Kelj fel, és kend fel, mert ő az!« Sámuel tehát fogta az olajosszarut, és felkente őt a testvérei között. Attól a naptól fogva Jehova szelleme működni kezdett Dávidon” (1Sám 16:12, 13).

Dávid előrevetítette Krisztust

4–5. a) Említs meg néhány hasonlóságot, mely Dávid és Jézus között van. b) Miért nevezhetjük Jézust a nagyobb Dávidnak?

4 Jézus, Dávidhoz hasonlóan, Betlehemben született, körülbelül 1100 évvel Dávid után. Sokak szerint Jézus sem úgy nézett ki, mint egy király. Vagyis nem olyan király volt, amilyet többen reméltek Izraelben. Ám ahogy Dávidot, úgy őt is Jehova választotta. Miként Dávidot, Jehova őt is szerette (Luk 3:22). * Jézuson is ’Jehova szelleme működött’.

5 De a hasonlóságoknak még nincs vége. Például Dávidot elárulta a tanácsadója, Ahitófel, Jézust pedig elárulta az apostola, Iskariót Júdás (Zsolt 41:9; Ján 13:18). Dávidot is, és Jézust is buzgalom emésztette Jehova imádati helye iránt (Zsolt 27:4; 69:9; Ján 2:17). Jézus emellett Dávid örököse volt. Jézus születése előtt egy angyal ezt mondta Jézus édesanyjának: „Jehova Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját” (Luk 1:32; Máté 1:1). De mivel minden messiási ígéretnek Jézusban kell teljesednie, ezért ő sokkal nagyobb Dávidnál. Ő a nagyobb Dávid, a régóta várt Messiás-Király (Ján 7:42).

Kövessük Királyunkat, aki Pásztor is!

6. Mi mutatja, hogy Dávid jó pásztor volt?

6 Jézus pásztor is. Milyen egy jó pásztor? Olyan, aki hűségesen és bátran gondozza, eteti és őrzi a nyáját (Zsolt 23:2–4). Fiatalkorában Dávid pásztor volt, és jól gondját viselte apja juhainak. Amikor a nyáj veszélyben volt, bátran az életét is kockára tette, hogy megvédje a juhokat az oroszlántól és a medvétől (1Sám 17:34, 35).

7. a) Mi készítette fel Dávidot a királyi feladataira? b) Hogyan bizonyul Jézus a jó Pásztornak?

7 Az évek, melyeket Dávid a mezőkön és a hegyekben töltött a juhok legeltetésével, felkészítették őt azokra a nehéz feladatokra és felelősségekre, melyek az Izrael nemzete fölötti pásztorkodással jártak (Zsolt 78:70, 71). * Jézus is példás pásztornak bizonyul. Erőt és vezetést kap Jehovától, miközben pásztorkodik a ’kicsiny nyája’ és a ’más juhok’ felett (Luk 12:32; Ján 10:16). Ezért Jézus a jó Pásztor. Olyan jól ismeri a nyáját, hogy mindegyik juhot a nevén szólítja. Olyannyira szereti a juhait, hogy amikor a földön volt, készségesen  feláldozta magát értük (Ján 10:3, 11, 14, 15). Jó Pásztorként Jézus valami olyat valósít meg, amit Dávid soha nem tudott volna megtenni. A váltságáldozata révén az emberiség megszabadulhat a haláltól. Semmi nem állíthatja meg, hogy pásztorként elpusztíthatatlan égi életre vezesse a ’kicsiny nyáját’, a ’más juhait’ pedig örök életre egy igazságos új világban, melyben nem lesznek farkashoz hasonló ragadozók. (Olvassátok fel: János 10:27–29.)

Kövessük a győztes Királyt!

