2Krónikák 6:1–42

  • Salamon a néphez szól (1–11.)

  • Salamon imája a templom felavatásakor (12–42.)

6  Salamon ekkor így szólt: „Jehova, azt mondtad, hogy a sűrű homályban kívánsz lakni.+  Én fölépítettem neked egy fenséges házat, szilárd helyet, hogy ott lakj örökké.+  A király akkor a nép felé fordult, és megáldotta Izrael egész gyülekezetét, miközben Izrael egész gyülekezete állt.+  Így szólt: „Dicsőség Jehovának, Izrael Istenének, aki ígéretet tett* apámnak, Dávidnak, és teljesítette, ezt mondva:  »Attól a naptól fogva, hogy kihoztam népemet Egyiptom földjéről, Izrael egyik törzséből sem választottam várost, hogy ott házat építsenek nevem tiszteletére;+ nem választottam férfit sem, hogy népem, Izrael vezetője legyen.  De Jeruzsálemet kiválasztottam,+ hogy ott legyen a nevem, és kiválasztottam Dávidot népem, Izrael fölé.+«  Apámnak, Dávidnak szíve vágya volt, hogy házat építsen Jehova, Izrael Istene nevének a tiszteletére.+  Jehova azonban ezt mondta apámnak, Dávidnak: »Szíved vágya volt, hogy házat építs nevem tiszteletére, és jól tetted, hogy erre vágytál szívedben.  Ám nem te fogod megépíteni a házat, hanem a fiad, aki tőled* származik. Ő épít majd házat a nevem tiszteletére.+« 10  Jehova valóra váltotta az ígéretét azzal, hogy apámnak, Dávidnak a helyébe léptem, és Izrael trónján ülök,+ ahogy Jehova megígérte.+ Továbbá házat építettem Jehova, Izrael Istene nevének a tiszteletére, 11  és elhelyeztem ott a ládát, amelyben a két kőtábla van, mely Jehova szövetségét tartalmazza.+ Ezt a szövetséget Izrael népével kötötte.” 12  Majd Salamon odaállt Jehova oltára elé Izrael egész gyülekezete előtt, és kitárta a kezeit.+ 13  (Salamon ugyanis készített egy rézemelvényt, és elhelyezte azt az udvar*+ közepén. A rézemelvény 5 könyök* hosszú, 5 könyök széles és 3 könyök magas volt, Salamon pedig ezen állt.) Letérdelt Izrael egész gyülekezete előtt, kitárta kezeit az ég felé,+ 14  és így szólt: „Ó, Jehova, Izrael Istene! Nincs hozzád fogható Isten sem az égben, sem a földön. Megtartod a szövetséget, és odaadó szeretettel bánsz szolgáiddal, akik teljes szívükkel szolgálnak téged.+ 15  Beváltottad, amit szolgádnak, Dávidnak, az én apámnak ígértél.+ Megígérted, és a mai napon teljesítetted.+ 16  Most pedig, ó, Jehova, Izrael Istene, váltsd be, amit szolgádnak, Dávidnak, az én apámnak ígértél, amikor ezt mondtad: »Mindig lesz leszármazottad, aki Izrael trónján fog ülni, ha a fiaid ügyelni fognak arra, hogy a törvényem szerint éljenek,+ mint ahogy te is akaratommal összhangban éltél.«+ 17  Most tehát, ó, Jehova, Izrael Istene, kérlek, teljesítsd az ígéreted, amelyet szolgádnak, Dávidnak tettél! 18  De vajon Isten csakugyan a földön lakik az emberekkel?+ Hiszen még az ég, sőt az egeknek egei sem elég nagyok ahhoz, hogy ott lakjál.+ Hát mennyivel kevésbé ez a ház, amelyet én építettem!+ 19  Most azért, ó, Jehova Istenem, figyelj oda szolgád imájára és kegyedért való könyörgésére, és hallgasd meg segítségért való kiáltását, és az imát, amellyel hozzád fordul a te szolgád. 20  Bárcsak éjjel-nappal figyelnél e házra – a helyre, amelyről azt mondtad, hogy odahelyezed a neved+ –, hogy meghallgasd az imát, amellyel e felé a hely felé fordulva imádkozik a te szolgád. 21  Hallgasd meg szolgádnak és népednek, Izraelnek az esdeklését, amikor e felé a hely felé fordulva imádkozik.+ Halld meg lakhelyedről, az égből.+ Halld meg, és bocsáss meg!+ 22  Ha valaki vétkezik az embertársa ellen, és esküre kötelezik,* és az eskü* alapján felelősségre vonható, és amíg az eskü* alatt van, eljön oltárod elé ebbe a házba,+ 23  akkor te halld meg az égből, cselekedj, és ítéld meg szolgádat. Fizess meg a gonosznak, és büntesd meg őt a tettei szerint,+ az igazságost pedig nyilvánítsd ártatlannak*, és jutalmazd meg őt igazságossága szerint.+ 24  Ha néped, Izrael vereséget szenved az ellenségtől, mert folyton vétkezett ellened,+ de visszatér hozzád, és magasztalja nevedet,+ imádkozik+, és kegyedért könyörög előtted ebben a házban,+ 25  akkor te halld meg az égből,+ és bocsásd meg néped, Izrael bűnét, és hozd vissza őket a földre, amelyet nekik és ősapáiknak adtál.