Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

  A2

A revideált kiadás jellegzetességei

A Keresztény görög iratok új világ fordítása 1950-ben jelent meg angol nyelven, a teljes Biblia, A Szentírás új világ fordítása pedig 1961-ben. Azóta több tízmillió olvasó több mint 180 nyelven merített hasznot a Szentírásnak ebből a pontos, egyúttal olvasmányos fordításából, melyet az eredeti nyelvek alapján készítettek.

Ám az elmúlt fél évszázadban a nyelvek változáson mentek keresztül. Az Új világ fordítást készítő bizottság jelenlegi tagjai felismerték, hogy változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy napjaink olvasóinak a szívét elérjék. Ezért a magyar revideált változatban is számos stílusbeli és szókincset érintő változtatás történt a következő szempontok alapján:

  • Modern, érthető fordítás. Például a „hosszútűrés” kifejezést a közismertebb „türelem” szóval adtuk vissza (Galácia 5:22). A „szajha” főnevet a legtöbb esetben felváltotta a „prostituált” szó (1Mózes 38:15). A revideált változat a „paráznaság” szót a „szexuális erkölcstelenség” szókapcsolattal vagy más módon adja vissza, a „dorbézolás” helyett pedig „vad mulatozás” szerepel (Galácia 5:19–21). Az „időtlen idők” kifejezést többek között az „örökké”, a „hosszú idők”, az „öröktől fogva mindörökké” vagy a „régmúlt napok” kifejezésekkel fordítottuk, hogy az eredeti jelentést a szövegkörnyezetnek megfelelően tudjuk visszaadni (1Mózes 3:22; 2Mózes 31:16; Zsoltárok 90:2; Prédikátor 1:4; Mikeás 5:2). Mivel a „valakivel hál” kifejezés ma már kevésbé használatos a köznyelvben, ezért a mostani kiadásban a szövegkörnyezettől függően például így adtuk vissza: „együtt van valakivel”, „lefekszik valakivel”, „szeretkezik” (1Mózes 4:1; 16:4; 29:21). A „szerető-kedvesség” kifejezést pedig a legtöbb esetben az „odaadó szeretet” váltotta fel (Zsoltárok 136:1).

    A „mag” szóval fordított kifejezés óhéber és görög nyelven utalhat egy növény magjára vagy emberi utódra, leszármazottra,  de akár a hímivarsejtre is. Mivel magyar nyelven a „mag” szót köznapi értelemben már nem használjuk emberekre, olyan kifejezések váltották fel, melyek a szövegkörnyezetet figyelembe véve a megfelelő jelentést közvetítik (1Mózes 1:11; 22:17; 48:4; Máté 22:24; János 8:37). Amikor az Éden-kertben tett ígéretre utalunk, mely az 1Mózes 3:15-ben található, a legtöbb esetben az „utód” kifejezést használjuk.

  • Bibliai kifejezések világosabban érthető fordítása. Az Új világ fordítás korábbi kiadásában voltak olyan kifejezések, melyeknek a pontos megértéséhez gyakran magyarázatra volt szükség. Például a héber „seol” és a görög „hádesz” szó a Bibliában arra a jelképes helyre vagy állapotra utal, ahova vagy amelybe a halottak kerülnek. De ezeket a kifejezéseket sokan nem ismerik, a „hádesz”-nek pedig van egy olyan jelentése is, mely a görög mitológiához kötődik. Ezért most mindkét szó helyett a „sír” szerepel, azzal összhangban, amit a Biblia írói ezek alatt a kifejezések alatt értettek. A „seol” és a „hádesz” szó most lábjegyzetben van feltüntetve (Zsoltárok 16:10; Cselekedetek 2:27).

    A korábbi kiadásban a héber neʹfes és a görög pszü·khéʹ szót következetesen a „lélek” kifejezéssel adtuk vissza. Ha a „lélek” szó jelentésével kapcsolatos számos helytelen értelmezésre gondolunk, akkor láthatjuk, hogy ez a megközelítés segített az olvasónak megérteni, hogy az ihletett Biblia írói milyen értelemben használták ezeket az eredeti kifejezéseket. A szövegkörnyezettől függően utalhatnak 1. személyre, 2. egy személy életére, 3. élőlényekre, 4. valakinek a kívánságaira vagy étvágyára, továbbá néhány esetben 5. halottakra is. Mivel azonban a „lélek” szót az előbb említett néhány értelemben nem nagyon használják a magyarban, az a döntés született, hogy ezeket az eredeti kifejezéseket a jelentésüknek megfelelően fordítsuk, és általában a következő lábjegyzettel egészítsük ki: „Vagy: »lélek«” (1Mózes 1:20; 2:7; 3Mózes 19:28; Zsoltárok 3:2; Példabeszédek 16:26; Máté 6:25). Mindazonáltal néhány költői vagy jól ismert szövegkörnyezetben a „lélek” szó megmaradt a főszövegben. Ezeken a helyeken lábjegyzet utal a Szójegyzékre, vagy más lehetséges fordítási megoldásra mutat rá (5Mózes 6:5; Zsoltárok 131:2; Példabeszédek 2:10; Máté 22:37).

    A „vese” szót szintén meghagytuk, ha az a belső szervre utal. De ha jelképes értelemben szerepel, például olyan  versekben, mint a Zsoltárok 7:9 és 26:2, valamint a Jelenések 2:23, akkor a főszövegben az eredeti jelentést tükröző „legbensőbb érzések” vagy „legbensőbb gondolatok” szókapcsolat olvasható, a szó szerinti fordítást pedig a lábjegyzetben találjuk.