8. Miért mondhatjuk, hogy Dávid győztes király volt?

8 Királyként Dávid elszánt harcos volt, aki megvédte Isten népének földjét, és „bármerre járt is Dávid, Jehova mindig megsegítette őt”. Uralma alatt az ország határai egészen az Egyiptom-folyóig és az Eufráteszig terjedtek (2Sám 8:1–14). Jehova ereje által hatalmas uralkodó lett. A Biblia ezt írja: „Dávid híre minden országban elterjedt, és Jehova rettegést bocsátott minden nemzetre, hogy rettegjenek tőle” (1Krón 14:17).

9. Magyarázd el, hogy Király-jelöltként miként győzött Jézus.

9 Jézus, amikor a földön élt, Dávid királyhoz hasonlóan nem ismert félelmet. Király-jelöltként megmutatta, hogy van hatalma a démonok felett, ki is szabadított néhány áldozatot a karmaik közül (Márk 5:2, 6–13; Luk 4:36). Még a fő ellenségnek, Sátánnak, az Ördögnek sincs hatalma felette. Jehova támogatásával Jézus legyőzte a világot, mely Sátán hatalmában van (Ján 14:30; 16:33; 1Ján 5:19).

10–11. Mi Jézus feladata az egekben harcos Királyként?

10 Körülbelül 60 évvel Jézus halála, feltámadása és égbe menetele után János apostol egy prófétai látomásban látta Jézust, amint a harcos Király szerepét tölti be az egekben. János ezt írja: „íme, egy fehér ló; és a rajta ülőnél íj volt, és koronát adtak neki, és kivonult győztesen, és hogy teljessé tegye győzelmét” (Jel 6:2). A fehér ló lovasa Jézus. 1914-ben „koronát adtak neki”, amikor az égben Jehova trónra emelte őt mint Királyt. Ezután Jézus „kivonult győztesen”. Igen, csakúgy mint Dávid, Jézus is győztes király. Röviddel az után, hogy beiktatták Isten Királyságának Királyaként, legyőzte Sátánt egy háborúban, majd levetette a démonaival együtt a földre (Jel 12:7–9). Győztes vágtája egészen addig folytatódik, míg ’teljessé teszi győzelmét’ azáltal, hogy elpusztítja Sátán gonosz rendszerét. (Olvassátok fel: Jelenések 19:11, 19–21.)

11 Azonban Jézus – Dávidhoz hasonlóan – könyörületes király, és meg fogja védeni a ’nagy sokaságot’ Armageddonkor (Jel 7:9, 14). Továbbá Jézusnak, valamint a társörököseinek, azaz a feltámasztott 144 000-nek, az uralma alatt „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Csel 24:15). Azoknak, akik a földre támadnak fel, az lesz a kilátásuk, hogy örökké élhetnek. Milyen csodálatos jövő vár rájuk! Bárcsak mindannyian elhatároznánk, hogy továbbra is ’a jót fogjuk cselekedni’, hogy éljünk majd, amikor a földet a nagyobb Dávid igazságos, boldog alattvalói töltik be (Zsolt 37:27–29).

Salamon választ kap a bölcsességért mondott imájára

12. Mit kért Salamon imában?

12 Dávid fia, Salamon szintén előremutatott Jézusra. * Amikor Salamon király lett, Jehova álomban megjelent neki, és azt mondta, hogy bármit is kér, megadja neki. Salamon kérhetett volna nagyobb gazdagságot, hatalmat vagy hosszabb életet, de ehelyett önzetlenül erre kérte Jehovát: „Adj hát nekem bölcsességet és ismeretet, hogy kimehessek és bejöhessek e nép előtt, hiszen ki tudná ítélni ezt a te nagy népedet?” (2Krón 1:7–10). Jehova válaszolt Salamon imájára. (Olvassátok fel: 2Krónika 1:11, 12.)

