Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Egy óra a régi szép időkből

Egy óra a régi szép időkből

 Egy óra a régi szép időkből

● A mechanikus órát valószínűleg Kínában találták fel, több mint 900 évvel ezelőtt. Azóta már rengeteget fejlődött az órakészítés mestersége. Egy kiemelkedő előrelépés az 1600-as évek derekán történt, amikor is a mechanikus órákba ingát tettek. Ennek a forradalmi újításnak köszönhetően az órák olyan pontosak lettek, hogy már percmutatót is szereltek a számlapjukra. Ez az újfajta óra az ingával, a súlyokkal és a viszonylag nehéz óraszerkezettel egy erős, függőleges óraházat igényelt. Így született meg az állóóra. Az egyik óraszakértő azt mondta, hogy ez a típusú óra „még mostoha körülmények között is igencsak megbízható, jó időmérő”.

Eleinte ezeket az értékes órákat csak Európa nagyobb városaiban készítették, például Londonban vagy Párizsban. Ám idővel már Európa minden szegletében gyártottak ilyen órákat. Így ezek a remekművek kezdték visszatükrözni a helyi művészeti stílusokat. Az óra lehetett egyenes vagy ívelt, karcsú vagy vaskos. Az óraház készülhetett fenyőből, ébenfából, mahagóniból, tölgyből vagy diófából, és lehetett egyszerű, de díszes is. Éppen ezért az állóóra nem csupán megbízható időmérőként, hanem elegáns, méltóságteljes bútordarabként is népszerűvé vált.

Van még egy másik ok is, mely miatt némelyek mind a mai napig érdekesnek és vonzónak találják ezt az órát: bizonyos szempontból olyan, mint egy ember. „Méretét tekintve akkora, mint egy átlagos ember, és kifejező, értelmet sugárzó »arca« van” – jegyezte meg egy finn kutató, dr. Sinikka Mäntylä. Ráadásul a tiktakolása a szívverésre emlékeztet. A remekműnek számító állóórák helyett az emberek ma már többnyire pontosan működő, olcsó kvarcórákat használnak. Ám egy ilyen állóóra jelenléte még napjaink rohanó világában is valamiféle nyugalmat sugároz. Egy könyv ezt írja: „Az állóóra szelíd, egyenletes hangja megnyugtatja a lelkünket, és felidézi a régi szép időket” (Keeping Time—Collecting and Caring for Clocks).

[Kép a 19. oldalon]

Ez az óra valószínűleg az 1800-as évek elején készült