Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

PILLANTÁS A MÚLTBA

Cseng Ho

Cseng Ho

„Több mint százezer li * távolságot szeltünk át roppant tengereken hajózva, és égig érő hegyekként magasodó hullámoknak lehettünk szemtanúi, s miközben vitorláink éjjel-nappal büszkén dagadtak, a távolban rejtőzködő, barbár vidékeket pillanthattunk meg . . . , (oly sebesen haladtunk) akár egy csillag, a vad hullámok hátán, mintha csak egy kitaposott úton járnánk” (Cseng Hónak [más átírással: Zheng He] tulajdonított felirat a XV. századból, Kína, Fucsien tartomány, Csanglo város).

KÍNA több szempontból is kiemelkedő. A földön ez a legnépesebb ország, és egyike a legnagyobb alapterületűeknek. Ott található a világ egyik legmonumentálisabb építménye, a kínai nagy fal. A Ming-dinasztiához tartozó Jung-lö (Yongle) és Hszüan-tö (Xuande) császár akkora hajóhadat hozott létre, melynek a következő ötszáz év alatt nem akadt párja. A flotta admirálisa a Kína délnyugati részéről származó, muszlim vallású Cseng Ho volt.

HATALOM, KERESKEDELEM ÉS SARC

A cikk elején részben idézett felirat szerint Cseng Ho küldetése az volt, hogy „kinyilvánítsa a (császári) erényesség átformáló hatalmát, és a távoli népek iránt jóindulatot tanúsítson”. Az utazások eredményeként „a horizonton túli és a föld távoli pontjain levő országok mind [Kína] alattvalói lettek . . . Barbárok a tengeren túlról . . . eljöttek, hogy értékes ajándékaikkal megjelenjenek” a császári udvarban.

Néhány kikötő, ahová Cseng Ho hajói eljutottak

Még vitatott, hogy mi is volt a Ming-dinasztia császárainak a célja ezekkel az utakkal. Némelyek úgy tartják, hogy Cseng Ho egy hatalmas, ám békés nemzet jóakaratú kulturális követe volt. Mások ellenben a vazallus államok felett gyakorolt agresszív politikai hatalom eszközének látják az útjait. Az igaz, hogy Cseng Ho pompás ajándékokat és politikai támogatást ajánlott fel az őt szívesen fogadó uralkodóknak, de akik nem voltak hajlandók behódolni a császár előtt, és sarcot fizetni neki, azokat rabigába hajtotta. A nagyszabású utazásoknak köszönhetően az Indiai-óceán térségéből több tucat uralkodó küldött követeket Kínába, hogy hódolattal adózzanak a császárnak.

Az mindenesetre biztos, hogy Cseng Ho hajói a császári műhelyekben dolgozó kézművesek által készített, egyedi lakkozott dísztárgyakat, porcelánt és selymet is vittek magukkal, hogy távoli kikötőkben eladják őket. Drágakövekkel, elefántcsonttal, fűszerekkel, trópusi faanyaggal és más luxuscikkekkel tértek vissza, melyeket a kínaiak nagyra tartottak. Sőt, hoztak egy zsiráfot is, mely állítólag nem kis szenzációt keltett Kínában. Az áruk és a gondolatok cseréje által a külvilág bepillantást nyerhetett a XV. századi Kína lenyűgöző civilizációjába.

A rendkívüli utak aztán abbamaradtak. Mindössze néhány évtizeddel Cseng Ho utazásait követően Kína megszakította a külkereskedelmi és diplomáciai kapcsolatait. Az új császár és konfuciánus tanácsadói nem látták szükségesnek, hogy az országhatárokon túlra tekintsenek, és megpróbálták elszigetelni a nemzetüket mindenféle külső befolyástól. A kincses flottát a múltba száműzték; valószínűleg megsemmisítették a nagy utazásokról készült feljegyzéseket, és magukat a hajókat is. Az emberek Kínában és másutt is csak az utóbbi években értesültek arról a különleges korszakról, amelyben Cseng Ho gigantikus hajóhada a tengereket járta.

^ 3. bek. A li egy kínai hosszmértékegység, melynek az értéke az idők folyamán változó volt. Cseng Ho idejében egy li feltehetően kb. fél kilométernek felelt meg.