13. Miért mondhatjuk, hogy Salamon bölcsessége páratlan volt, és honnan eredt a bölcsessége?

 13 Mindaddig, amíg Salamon hűséges volt Jehovához, bölcs mondásai páratlanok voltak a kortársai között. Salamon „háromezer példabeszédet” mondott (1Kir 4:30, 32, 34). Ezek közül sok le lett jegyezve, és még mindig nagyra becsülik őket azok, akik keresik a bölcsességet. Sába királynője mintegy 2400 kilométert utazott, hogy próbára tegye Salamon bölcsességét „találós kérdésekkel”. Nagy hatással volt rá az, amit Salamon mondott, és az a jólét is, mely királyságát jellemezte (1Kir 10:1–9). A Biblia ezekkel a szavakkal tárja fel, hogy ki a Forrása Salamon bölcsességének: „A föld összes népe igyekezett Salamon színe elé jutni, hogy hallja a bölcsességét, amelyet Isten adott a szívébe” (1Kir 10:24).

Kövessük a bölcs Királyt!

14. Hogyan mutatkozott meg, hogy Jézus „nagyobb . . . Salamonnál”?

14 Csak egyetlen ember volt, aki nyilvánvalóan felülmúlta Salamon bölcsességét. Mégpedig Jézus Krisztus, aki azt mondta magáról, hogy ő „nagyobb . . . Salamonnál” (Máté 12:42). Jézustól „örök élet beszédei” származtak (Ján 6:68). A hegyi beszéd például kibővíti Salamon néhány példabeszédének az alapelveit. Salamon írt jó néhány dologról, mely boldoggá teszi Jehova imádóit (Péld 3:13; 8:32, 33; 14:21; 16:20). Jézus pedig hangsúlyozta, hogy a valódi boldogság azokból a dolgokból fakad, melyek Jehova imádatához és ígéreteinek a beteljesedéséhez kapcsolódnak. Ezt mondta: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek, mivel övék az egek királysága” (Máté 5:3). Azok, akik alkalmazzák a Jézus tanításaiban található alapelveket, közelednek Jehovához, ’az élet forrásához’ (Zsolt 36:9; Péld 22:11; Máté 5:8). Krisztus megtestesíti ’az Isten bölcsességét’ (1Kor 1:24, 30). Messiás-Királyként Jézus Krisztus rendelkezik ’a bölcsesség szellemével’ (Ézs 11:2).

15. Hogyan meríthetünk hasznot az isteni bölcsességből?

15 Hogyan meríthetünk hasznot az isteni bölcsességből a nagyobb Salamon követőiként? Mivel Jehova bölcsessége feltárul a Szavában, ezért erőfeszítést kell tennünk, hogy megleljük, mégpedig azáltal, hogy gondosan tanulmányozzuk a Bibliát, különösen Jézus feljegyzett szavait, és azáltal, hogy elmélkedünk az olvasottakon (Péld 2:1–5). Ezenkívül állhatatosan kérnünk kell Istentől a bölcsességet. Isten Szava arról biztosít minket, hogy Jehova válaszolni fog azokra az őszinte imáinkra, melyekben segítséget kérünk (Jak 1:5). A szent szellem segítségével a bölcsesség olyan drágaköveire találhatunk Isten Szavában, melyek segíthetnek, hogy megküzdjünk a nehézségekkel és bölcs döntéseket hozzunk (Luk 11:13). Salamon – akit úgy is neveztek, hogy „az egybegyűjtő” – ’folyton ismeretre tanította a népet’ (Préd 12:9, 10). Jézus mint a keresztény gyülekezet Feje, szintén egybegyűjti a népét (Ján 10:16; Kol 1:18). Ezért jól tesszük, ha részt veszünk a gyülekezeti összejöveteleken, ahol ’folyton tanítanak’ minket.

16. Milyen hasonlóság van Salamon és Jézus között?

16 Salamon sok mindent megvalósított. Megszervezett egy egész nemzetre kiterjedő építkezési programot: felügyelte paloták, utak, vízellátással kapcsolatos építmények, raktárvárosok, valamint a szekerek városainak és  a lovasok városainak az építését (1Kir 9:17–19). Ez az építkezés az egész királyság javát szolgálta. Jézus is épített. A gyülekezetét a „sziklára” építette (Máté 16:18). Jézus felügyeli majd az új világban folyó építőmunkát is (Ézs 65:21, 22).

Kövessük a béke Királyát!

