A KAGYLÓK puha testét a héjuk védi, hogy a zord körülmények között is megéljenek, és ellenálljanak a tengerfenéken tapasztalható óriási nyomásnak. Ez az optimális védelmet nyújtó tulajdonság arra ösztönözte a mérnököket, hogy tanulmányozzák a kagylóhéj formáját és felépítését. Szeretnének olyan járműveket és épületeket tervezni, melyek védelmet nyújtanak a bennük tartózkodóknak.

Gondolkodj el ezen: A mérnökök kétfajta kagyló formáját vizsgálták. Az egyik a kétteknőjű (klasszikus kagylóforma), a másik a spirális (csavar alakú).

A kétteknőjű kagylók esetében a héj külső bordázata a sarokpánthoz és a héj széleihez vezette el a nyomást. A spirális kagyló ezzel ellentétben középre és a kúp alak szélesebbik végéhez vezette el a nyomást. Mindkét esetben a testük legerősebb részére irányították a nyomást, hogy a belsejüket a legkevesebb sérülés érje.

A kutatók összehasonlító teszteket is végeztek. Megvizsgáltak igazi kagylókat és 3D-nyomtatóval készített, egyszerű félgömb és kúp alakú modelleket, melyek a kagylók formáját és szerkezetét imitálták. Az eredmény? Az igazi kagylók héja csaknem kétszer akkora nyomásnak állt ellen, mint a modellek.

A kutatás eredményének alkalmazásáról a Scientific American folyóirat ezt mondja: „Ha egyszer majd egy szép napon valaki kagyló alakú autót vezet, az nemcsak dizájnos lesz, hanem meg is védi a benne utazó »törékeny« testét.”

Mit gondolsz? A kagylóhéj formája evolúció útján jött létre, vagy tervezés eredménye?