Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mennyire értékeled a szellemi kincseket?

Mennyire értékeled a szellemi kincseket?

„Ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is” (LUK 12:34)

ÉNEKEK: 76, 59

1–2. a) Említs meg hármat a Jehovától kapott szellemi kincsek közül. b) Mit fogunk megvizsgálni ebben a cikkben?

AZ EGÉSZ univerzumban Jehova a leggazdagabb (1Krón 29:11, 12). Égi Atyánk nagylelkűen megosztja a szellemi kincseit azokkal, akik felismerik ezeknek a páratlan értékét. Nagyon hálásak vagyunk, amiért olyan értékeket adott nekünk, mint 1. a királysága, 2. a szolgálat, amely életeket ment és 3. a Szavában található igazság. De ha nem vagyunk elővigyázatosak, kiveszhet a szívünkből az értékelés, és odáig is eljuthatunk, hogy eldobjuk magunktól ezeket a kincseket. Ahhoz, hogy megőrizzük őket, életben kell tartanunk az irántuk érzett szeretetünket. Jézus erre emlékeztetett: „ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is” (Luk 12:34).

2 Most vizsgáljuk meg, hogyan fejleszthetünk ki szeretetet Isten királysága, a szolgálat és az igazság iránt, és hogyan őrizhetjük meg az értékelésünket. Közben pedig gondolkodjunk el azon, hogy mi személy szerint hogyan erősíthetnénk a szeretetünket ezek iránt a kincsek iránt.

 ISTEN KIRÁLYSÁGA ÉRTÉKES, MINT EGY IGAZGYÖNGY

3. Mit volt kész megtenni a Jézus szemléltetésében szereplő kereskedő azért, hogy megszerezzen egy különleges gyöngyöt? (Lásd a képet a cikk elején.)

3 (Olvassátok fel: Máté 13:45, 46.) Jézus elmondott egy szemléltetést egy kereskedőről, aki gyöngyök után kutatott. Az évek alatt biztosan több száz gyöngyöt vett és adott el. Ám egyszer talált egy annyira különleges gyöngyöt, hogy pusztán a látványa is lázba hozta őt. Ahhoz, hogy megvásárolja, mindenét el kellett adnia. Hogy látod, mennyire tartotta értékesnek ezt a gyöngyöt?

4. Mire indít bennünket az, ha ugyanúgy szeretjük Isten királyságát, mint a kereskedő a nagy értékű gyöngyöt?

4 Mit tanulhatunk ebből a szemléltetésből? Az Isten királyságáról szerzett ismeretünk olyan, mint egy rendkívül értékes igazgyöngy. Ha mi is annyira szeretjük a királyságot, mint a kereskedő a gyöngyöt, akkor készek leszünk lemondani bármiről azért, hogy a királyság alattvalói lehessünk és maradhassunk. (Olvassátok fel: Márk 10:28–30.) Lássunk most két példát az ilyen szívből jövő értékelésre.

5. Milyen áldozatot hozott Zákeus Isten királyságáért?

5 Zákeus főadószedő volt, és abból gazdagodott meg, hogy pénzt zsarolt ki másoktól (Luk 19:1–9). De amikor Jézus a királyságról beszélt, Zákeus felismerte a hallottak páratlan értékét, és ez azonnal tettekre indította. Izgatottan ezt mondta: „Íme! Javaim felét, Uram, odaadom a szegényeknek, és bármit zsaroltam is ki valakitől hamis vádolással, négyszeresen visszatérítem.” Készséggel lemondott a becstelenül szerzett vagyonáról, és többé nem sóvárgott anyagi dolgok után.

6. Min változtatott Rose, hogy Isten királyságának az alattvalója lehessen, és mi indította őt erre?

6 Egy hölgy, akit most nevezzünk Rose-nak, leszbikus párkapcsolatban élt, amikor néhány évvel ezelőtt hallott Isten királyságáról. Egy olyan szervezetnek volt az elnöke, mely a homoszexuálisok jogaiért küzdött. Rose a Biblia tanulmányozása közben felismerte, hogy milyen értékes kincs a királyságról szóló igazság. De azt is megértette, hogy jelentős változtatásokat kell tennie (1Kor 6:9, 10). Ezért úgy döntött, hogy lemond a tisztségéről, és véget vet a leszbikus kapcsolatának. 2009-ben megkeresztelkedett, és a következő évben elkezdte az általánosúttörő-szolgálatot. Annyira szerette Jehovát és a királyságát, hogy felül tudott kerekedni a testi vágyain (Márk 12:29, 30).

