Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A bélidegrendszer helye (kékkel jelezve) az emésztőcsatornában

A bélidegrendszer a testünk „második agya”?

A bélidegrendszer a testünk „második agya”?

HÁNY agyunk van? Ha azt mondod, hogy egy, igazad van. De idegrendszerből több is van a testünkben. Az egyik idegsejthálózatunk olyan kiterjedt, hogy a tudósok a „második agynak” nevezik. A bélidegrendszerről van szó, mely nem a fejünkben, hanem nagyrészt a hasunkban található.

Óriási együttműködésre és erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy a testünk energiává alakítsa az ételt. Az agyunk úgy van megalkotva, hogy az emésztés szabályozásának nagy részét átruházza a bélidegrendszerünkre.

A bélidegrendszer sokkal egyszerűbb, mint az agy, de még így is rendkívül bonyolult. Körülbelül 200-600 millió idegsejtből áll az emberi szervezetben. Ez a bonyolult idegsejthálózat az emésztőrendszerünkbe van építve. A tudósok szerint, ha a bélidegrendszer működése átkerülne az agyba, a szükséges idegek túl nagy helyet foglalnának el. Egy könyv ezt írja: „sokkal biztonságosabb és kényelmesebb, ha hagyjuk, hogy az [emésztőrendszer] végezze a saját feladatát” (The Second Brain).

„VEGYI ÜZEM”

Az étel megemésztéséhez sokféle, pontos összetételű vegyi anyagra van szükség, melyeknek a megfelelő időben kell termelődniük, és a megfelelő helyekre kell eljutniuk. Gary Mawe professzor találóan hívja az emésztőrendszerünket „vegyi üzemnek”. Elképesztő, hogy mennyire bonyolult az emésztés kémiai folyamata! Például: a bélfalon különféle sejtek sorakoznak, melyek kémiai detektorokként és ízlelőreceptorokként működve felismerik, hogy milyen kémiai anyagok vannak az elfogyasztott ételben. Ez az információ segít a bélidegrendszernek, hogy készenlétbe állítson bizonyos enzimeket, melyek feldolgozható részecskékre bontják az ételt. A bélidegrendszer abban is fontos szerepet játszik, hogy figyelje az ételrészecskék savtartalmát és egyéb kémiai tulajdonságát, majd ennek megfelelően szabályozza az emésztőenzimeket.

Képzeld el úgy az emésztőcsatornát, mintha egy gyári futószalag lenne. Az emésztést főként a bélidegrendszer, a „második agy” irányítja. Ahhoz, hogy az étel végig tudjon haladni az emésztőrendszerünkön, utasítást ad az emésztőcsatorna falán lévő izmainknak, hogy összehúzódjanak. És hogy az emésztőrendszer úgy működjön, mint egy futószalag, a bélidegrendszer szükség szerint változtatja ezeknek az izom-összehúzódásoknak az erősségét és gyakoriságát.

A bélidegrendszer ügyel a biztonságra is. Az ételben, melyet lenyelünk, valószínűleg vannak káros baktériumok. Nem csoda, hogy testünk nyiroksejtjeinek 70-80 százaléka a hasunkban található. A nyiroksejtek az immunrendszerünk fő alkotórészei. Ha sok káros organizmust nyelünk le, a bélidegrendszerünk megvédi a testünket, mégpedig úgy, hogy erőteljes izom-összehúzódásokat indít be, melyek hányást vagy hasmenést okozva kihajtják belőlünk a mérgező anyagokat.

JÓ KOMMUNIKÁCIÓ

Úgy tűnhet, hogy a bélidegrendszer az agytól függetlenül működik, ám ez a két idegközpont állandó kapcsolatban áll egymással. A bélidegrendszer például komoly szerepet játszik a hormonszabályozásban. Az emésztőrendszer hormonjai mondják meg az agynak, hogy mikor kell ennünk, és mennyit. A bélidegrendszer idegsejtjei jelzik az agynak, hogy mikor vagyunk tele, és hányingert válthatnak ki, ha túl sokat ettünk.

Talán még e cikk elolvasása előtt is gyanakodtál arra, hogy van kommunikáció az emésztőcsatornád és az agyad között. Észrevetted például, hogy ha zsíros ételeket eszel, jobb lesz a hangulatod? A kutatók szerint ilyenkor a bélidegrendszerünk „boldogságjelzéseket” küld az agyunknak, ami láncreakciót vált ki, és jobban érezzük magunkat. Ez magyarázatot adhat arra, hogy az emberek miért hajlamosabbak úgynevezett vigaszételt enni, amikor feszültnek érzik magukat. A tudósok kutatják, hogy lehetne-e mesterségesen stimulálni a bélidegrendszert a depresszió kezeléséhez.

Az agy és az emésztőrendszer kommunikációjára egy másik példa az, amikor gyomorremegésről vagy gyomorliftezésről beszélünk. Ez az érzés annak lehet a következménye, hogy amikor az agyunk feszültséget vagy stresszt érzékel, a bélidegrendszerünk eltereli a vért a hasunkból. A hányinger pedig annak lehet a következménye, ha stressz idején az agyunk azt az utasítást adja a bélidegrendszerünknek, hogy változtassa meg a belek normális összehúzódásait. A szakértők azt mondják, hogy az agy és a belek kapcsolata lehet az alapja az úgynevezett ösztönös megérzéseknek is.

Noha a bélidegrendszer előidézhet ilyen ösztönös érzéseket, mégsem tud gondolkodni vagy dönteni helyettünk. Más szavakkal a bélidegrendszerünk nem igazán olyan, mint egy agy. Nem képes zenét szerezni, kezelni a bankszámládat, vagy megcsinálni a házi feladatodat. Ennek ellenére ez a csodálatos rendszer a maga bonyolultságával továbbra is ámulatba ejti a tudósokat, és még sok felfedezésre ad nekik okot. Mielőtt legközelebb eszel, gondolj erre a sok feladatra: megfigyelés, adatkezelés, együttműködés, kommunikáció. Mindez a csodálatos emésztőrendszeredben zajlik!