17. a) Milyen kiemelkedő jellegzetessége volt Salamon uralkodásának? b) Mit nem tudott megvalósítani Salamon?

17 A Salamon név a ’béke’ jelentésű alapszóból származik. Salamon király Jeruzsálemből uralkodott, mely név azt jelenti, hogy ’kétszeres béke birtoklása’. 40 évig tartó uralma alatt páratlan béke honolt Izraelben. A Biblia ezt írja ezekről az évekről: „Júda és Izrael biztonságban lakott, mindenki a szőlőtője alatt és fügefája alatt, Dántól Beér-Sebáig Salamon minden napján” (1Kir 4:25). Ennek ellenére Salamon – bármilyen bölcs volt is – nem tudta megszabadítani az alattvalóit a betegség, a bűn és a halál béklyóiból. A nagyobb Salamon azonban meg fogja szabadítani az alattvalóit mindezektől. (Olvassátok fel: Róma 8:19–21.)

18. Milyen áldásokat tapasztalunk a keresztény gyülekezetben?

18 A keresztény gyülekezetben már ma is békés állapotok uralkodnak. Igen, valódi szellemi paradicsomnak örvendünk. Békében vagyunk Istennel és a felebarátainkkal. Figyeld meg, mit jövendölt Ézsaiás azokról az áldásokról, melyeket ma tapasztalunk: „Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak” (Ézs 2:3, 4). Ha Isten szellemével összhangban cselekszünk, akkor hozzájárulunk a szellemi paradicsom szépségéhez.

19–20. Milyen okaink vannak az örömre?

19 A jövő azonban még szebb lesz. Miközben az engedelmes emberiség példa nélküli békét tapasztal majd Jézus uralma alatt, fokozatosan „meg . . . fog szabadulni a romlottság rabszolgaságából”, míg el nem éri a tökéletességet (Róma 8:21). Miután kiállják a végső próbát Krisztus ezeréves uralma végén, „a szelídek . . . öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsolt 37:11; Jel 20:7–10). Csakugyan, Krisztus Jézus uralma felül fogja múlni Salamonét, mégpedig oly módon, ahogy el sem tudjuk képzelni!

20 Izrael örvendezett Mózes, Dávid és Salamon vezetése alatt, mi pedig még inkább örvendezni fogunk Krisztus uralma alatt (1Kir 8:66). Hálásak lehetünk Jehovának, amiért elküldte egyszülött Fiát, aki a nagyobb Mózes, Dávid és Salamon.

[Lábjegyzetek]

^ 4. bek. A Dávid név valószínűleg azt jelenti, hogy ’a szeretett’. Jézus keresztelkedésekor, majd az elváltozásakor is, Jehova szólt az égből, és így nevezte Jézust: „az én szeretett Fiam” (Máté 3:17; 17:5).

^ 7. bek. Ugyanakkor Dávid olyanná vált, mint egy bárány, mely bízik a pásztorában. A nagy Pásztorra, Jehovára tekintett védelemért és vezetésért. Teljes bizalommal ezt mondta: „Jehova az én Pásztorom, nem szűkölködöm semmiben” (Zsolt 23:1). Keresztelő János pedig úgy azonosította Jézust, mint aki „az Isten Báránya” (Ján 1:29).

^ 12. bek. Érdekes, hogy Salamon második neve Jedidja volt, melynek jelentése ’Jah szeretettje’ (2Sám 12:24, 25).

Meg tudod magyarázni?

• Miért mondhatjuk, hogy Jézus a nagyobb Dávid?

• Miért mondhatjuk, hogy Jézus a nagyobb Salamon?

• Miért értékeled a nagyobb Dávidot, aki egyben a nagyobb Salamon is?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 31. oldalon]

Salamon bölcsessége, mely Istentől származott, előárnyékolta a nagyobb Salamon bölcsességét

[Kép a 32. oldalon]

Jézus uralma felül fogja múlni Salamonét és Dávidét, mégpedig oly módon, ahogy el sem tudjuk képzelni!