Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

„Mily számosak a te műveid, ó, Jehova!”

„Mily számosak a te műveid, ó, Jehova!”

 Jehova teremtésművének remekei

„Mily számosak a te műveid, ó, Jehova!”

ÉLJÜNK vidéken vagy városban, fenn a hegyekben vagy egy tengerpart közelében, körös-körül a teremtésmű lélegzetelállító remekeiben gyönyörködhetünk. Milyen helyénvaló hát, hogy Jehova Tanúi 2004. évi naptárában Jehova Isten lenyűgöző alkotásait csodálhatjuk meg.

A hálás szívű embereket mindig is foglalkoztatták Isten művei. Vegyük például Salamont, akinek „bölcsessége messze felülmúlta az összes napkeleti ember bölcsességét”. A Biblia ezt mondja róla: „Szólt a fákról, a libanoni cédrustól kezdve a falon kinövő izsópig; beszélt a négylábú állatokról, a repdeső teremtményekről, a csúszó-mászó állatokról és a halakról” (1Királyok 4:30, 33). Salamon apja, Dávid király gyakran elgondolkodott Isten remekművein. Lelkendezve így szólt Alkotójához: „Mily számosak a te műveid, ó, Jehova! Mindet bölcsen alkottad. Betöltik a földet alkotásaid” (Zsoltárok 104:24) *.

Mi is jól tesszük, ha megfigyeljük a teremtésművet, és eltűnődünk rajta. Ha például ’fölemeljük szemünket a magasba’, nyilván ez ötlik fel bennünk: „Ki teremtette azokat?” Ki más, mint Jehova Isten, aki bővelkedik ’tevékeny energiában’, és akinek „hatalmas ereje” van! (Ézsaiás 40:26).

Milyen hatással kell lennie ránk a Jehova teremtésművein való elmélkedésnek? Legalább három eredményt érhet ez el: 1. Emlékeztethet minket arra, hogy vigyázzunk az életünkre, mert értékes; 2. arra indíthat, hogy segítsünk másoknak tanulni a teremtésműből; és 3. arra ösztönözhet, hogy még jobban megismerjük, és még inkább megbecsüljük a Teremtőnket.

Mivel emberként összehasonlíthatatlanul magasabb rendű életet élünk, mint az „oktalan állatok”, lehetőségünk van megfigyelni és értékelni a teremtés csodáit (2Péter 2:12). Szemünk megpihenhet a körülöttünk lévő táj finom vonalain. Fülünk élvezheti a madarak dallamos énekét. És mivel időhöz és helyhez kötjük az eseményeket, ezek olyan támpontok nekünk, melyek segítségével később kellemes emlékként tudjuk felidézni a történteket. Még ha a jelen életünk nem is tökéletes, teljes meggyőződéssel mondhatjuk, hogy élni jó!

A szülőknek öröm látni, hogy a gyermekeik a természetükből fakadóan el vannak ragadtatva a teremtésmű láttán. Mennyire boldogok a kicsik, amikor kagylókat találnak a tengerparton, amikor megsimogathatnak egy állatot, vagy amikor felmászhatnak egy fára! Jó, ha a szülők segítenek nekik meglátni a kapcsolatot a teremtésmű és a Teremtő között. Az a csodálat és tisztelet, melyet a gyermekek kifejlesztenek Jehova alkotásai iránt, egész életükön át elkísérheti őket (Zsoltárok 111:2, 10).

Rendkívül szűk látókörűek lennénk, ha miközben a teremtésművet csodálattal szemlélnénk, elmulasztanánk elismerően gondolni a Teremtőre.  Ézsaiás próféciája pontosan ezen a gondolaton segít elmélkednünk, amikor ezt mondja: „Hát nem tudod és nem hallottad? Jehova, a föld végső határainak Teremtője, időtlen időkig Isten. Nem fárad el, és nem lankad el. Kikutathatatlan az ő értelme” (Ézsaiás 40:28).

Igen, Jehova művei Alkotójuk páratlan bölcsességéről, felülmúlhatatlan hatalmáról és az irántunk érzett mély szeretetéről tanúskodnak. Amikor a minket körülvevő gyönyörű dolgokat nézzük, és meglátjuk bennük annak tulajdonságait, aki mindent megteremtett, milyen jó lenne, ha arra éreznénk indíttatást, hogy Dávid szavait visszhangozzuk: „Nincs hozzád hasonló . . . , ó, Jehova, és semmi sincs, ami tetteidhez fogható” (Zsoltárok 86:8).

Biztosak lehetünk benne, hogy az engedelmes emberek mindig megcsodálhatják majd Jehova teremtésművét, hisz egy örökkévalóság áll előttünk, végtelen sok lehetőséggel arra, hogy valami újat tanuljunk Jehováról (Prédikátor 3:11). És minél többet tudunk majd meg Teremtőnkről, annál jobban fogjuk szeretni őt.

[Lábjegyzet]

^ 4. bek. Lásd Jehova Tanúi 2004. évi naptárában a november/december hónapokat.

[Kiemelt rész a 9. oldalon]

A Teremtőé a dicséret

Sok tudós felismeri, hogy Isten keze van a teremtésben, és értékelően beszél róla. A következőkben néhány példát láthatunk erre:

„Tudományos munkám fénypontját és örömét azok a különleges pillanatok jelentik, amikor felfedezek valami újat, és ezt mondom magamnak: »Szóval így csinálta Isten.« Az a célom, hogy egy parányi részletét megértsem Isten tervének” (Henry Schaefer, kémiaprofesszor).

„Hogy mi idézte elő a Világegyetem létrejöttét, már ami a tágulást illeti, azt döntse el az olvasó, de a kép nem teljes [Isten] nélkül” (Edward Milne, brit kozmológus).

„Tudjuk, hogy a természetben azért lehet a lehető legmagasabb szintű matematikai összefüggéseket felfedezni, mert Isten teremtette” (Alexander Poljakov, orosz matematikus).

„A természet tanulmányozásakor a Teremtő gondolataival foglalkozunk, az ő elméleteivel ismerkedünk, egy olyan rendszer működését fejtegetjük, amely az Övé, nem a miénk” (Louis Agassiz, amerikai biológus).

[Kép a 8–9. oldalon]

Szamárpingvinek (Antarktiszi-félsziget)

[Kép a 9. oldalon]

Grand Teton Nemzeti Park (Wyoming, USA)

[Forrásjelzés]

Jack Hoehn/Index Stock Photography