A HELYES válasz az, hogy néha. Hogy miért? Mert az, hogy valaki népszerű, csupán annyit jelent, hogy sokan szeretik, és ez nem mindig rossz. A Biblia megjövendölte, hogy a keresztények „a nemzetek világosságául” adatnak majd, és hogy az emberek vonzódni fognak hozzájuk (Ézsaiás 42:6; Cselekedetek 13:47). Ebben az értelemben elmondható, hogy a keresztények népszerűek.

Jézus népszerű volt. „Isten és az emberek” már fiatalkorában kedvelték (Lukács 2:52). És a Biblia azt írja, hogy amikor felnőtt, „nagy sokaság követte őt Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordánon túlról” (Máté 4:25).

Mert Jézus nem kereste a dicsőséget és a népszerűséget, és nem vágyott betegesen mások elismerésére. Egyszerűen azt tette, ami helyes, és emiatt olykor kedvelték őt (János 8:29, 30). Ugyanakkor tisztában volt vele, hogy ha az emberek kedvelik is, ez csak ideiglenes, mert a véleményük könnyen megváltozhat. Beszélt arról, hogy eljön majd az idő, amikor halálra adják (Lukács 9:22).

A népszerűség olyan, mint a pénz. Nem mindig rossz, ha az embernek van belőle. A gond abban rejlik, hogy mi mindent hajlandó megtenni azért, hogy megszerezze vagy megtartsa.

Sok fiatal mindent megtesz azért, hogy népszerű legyen. Vannak, akik egyszerűen követik a tömeget. Mások inkább vezéregyéniségek, akik azt akarják, hogy mindenki a kegyüket keresse, még akkor is, ha ezt csak félelemből teszik. *

A következő oldalakon három módszert is megvizsgálunk, hogy egyesek mit tesznek a népszerűségért, de a háromból csak az egyik követendő.