7. Mit kell tennünk, hogy erős maradjon a királyság iránti szeretetünk?

7 Sokan gyökeres változtatásokat tettünk az életünkben, hogy Isten királyságának az alattvalói lehessünk (Róma 12:2). De továbbra is résen kell lennünk, hiszen például az anyagiasság vagy az erkölcstelen szexuális vágyak kiszoríthatják a szívünkből a királyság szeretetét (Péld 4:23; Máté 5:27–29). Hogy könnyebb legyen megőrizni a szeretetünket a királyság iránt, Jehova egy másik felbecsülhetetlenül értékes kincset is adott nekünk.

A SZOLGÁLATUNK ÉLETEKET MENT

8. a) Miért hasonlította Pál apostol a szolgálatunkat egy olyan kincshez, mely cserépedényekben van? b) Mivel mutatta ki Pál, hogy nagy becsben tartja a szolgálatot?

8 Jézus azzal bízott meg minket, hogy prédikáljuk az Isten királyságáról szóló jó hírt, és tanítsuk az embereket (Máté 28:19, 20). Pál apostol felismerte, milyen páratlan értéke van ennek a szolgálatnak, és így beszélt róla: „ez a kincsünk. . .  cserépedényekben van” (2Kor 4:7; 1Tim 1:12). Annak ellenére, hogy tökéletlen cserépedények vagyunk, az üzenetünk örök életet eredményezhet nekünk is, és azoknak is, akik meghallgatnak minket. Ezért mondta Pál a következőket: „mindent a jó hírért teszek, hogy másokkal együtt részese legyek” (1Kor 9:23). Igen, Pál szerette a szolgálatot, és ezért szorgalmasan végezte a tanítványképző munkát. (Olvassátok fel: Róma 1:14, 15; 2Timóteusz 4:2.) Ez abban is segített neki, hogy kitartson az üldözés ellenére (1Tessz 2:2). Hogyan fejezhetjük ki, hogy Pálhoz hasonlóan szívből értékeljük a szolgálatunkat?

9. Hogyan fejezhetjük ki, hogy értékesnek tartjuk a szolgálatot?

9 Pál egyebek közt úgy mutatta ki a szolgálat iránti értékelését, hogy minden adódó lehetőséget kihasznált a tanúskodásra. Az apostolokhoz és az első századi keresztényekhez hasonlóan mi is prédikálunk kötetlen formában, közterületeken és házról házra (Csel 5:42; 20:20). A körülményeinkhez mérten igyekszünk többet tenni a szolgálatban, például kisegítő vagy általános úttörőként. Az is lehet, hogy megtanulunk egy idegen nyelvet, vagy elköltözünk az országunkon belül egy másik területre vagy külföldre (Csel 16:9, 10).

10. Milyen áldásban részesült Irene az odaadó szolgálatáért?

10 Figyeljük meg egy egyedülálló testvérnő, Irene példáját, aki az Egyesült Államokban él. Nagyon szeretett volna tanúskodni az orosz ajkú bevándorlóknak. Amikor 1993-ban csatlakozott egy orosz csoporthoz New Yorkban, mindössze 20 hírnökkel tevékenykedett együtt. Mintegy 20 éve szolgál odaadóan ezen az idegen nyelvű területen. „Még mindig nem beszélek tökéletesen oroszul” – ismeri el. Ám Jehova így is meg tudta áldani őt, és a hozzá hasonló buzgó hírnököket. Ma már hat orosz nyelvű gyülekezet van New Yorkban. Azok közül, akikkel Irene tanulmányozta a Bibliát, tizenöten megkeresztelkedtek. Néhányan közülük most a Bételben, úttörőként vagy vénként szolgálnak. Irene ezt mondja: „Sok minden másba is belefoghattam volna évekkel ezelőtt. De biztos vagyok benne, hogy semmi sem szerzett volna ennyi örömet.” Irene valóban kincsnek tekinti a szolgálatot.

Kincsnek tartod a szolgálatot, és minden héten szánsz rá időt? (Lásd a 11. és 12. bekezdést.)