    A magyar „szív” szónak, csakúgy, mint héber és görög megfelelőinek, szó szerinti és jelképes jelentésük is van, ezért a főszövegben általában meghagytuk. Viszont néhány szövegkörnyezetben, ahol nem volt világos az értelem, egyértelműbben fogalmaztunk. Például a Példabeszédek könyvében a „nincs értelem a szívében” helyett most „esztelen” olvasható, a szó szerinti fordítás pedig lábjegyzetben van (Példabeszédek 6:32; 7:7). Más kifejezések esetében – mint amilyen a „zsíros rész”, a „test” vagy a „szarv” – szintén hasonló megoldással éltünk (1Mózes 45:18; Prédikátor 5:6; Jób 16:15). Több ilyen kifejezést is a Szójegyzék tárgyal.

  • A nemekre utaló kifejezések fordítása. A héber és a görög nyelvben a főnevek hímneműek vagy nőneműek, sőt, a görögben semlegesneműek is lehetnek. Ám időnként elhomályosíthatja az eredeti gondolatot az, ha vissza akarjuk tükrözni az eredeti kifejezés nemét a nyelvünkön. A többes számú főnevek mind a héber, mind a görög nyelvben általában hímneműek, és nemcsak akkor, ha férfiakra utalnak, hanem akkor is, ha férfiakra és nőkre egyaránt vonatkoznak. Például az „Izrael fiai” kifejezés utalhat Jákob 12 fiára, de gyakoribb, hogy Izrael egész nemzetére vonatkozik, mind a férfiakra, mind a nőkre (1Mózes 46:5; 2Mózes 35:29). Ezért a revideált kiadásban ezt a kifejezést gyakran az „izraeliták” szóval fordítjuk, hogy így jelezzük, az egész nemzetről van szó. Ehhez hasonlóan az „apátlan fiú” kifejezést úgy adtuk vissza, hogy „apátlan gyermek” vagy „árva”, hogy az olvasó lássa, hogy fiúról vagy lányról is lehet szó.

  • Az e g y szó megkülönböztető írásmódjának elhagyása. A korábbi kiadásban bizonyos helyeken nagyobb betűközzel szedtük az „egy” szót (e g y) annak jelölésére, hogy nem határozatlan névelőről van szó. Ebben a kiadásban ezt már nem alkalmazzuk.

    Gondosan, imával kísérve mérlegeltünk minden egyes módosítást, melyet a Biblia szövegében tettünk, miközben mély tisztelettel voltunk az eredeti Új világ fordítást készítő bizottság nagyszerű munkája iránt.

 A revideált kiadás további jellegzetességei:

Ez a kiadás tartalmaz lábjegyzeteket, melyek alapvetően a következő kategóriákba sorolhatók:

  • „Vagy” A héber, arámi vagy görög szöveg egy másik lehetséges fordítása, amely alapvetően ugyanazt a gondolatot adja vissza (1Mózes 1:2, az „Isten tevékeny erejé”-hez kapcsolódó lábjegyzet; Józsué 1:8, „olvasd halk hangon”).

  • „Esetleg” Egy másik lehetséges fordítás, amely egy helytálló, de alapvetően eltérő gondolatot ad vissza (1Mózes 21:6, „velem”; Zakariás 14:21, „kánaánita”).

  • „Szó szerint” A héber, arámi vagy görög szöveg szó szerinti fordítása, vagy az eredeti nyelven használt kifejezés alapjelentése (1Mózes 30:22, „megadta neki, hogy teherbe essen”; 2Mózes 32:9, „makacs”).

  • Jelentés és háttér-információ Nevek jelentése (1Mózes 3:17, „Ádám”; 2Mózes 15:23, „Mára”); mértékegységek magyarázata (1Mózes 6:15, „könyök”); névmások azonosítása (1Mózes 49:25, „ő”); utalás a függelékre vagy a Szójegyzékre (1Mózes 37:35, „sír”; Máté 5:22, „gyehenna”).

Az „Ismerd meg Isten Szavát” című bevezető rész áttekintést nyújt a Biblia alapvető tanításairól. A Biblia szövege után közvetlenül „A Biblia könyveinek táblázata”, a „Bibliai szavak indexe” és a „Szójegyzék” következik. A „Szójegyzék” segít az olvasónak megérteni, hogy bizonyos kifejezéseket hogyan használ a Biblia. Az „A” függelék a következő részekből áll: „A bibliafordítás alapelvei”, „ A revideált kiadás jellegzetességei”, „Hogyan jutott el hozzánk a Biblia?”, „Isten neve a Héber iratokban”, „Isten neve a Keresztény görög iratokban”, „Próféták és királyok Júdában és Izraelben”, „Jézus földi életének főbb eseményei”. A „B” függelék térképeket, táblázatokat és egyéb hasznos információkat tartalmaz a Biblia szorgalmas tanulmányozóinak.

Minden egyes bibliai könyv elején van egy rész, amely átfogó képet ad a könyvről azáltal, hogy összefoglalja a fejezetek tartalmát, és megemlíti a kapcsolódó verseket. Minden oldal közepén található egy hasáb, mely a korábbi kiadásból vett legfontosabb keresztutalásokat tartalmazza, megadva a kapcsolódó bibliaverseket.