Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

 PILLANTÁS A MÚLTBA

Alhazen

Alhazen

TALÁN még sosem hallottál Abu Ali al-Haszan ibn al-Haiszamról. Ennek ellenére sokat köszönhetsz neki. A nyugati világban Alhazennek ismerik, mely az al-Haszan név latin változata. Úgy tartják, hogy Alhazen „a tudomány történetének egyik legfontosabb és legbefolyásosabb alakja”.

Alhazen Baszrában született i. sz. 965 körül. Ez a város ma Irak területén található. Jártas volt a csillagászatban, fizikában, kémiában, matematikában, optikában, orvostudományban, zenében és költészetben. De mi a legkiemelkedőbb a munkásságában?

A NÍLUSI GÁT

Alhazennek volt egy terve, ami miatt sokáig terjedt róla egy érdekes történet. Szabályozni akarta a Nílust. De ez az álma végül is csak 1000 évvel később valósult meg, 1902-ben Asszuánnál.

A történet szerint az volt a nagyszabású terve, hogy épít egy gátat a Níluson, hogy csökkenteni lehessen az áradások és aszályok okozta károkat. Amikor Kairó uralkodója, al-Hákim kalifa értesült erről, Egyiptomba hívta, hogy építse fel a gátat. De amikor Alhazen meglátta a Nílust, rájött, hogy nem tudja megvalósítani a terveit. Mivel félt a kiszámíthatatlan uralkodó haragjától, és menteni akarta az életét, 11 évig őrültnek tettette magát, egészen 1021-ig, amíg a kalifa meg nem halt. Amíg felügyelet alatt tartották, bőven volt ideje arra, hogy gyarapítsa a tudását.

A FÉNYTANRÓL ÍRT KÖNYVE

Mire Alhazen kiszabadult, elkészült a Kitáb al-manázir (’a látványok könyve’) című hétkötetes művének nagy részével. Sokak szerint ez „az egyik legfontosabb alkotás a fizika történetében”. Ebben a fény természetével kapcsolatos kísérleteit írja le. Tanulmányozta, hogyan bomlik fel a fény a színeire, hogyan verődik vissza tükrökről, és hogyan törik meg, amikor egyik közegből egy másikba lép. Ezenkívül a látással, a szem anatómiájával és működésével is foglalkozott.

 A XIII. században Alhazen művét lefordították arabról latinra. Ezt követően az európai tudósok évszázadokon át tekintélyként hivatkoztak rá. Alhazen lencsékkel kapcsolatos írásai fontos támpontul szolgáltak azoknak az európai szemüvegkészítőknek, akik két lencse egymás mögé helyezésével kísérleteztek, és így feltalálták a távcsövet és a mikroszkópot.

A CAMERA OBSCURA

Alhazen leírta azokat a törvényszerűségeket, melyekre a fényképészet épül, amikor megépítette a camera obscurát. Valószínűleg ez volt az első, melyről feljegyzés készült. Tulajdonképpen egy sötét kamra volt az egyik falán aprócska lyukkal. Amikor a fény áthatolt ezen a lyukon, a kinti tárgyak képe fejjel lefelé jelent meg a szemközti falon.

Valószínűleg Alhazen építette az első camera obscurát

Az 1800-as években fényérzékeny lemezt helyeztek a camera obscurába, hogy rögzíteni tudják a képet. Így jött létre a fényképezőgép. A modern fényképezőgépek és maga a szem is ugyanazon fizikai elvek alapján működik, mint a camera obscura. *

TUDOMÁNYOS MÓDSZEREI

Alhazen munkásságát az teszi kiemelkedővé, hogy alaposan és szisztematikusan vizsgálta a természeti jelenségeket, ami meglehetősen szokatlan volt abban a korban. Az elsők között volt, akik kísérletekkel vizsgálták a tudományos feltevéseket. És attól sem félt, hogy kétségbe vonja a már elfogadott elméleteket, ha az eredmények nem igazolták azokat.

A modern tudomány egyik alapelvét a következőképp fogalmazhatnánk meg: „Bizonyítsd be, amiben hiszel!” Alhazent sokan „a modern tudományos módszertan atyjának” tartják. Tehát valóban sok mindent köszönhetünk neki.

^ 13. bek. A nyugati világban a camera obscura működése és a látás közötti hasonlóságot csak azután értették meg igazán, hogy Johannes Kepler a XVII. században kifejtette azt.