Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Tudtad?

Tudtad?

Hogyan készítették a tekercseket a bibliai időkben, és hogyan használták őket?

A bibliai Eszter könyve bőr- és pergamentekercseken a XVIII. századból

Lukács evangéliuma megemlít egy alkalmat, amikor Jézus szétbontott egy tekercset, mely Ézsaiás könyvét tartalmazta, olvasott belőle, majd összegöngyölte. János is beszélt egy tekercsről az evangéliuma végén. Azt mondta, hogy a tekercse túl kicsi ahhoz, hogy minden jelről írjon benne, melyet Jézus tett (Lukács 4:16–20; János 20:30; 21:25).

Hogyan készítették a tekercseket? Bőr-, pergamen- vagy papiruszdarabokat ragasztottak össze, hogy egy hosszú lap jöjjön létre. Ezt egy pálcára tekerték úgy, hogy az írás belülre kerüljön. A szöveget keskeny, függőleges hasábokba írták a tekercs teljes szélességében. Ha nagyon hosszú volt egy tekercs, akkor mindkét végére tettek pálcát. Így az olvasó az egyik kezével kigöngyölte a tekercset, miközben a másik kezével összegöngyölte, míg meg nem találta a keresett részt.

Egy bibliai szótár szerint „a tekercs előnye, hogy elég hosszú [gyakran 10 méteres], így ha feltekerték, egy teljes könyv elfért kis helyen” (The Anchor Bible Dictionary). Például úgy becsülik, hogy Lukács evangéliumához egy 9,5 méteres tekercsre volt szükség. A tekercs alját és tetejét néha levágták, horzsakővel lecsiszolták, majd befestették.

Kik lehettek a Keresztény Görög Iratokban említett „papi elöljárók”?

Az izraelita papság beiktatásától kezdve egyszerre csak egy ember szolgált főpapként. Eredetileg ez egy életre szóló megbízatás volt (4Mózes 35:25). Áron volt az első főpap, és utána általában mindig a legidősebb fiú kapta ezt a tisztséget (2Mózes 29:9). Áron sok férfi utódja szolgált papként, de közülük csak kevesen lettek főpapok.

Miután az izraeliták idegen uralom alá kerültek, a pogány uralkodók kényük-kedvük szerint neveztek ki és távolítottak el főpapokat. Viszont úgy tűnik, hogy általában néhány kiváltságos családból választottak, többnyire Áron leszármazottai közül. A „papi elöljáró” kifejezés nyilvánvalóan a papság főembereire utalt. Közéjük tartozhattak a 24 papi osztály fői; a főpapi családok kiemelkedő tagjai; valamint a korábbi főpapok, akiket leváltottak, például Annás (1Krónikák 24:1–19; Máté 2:4; Márk 8:31; Cselekedetek 4:6).