11. Mit eredményez az, hogy az üldözés dacára sem hagyunk fel a prédikálással?

11 Ha kincsnek tartjuk a szolgálatunkat, akkor Pálhoz hasonlóan mi sem hagyunk fel a tanúskodással, még ha ezért üldöznek is minket (Csel 14:19–22). Az 1930-as években és az 1940-es évek elején a testvéreink heves ellenállást tapasztaltak az Egyesült Államokban, mégis szilárdan ragaszkodtak a prédikálómunkához. Az ehhez való joguk védelméért számos  jogi csatát vívtak. 1943-ban az amerikai Legfelsőbb Bíróságon szerzett egyik győzelmük után Nathan H. Knorr testvér ezt mondta: „Ezek a győzelmek annak köszönhetőek, hogy harcoltok. Ha a hírnökök nem tartanának ki a szántóföldi munkában, akkor nem lennének az ügyeink a Legfelsőbb Bíróság előtt. Azért győzedelmeskedhettünk az üldözés felett, mert ti, a hírnökök, testvéreink az egész világon, nem adjátok fel. Ez a döntés valójában az Úr rendíthetetlen népének győzelme.” A testvéreink más országokban is nyernek meg hasonló jogi csatákat, mivel nem adják fel. Igen, a szolgálat iránt érzett szeretetünk legyőzi az üldözést.

12. Mi legyen a célunk a szolgálatban?

12 Ha Jehovától kapott, nagy értékű kincsnek tartjuk a szolgálatot, akkor nem az lesz a legfontosabb, hogy hány órát tudunk leadni, hanem inkább az, hogy amennyire csak tőlünk telik, alaposan tanúskodjunk a jó hírről (Csel 20:24; 2Tim 4:5). És hogy miről beszélünk az embereknek? Lássuk, milyen kincsünk van még Jehovától.

A BIBLIAI IGAZSÁG KINCSESTÁRA

13–14. Mi az a kincsestár, amelyről Jézus beszélt a Máté 13:52 szerint, és hogyan tudjuk megtölteni kincsekkel?

13 A Jehovától kapott kincseink közül a harmadik, amelyről beszélni fogunk, az a bibliai igazság. Jehova az igazság Istene (2Sám 7:28; Zsolt 31:5). Bőkezű égi Atyánk megosztja az igazság gyöngyszemeit azokkal, akik félik őt. Azóta, hogy először hallottunk az igazságról, sok újabb részletét ismerhettük meg Isten Szavából, a kiadványainkból, valamint a kongresszusokon és a heti összejöveteleken tartott programokból. Így most már nekünk is van egy olyan kincsestárunk, mint amelyről Jézus beszélt, melyben régi és új igazságokat is őrzünk. (Olvassátok fel: Máté 13:52.) Ha úgy kutatunk az igazság újabb és újabb részletei után, mint rejtett kincsek után, akkor Jehova segít nekünk bővíteni a jelképes kincsestárunkat. (Olvassátok fel: Példabeszédek 2:4–7.) Hogyan tehetjük ezt meg?

14 Jó tanulmányozási szokásokat kell kialakítanunk, és alapos kutatást kell végeznünk Isten Szavában és a kiadványainkban. Így az igazság olyan részleteit fedezhetjük fel, melyek számunkra újak lesznek (Józs 1:8, 9; Zsolt 1:2, 3). Ennek a folyóiratnak a legelső számában, amely 1879 júliusában jelent meg, ez állt: „Az igazság olyan, mint egy szerény kis virág az élet vadonjában; a hamisság gyomjainak buján tenyésző növényei veszik körül, és szinte elfojtják. Ha egyszer megtalálod, vigyáznod kell rá mindig . . . Ha szeretnéd megszerezni, le kell hajolnod érte. Ne elégedj meg az igazság egyetlen virágával . . . Keresd egyre, keress még többet.” Igen, szívből kell vágynunk rá, hogy az igazság egyre több értékes részletével gazdagítsuk a szellemi kincsestárunkat.

15. Miért nevezhetjük az igazság bizonyos részleteit „réginek”, és ezek közül melyek különösen kedvesek neked?

15 Az igazság páratlan értékű drágakövei közül néhányat már akkor felfedeztünk, amikor elkezdtünk kapcsolatot ápolni Jehova népével. Ezeket joggal nevezhetjük „réginek”, mivel a keresztényi életutunk kezdetén ismertük és szerettük meg őket. Mik lehetnek ilyen „régi” kincsek? Például megtanultuk, hogy Jehova a teremtőnk és az életadónk, és hogy neki szándéka van az emberiséggel. Azt is megtudtuk, hogy Isten szeretettel gondoskodott váltságáldozatról a Fia által, hogy megszabadulhassunk a bűntől és a haláltól. És arról is meggyőződtünk, hogy Isten királysága minden szenvedésnek  véget fog vetni, és hogy az uralma alatt örökké békében és boldogan élhetünk majd (Ján 3:16; Jel 4:11; 21:3, 4).

