Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

2. Mi vagyunk a felelősek a szenvedésért?

2. Mi vagyunk a felelősek a szenvedésért?

Miért fontos ez a kérdés?

Mert ha a válasz igen, akkor képesek vagyunk mérsékelni a szenvedésünket.

Gondold át:

Milyen mértékben felelősek az emberek a következő problémákért, melyek szenvedést okoznak?

  • Erőszak.

    Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint minden negyedik felnőttet bántalmaztak fizikailag gyermekkorában, és minden harmadik nőt bántalmaznak valamikor az élete folyamán fizikailag vagy szexuálisan (vagy mindkét módon).

  • Haláleset.

    „2016-ban globálisan körülbelül 477 000 gyilkosság történt” – áll a 2018-as Egészségügyi Világstatisztikában, melyet a WHO adott ki. Ebben nincs benne az a hozzávetőlegesen 180 000 személy, akit háborúkban vagy más konfliktusokban öltek meg abban az évben.

  • Egészségi problémák.

    A National Geographic folyóirat egyik cikkében Fran Smith ezt írja: „Több mint egymilliárdan dohányoznak, és a dohány hozzájárul az öt leggyakoribb halálokhoz: szívbetegség, stroke, légzőszervi fertőzések, krónikus obstruktív tüdőbetegség és tüdőrák.”

  • Társadalmi egyenlőtlenség.

    „A szegénység, a viszonylagos egyenlőtlenség, a rasszizmus, a nők hátrányos megkülönböztetése, a munkahelyi versenyszellem, valamint az, hogy valakinek el kell hagynia az otthonát, mind növeli a mentális stressz esélyét” – jegyzi meg Jay Watts pszichológus.

    TUDJ MEG TÖBBET!

    Nézd meg a Miért teremtette Isten a földet? című videót a jw.org-on.

 Mit mond a Biblia?

Az emberek nagyban hozzájárulnak a szenvedéshez.

A szenvedés nagy részét az elnyomó kormányzatok okozzák, melyek pont azoknak az embereknek az életét nehezítik meg, akikért állítólag tevékenykednek.

„Ember uralkodik emberen a saját kárára” (PRÉDIKÁTOR 8:9).

A szenvedés csökkenthető.

A bibliai alapelvek hozzájárulnak a jobb egészséghez és a békésebb emberi kapcsolatokhoz.

„A nyugodt szív életet jelent a testnek, a féltékenység viszont a csontok rothadása” (PÉLDABESZÉDEK 14:30).

„Szabaduljatok meg minden rosszindulatú keserűségtől, haragtól, indulattól, ordítozástól, becsmérlő beszédtől, és mindentől, ami ártalmas” (EFÉZUS 4:31).