+ 26  Ha bezárul az ég, és nem esik az eső,+ mert folyton vétkeztek ellened,+ de imádkoznak e felé a hely felé fordulva, magasztalják a nevedet, és megtérnek bűnükből, mert megaláztad* őket,+ 27  akkor te halld meg az égből, és bocsásd meg szolgáidnak, népednek, Izraelnek a bűnét, mert te oktatod őket a jó útra, amelyen járniuk kell.+ Adj esőt földedre,+ amelyet örökségül adtál népednek. 28  Ha éhínség tör ki az országban,+ ha járványos betegség+ lesz, ha perzselő hőség, üszög,+ sáskaraj vagy szöcskék* támadnak,+ vagy ha ellenségeik a földjük bármelyik városát* ostrom alá veszik,+ vagy bármilyen más csapás vagy betegség legyen is,+ 29  bármilyen imát mondjon is,+ bármilyen kéréssel könyörögjön is kegyedért+ egy ember vagy a te egész néped, Izrael (mert mindegyikük ismeri a maga csapását és fájdalmát)+, amikor kitárják kezeiket e ház felé,+ 30  akkor te halld meg az égből, lakhelyedről,+ és bocsáss meg!+ Fizess meg mindenkinek a tettei szerint, mert ismered a szívüket (egyedül te ismered igazán jól az ember szívét).+ 31  Így tiszteletteljes félelemmel lesznek irántad, a neked tetsző úton járva minden napon, amíg csak azon a földön élnek, amelyet ősapáinknak adtál. 32  Az idegent is, aki nem tartozik népedhez, Izraelhez, de eljön messze földről a te nagy neved*,+ erős kezed és kinyújtott karod miatt, eljön, és imádkozik e ház felé fordulva,+ 33  őt is hallgasd meg az égből, lakhelyedről, és tedd meg mindazt, amit kér tőled az idegen. Így a föld összes népe megismeri a nevedet,+ és mélységesen tisztelni* fog téged, ahogy néped, Izrael, és megtudják, hogy a te nevedet viseli ez a ház, amelyet építettem. 34  Ha elküldöd valahová népedet, hogy harcoljon ellenségei ellen,+ és imádkozik+ hozzád e felé a város felé fordulva, amelyet választottál, és a ház felé fordulva, amelyet neved tiszteletére építettem,+ 35  akkor halld meg az égből imáját és kegyedért való könyörgését, és szolgáltass neki igazságot.+ 36  Ha vétkeznek ellened (mert nincs ember, aki ne vétkezne)+, és megharagszol rájuk, és kiszolgáltatod őket az ellenségnek, és azok fogságba viszik őket egy közeli vagy távoli földre,+ 37  de észhez térnek azon a földön, ahova fogságba vitték őket, és visszatérnek hozzád, és kegyedért könyörögnek azon a földön, ahol foglyok, ezt mondva: »Vétkeztünk, hibáztunk, és gonoszul cselekedtünk«,+ 38  és teljes szívükkel,+ teljes lelkükkel* visszatérnek hozzád azon a földön, ahová fogságba vitték őket,+ és imádkoznak a földjük felé fordulva, amelyet ősapáiknak adtál, a város felé fordulva, amelyet kiválasztottál,+ és a ház felé fordulva, amelyet neved tiszteletére építettem, 39  akkor halld meg az égből, lakhelyedről imájukat és kegyedért való könyörgésüket, és szolgáltass nekik igazságot.+ Bocsáss meg népednek, amely vétkezett ellened. 40  Most azért, ó, Istenem, bárcsak odafigyelnél, és meghallgatnád az imát, amely ezen a helyen* hangzik el!+ 41  Most tehát menj fel, ó, Jehova Isten, a nyugvóhelyedre, te és a láda, mely hatalmadat mutatja! Ó, Jehova Isten, add, hogy papjaid megmutassák, hogy tőled jön a megmentés,* és örüljenek a jóságodnak, akik hűségesek hozzád!+ 42  Ó, Jehova Isten, ne fordulj el felkentedtől*+! Bárcsak megemlékeznél Dávid, a te szolgád iránti odaadó szeretetedről!”+

Lábjegyzetek

Szó szerint: „aki a szájával beszélt”.
Szó szerint: „ágyékodból”.
Vagy: „elkerített rész”.
Egy könyök 44,5 cm. Lásd: B14-es függ.
Vagy: „az pedig átok terhével járó esküre kötelezi”. Ez az eskü átkot, vagyis büntetést vont maga után, ha megszegték az esküt, vagy ha az eskü hamis volt.
Szó szerint: „átok”.
Szó szerint: „átok”.
Szó szerint: „igazságosnak”.
Vagy: „sanyargattad”.
Vagy: „falánk sáskák”.
Szó szerint: „kapuját”.
Vagy: „hírneved”.
Szó szerint: „félni”.
Vagy: „ezt a helyet illetően”.
Szó szerint: „papjaid öltözzenek megmentésbe”.
Szó szerint: „ne fordítsd el felkented arcát”.