Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Seychelle-szigetek, Praslin, ahol Charles Gordon az állítása szerint megtalálta az Éden-kertet 1881-ben

Paradicsom a földön – Álom vagy valóság?

Paradicsom a földön – Álom vagy valóság?

Az utazási irodák szemet gyönyörködtető, színes katalógusokban hívogató képekkel csábítanak minket egzotikus, paradicsomi környezetbe. Azzal kecsegtetnek, hogy az ilyen helyeken kipihenhetjük minden fáradalmunkat, és elfeledhetjük minden gondunkat, bajunkat. Ám jól tudjuk, hogy a nyaralás után újra a való élet vár ránk, amit csak egy időre hagytunk magunk mögött.

Az biztos, hogy az elképzelt paradicsom mindannyiunkban kellemes érzéseket kelt. Ám felmerülhet bennünk, hogy vajon csak egy gyönyörű álomképről van szó? De akkor miért olyan vonzó? Valósággá válhat egykor?

EREDETE ÉS HAGYOMÁNYA

Az embereket évszázadokon át foglalkoztatta a paradicsomról szóló gondolat. Sokak kíváncsiságát az keltette fel, amit a Bibliában olvastak: „Isten ezután egy kertet hozott létre Édenben, keleten”. Vajon miért olyan érdekes ez? A beszámoló szerint „Jehova Isten sarjasztott a földből mindenféle fát, amely a szemnek kívánatos, és eledelnek jó”. A kert gyönyörű és kellemes hely volt. Ami a leginkább érdekes, hogy a leírás megemlíti „az élet fáját is a kert közepén” (1Mózes 2:8, 9).

Ráadásul a Mózes első könyve beszél négy folyóról is, amely a kertből eredt. Ebből kettő még napjainkban is létezik, a Tigris (Hiddekel) és az Eufrátesz (1Mózes 2:10–14). Ez a két folyó a Perzsa-öbölbe ömlik, és áthalad a mai Irak területén, mely az ókorban Perzsiához tartozott.

Ebből adódóan érthető, miért oly szerves része a perzsa kultúrának a földi paradicsom gondolata. A Philadelphiai Művészeti Múzeumban (USA) egy XVI. századi perzsa szőnyeg látható, melynek mintázata egy pompázatos zárt kertet ábrázol, virágokkal és fákkal. A perzsa „zárt kert” kifejezés ’paradicsomot’ is jelenthet, és a szövött szőnyegen látható kép a Bibliában lefestett gyönyörű, élettel teli Éden-kertet mutatja be.

A paradicsomról szóló történet számtalan nép kultúrájában megtalálható. Ahogyan az emberek a történelem során egyik helyről a másikra települtek, az eredeti beszámoló más-más változatban éledt újjá, keveredve az új helyeken élő hitnézetek és legendák változataival. Ám az emberek a kiemelkedően gyönyörű természeti helyeket mind a mai napig ösztönösen paradicsomnak nevezik.

A PARADICSOM KERESÉSE

Néhány felfedező úgy gondolta, hogy megtalálta a paradicsomot. Amikor például Charles Gordon brit katonai vezető 1881-ben a Seychelle-szigetekre érkezett, elámult a gyönyörű Vallée de Mai (ma a világörökség része) látványán, és kijelentette, hogy az maga az Éden-kert. A XV. században az olasz felfedező, Kolumbusz Kristóf pedig úgy vélte, hogy valószínűleg megtalálta az Éden-kertet, amikor kikötött Hispaniola szigetén (a Dominikai Köztársaság és Haiti területe).

Egy mai történelemkönyv (Mapping Paradise) bemutat több mint 190 ókori térképrészletet, melyek többségén Ádám és Éva is látható az Édenben. Köztük van egy szokatlan másolat is, melyet a XIII. században készítettek Beatus de Liébana térképéről. A kézirat tetején, középen egy kis négyzetben a paradicsom látható. Négy folyó ered belőle négy irányba, Tigris, Eufrátesz, Pison és Geon néven. Ez feltehetően azt jelképezi, hogy a kereszténység elterjedt a világ négy szegletébe. Ezek az ábrázolások arra utalnak, hogy bár nem tudták, hol volt pontosan az eredeti paradicsom, a varázsa fennmaradt.

 John Milton, XVII. századi angol költő az Elveszett Paradicsom című művéről lett híres. A történet a Mózes első könyvében található Ádám bűnbeeséséről és Édenből való kiűzéséről szól, valamint arról, hogy megvalósul az az ígéret, miszerint az emberiség örökké fog élni a földön. Ezzel kapcsolatban így fogalmaz: „Akkor Paradicsom lesz a Föld”. Később Milton megírta a mű folytatását, Visszanyert Paradicsom címmel.

SZEMLÉLETVÁLTÁS

Látható, hogy a földi paradicsom gondolata végigkísérte a történelmünket. Ám ma már nem téma. Vajon miért? A már említett történelemkönyv (Mapping Paradise) szerint „a teológusok. . . a paradicsom helyszínének szándékosan nem tulajdonítanak jelentőséget”.

A legtöbb templomba járónak azt tanítják, hogy élete végén a mennybe kerül, és nem egy földi paradicsomba. A Biblia azonban ezt írja a Zsoltárok 37:29-ben: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak.” Mivel a földön ma az állapotok közel sem paradicsomiak, van bármi remény arra, hogy egyszer azok lesznek? *

MEGVALÓSUL A PARADICSOM?

Jehova Isten, aki létrehozta az eredeti paradicsomot, megígérte, hogy helyreállítja az édeni állapotokat. Hogyan fog ez történni? Idézzük fel, hogyan tanított minket imádkozni Jézus: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:10). Ez a királyság egy világkormányzat, Jézus Krisztussal az élén. Fel fogja váltani az összes emberi uralmat (Dániel 2:44). A királyság alatt megvalósul Istennek az az akarata, hogy a földön paradicsom legyen.

Korábban Isten arra ihlette Ézsaiást, hogy megjövendölje, milyen állapotok jellemzik majd a megígért paradicsomot. Minden a múlté lesz, ami most feszültséget és küzdelmet jelent az emberiségnek (Ézsaiás 11:6–9; 35:5–7; 65:21–23). Kérjük, szánj néhány percet arra, hogy megvizsgáld a Bibliádban ezeket az ígéreteket. Vigasztaló lesz megtudni, hogy mit ígér Isten az engedelmes embereknek. Élvezhetik majd mindazt, amit Ádám elveszített: a paradicsomi élet örömeit és a jó kapcsolatot Istennel (Jelenések 21:3).

Miért lehetünk biztosak benne, hogy a földi paradicsom nem álom, hanem valóság? Mert a Biblia kijelenti: „Az egek Jehova egei, de a földet az emberek fiainak adta.” Azt, hogy a föld paradicsom lesz, „hosszú-hosszú idők előtt” Isten ígérte meg, „aki nem hazudhat” (Zsoltárok 115:16; Titusz 1:2). Milyen nagyszerű jövőképet tár elénk a Biblia: egy örökké tartó paradicsomi életet!

^ 15. bek. Érdekes, hogy a Korán az Al-Anbiya’ (A próféták) 21. szúrájának 105. versében a következőt írja: „igaz szolgáim fogják örökölni a földet.”