16. Mit tegyünk, amikor az igazság egy-egy részletéről kiigazított magyarázatot kapunk?

16 Időnként kiigazításra kerül az, ahogyan egy bibliai részletet vagy próféciát értelmezünk. Ilyenkor jól tesszük, ha időt szánunk rá, hogy gondosan áttanulmányozzuk a kiigazított tanítást, és elmélkedjünk rajta (Csel 17:11; 1Tim 4:15). Ne elégedjünk meg azzal, hogy nagyjából értjük az új gondolatot, hanem igyekezzünk az apróbb különbségeket is megérteni a régi és az új tanítás között. Ha így teszünk, akkor az igazság újonnan felfedezett gyöngyszemei a mi kincsestárunkban is meglesznek. Miért éri meg erőfeszítést tenni ezért?

17–18. Hogyan segíthet nekünk a szent szellem?

17 Jézus azt tanította, hogy Isten szelleme segít nekünk felidézni azokat a dolgokat, amelyeket korábban megtanultunk (Ján 14:25, 26). Hogyan válhat ez a javunkra szolgálat közben? Az egyik testvérünk, Peter története jól mutatja ezt. 1970-ben 19 éves volt, és akkoriban kezdte el a Bétel-szolgálatot Nagy-Britanniában. Egyszer a házról házra végzett munka során találkozott egy szakállas, középkorú férfival. Peter megkérdezte tőle, hogy szeretné-e megérteni a Bibliát. A férfi igencsak csodálkozott ezen a kérdésen, mivel zsidó rabbi volt. Ezt el is mondta Peternek, majd feltett egy fogós kérdést: „Fiacskám, milyen nyelven íródott Dániel könyve?” „Bizonyos részei arámi nyelven” – felelte Peter. „A rabbi meglepődött, hogy tudtam a választ, de nem jobban, mint én! – meséli Peter. – Fogalmam sem volt, hogy jutott eszembe ez az információ.” Otthon aztán átnézte az Őrtorony és az Ébredjetek! néhány előző számát, és rátalált egy cikkre, amely leírta, hogy Dániel könyve részben arámi nyelven íródott. * A szent szellem ugyanígy nekünk is eszünkbe juttathat olyan gondolatokat, amelyeket korábban olvastunk, és gondosan elraktároztunk a szellemi kincsestárunkba (Luk 12:11, 12; 21:13–15).

18 Ha nagy becsben tartjuk a Jehovától jövő bölcsességet, akkor arra fogunk vágyni, hogy a szellemi kincsestárunk telis-tele legyen régi és új gyöngyszemekkel. És ha egyre jobban értékeljük ezeket, az segít hatékonyan végezni a szolgálatot.

VIGYÁZZ A KINCSEIDRE!

19. Miért kell vigyáznunk a szellemi kincseinkre?

19 Sátán és a világa állandóan azon mesterkedik, hogy lerombolja bennünk az értékelést az olyan szellemi kincsek iránt, mint amilyenekről ez a cikk is beszélt. Vigyáznunk kell, nehogy rabul ejtsen minket egy jövedelmező állásról szóló ígéret, a fényűző életről szőtt álom, vagy az anyagi javak látványos fitogtatása utáni vágy. János apostol arra figyelmeztetett minket, hogy ez a világ a kívánságaival együtt elmúlóban van (1Ján 2:15–17). Ezért folyton figyeljünk az értékrendünkre, és óvjuk meg a szellemi kincsek iránti szeretetünket!

20. Hogyan szeretnéd megóvni a szellemi kincseidet?

20 Légy kész lemondani bármiről, ami elhalványíthatná az Isten királysága iránt érzett szeretetedet. Továbbra is prédikálj lelkesen, és tartsd becsben a szolgálatot, mely életeket ment. Szorgalmasan kutass a bibliai igazság részletei után. Ha így teszel, „kincset [gyűjtesz] az egekben, ahová tolvaj nem jut, és moly sem emészt. Mert ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is” (Luk 12:33, 34).

^ 17. bek. A Dániel 2:4b–7:28 eredetileg arámiul íródott.