a városába: Vagyis Kapernaumba, ahol Jézus lakott, amikor ebben a térségben szolgált (Mt 4:13; Mr 2:1). Ez a város nem volt messze Názárettől, ahol felnőtt; Kánától, ahol a vizet borrá változtatta; Naintól, ahol feltámasztotta egy özvegyasszony fiát; illetve Betsaidától, amelynek a környékén egy csoda által mintegy 5000 férfit lakatott jól, és visszaadta egy vak férfi látását.

a hitük láttán: Az, hogy a „hit” szó többes számú birtokos személyjellel áll, azt mutatja, hogy Jézusnak nem kerülte el a figyelmét, hogy mekkora hite volt az egész csoportnak, nem csupán a béna embernek.

gyermekem: Jézus egy kedveskedő megszólításként használta ezt a szót (2Ti 1:2; Tit 1:4; Flm 10).

melyik könnyebb: Könnyebb lenne valakinek csak azt mondania, hogy meg tudja bocsátani a bűnöket, mivel nem lenne látható bizonyíték ennek a kijelentésnek az igazolására. De azt mondani, hogy kelj fel, és járj, egy csodát kívánna meg, ami mindenkinek egyértelművé tenné, hogy Jézusnak a hatalma is megvan ahhoz, hogy megbocsássa a bűnöket. Ez a beszámoló, illetve az Ézs 33:24 a betegséget összefüggésbe hozza a bűnös állapotunkkal.

Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).

Emberfiának: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

megbocsásson bűnöket a földön. . .: A három pont arra utal, hogy Jézus megállt a mondat közepén, majd pedig erőteljes bizonyítékát adta az állításának azzal, hogy mindenki előtt meggyógyította a férfit.

Máté: A „Máté”-nak fordított görög név valószínűleg a héber „Mattitja” név rövidített alakja (1Kr 15:18), melynek jelentése ’Jehova ajándéka’.

Máté: Léviként is ismert. (Lásd a Mr 2:14-hez és a Lk 5:27-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

Máté: Lásd a Mt címéhez és a Mt 10:3-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.

adószedő helyen: Ez egy kisebb épület vagy sátor lehetett, ahol az adószedők ültek, és beszedték a kivitelre szánt, a behozott, illetve az országon áthaladó kereskedelmi áruk utáni adókat. Máté adószedő helye Kapernaumban vagy annak közelében volt.

Légy a követőm: Lásd a Mr 2:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Légy a követőm: Az itt használt görög ige alapjelentése az, hogy „csatlakozik”, „kísér”, „mögötte halad”, de ebben a felszólításban azt jelenti, hogy „tanítványként követ valakit”.

a házban: Máté házára utal (Mr 2:14, 15; Lk 5:29).

ettek: Lásd a Mr 2:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

adószedő: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

bűnös: A Biblia rámutat, hogy minden ember bűnös (Ró 3:23; 5:12). Ezért ez a kifejezés itt szűkebb értelemben szerepel, és nyilvánvalóan olyan emberekre utal, akikről köztudott, hogy bűnös életet élnek, talán rossz erkölcsűek vagy bűnözők (Lk 7:37–39; 19:7, 8). A zsidó vallásvezetők olyan zsidó és nem zsidó emberekre is használták ezt a kifejezést, akik nem ismerték a törvényt, vagy nem tartották meg a rabbinikus hagyományokat.

adószedők: Sok zsidó szedett adót a római hatóságok részére. Az emberek gyűlölték őket, mivel nemcsak hogy együttműködtek azzal az idegen hatalommal, amelyre nehezteltek, hanem ráadásul még több adót is követeltek, mint a hivatalos ráta. Az adószedőket általában kerülték a zsidó társaik, és ugyanúgy tekintettek rájuk, mint a bűnösökre és a prostituáltakra (Mt 11:19; 21:32).

evett: Vagy: „az asztalnál feküdt”. Közeli kapcsolatot feltételezett az, ha valaki az asztalnál feküdt másokkal. Akkoriban a zsidók rendes körülmények között soha nem feküdtek volna az asztalnál nem zsidókkal, vagyis nem ettek volna együtt velük.

Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot: Jézus kétszer is utal a Hó 6:6-ban szereplő szavakra (itt és a Mt 12:7-ben). Máté, aki egy megvetett adószedő volt, de Jézus közeli társa lett, az egyetlen olyan evangéliumíró, aki feljegyzi ezt az idézetet és az irgalmatlan rabszolgáról szóló szemléltetést (Mt 18:21–25). Az evangéliumából kiderül, hogy Jézus szerint az áldozaton kívül mennyire fontos az irgalom is.

szoktunk böjtölni: Lásd a Mt 6:16-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

böjtöltök: Vagyis valaki egy korlátozott ideig nem eszik. (Lásd a Szójegyzéket.) Jézus sosem parancsolta a tanítványainak, hogy böjtöljenek, de nem is tiltotta meg nekik. A mózesi törvény hatálya alatt egyes zsidók helyes indítékból megalázták magukat Jehova előtt, és böjtöléssel fejezték ki a bűnbánatukat (1Sá 7:6; 2Kr 20:3).

a vőlegény barátainak: Szó szerint: „a lakodalmas ház fiainak”. Ez az idióma a násznépre, de azon belül is elsősorban a vőlegény barátaira utal.

Újbort. . . bortömlőkbe: A bibliai időkben megszokott volt, hogy a bort állatbőrben tárolták (1Sá 16:20). A bőrtömlőket háziállatoknak, például kecskéknek vagy juhoknak a teljes bőréből készítették. A régi bortömlők idővel megkeményedtek, és elveszítették a rugalmasságukat. Az új bortömlők viszont ki tudtak tágulni, és így kibírták az újbor erjedése során keletkezett nyomást. (Lásd a Szójegyzékben a „Bortömlő” címszót.)

egy zsinagógai vezető: Szó szerint: „egy uralkodó” (görögül: arʹkhón). Márk és Lukács párhuzamos beszámolójából kiderül, hogy ezt a vezetőt Jairusnak hívták (Mr 5:22; Lk 8:41).

hódolni kezdett neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. (Lásd a Mt 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

hódolt neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. A Héber iratok is beszél arról, hogy az emberek meghajoltak, amikor prófétával, királlyal vagy Isten más képviselőjével találkoztak (1Sá 25:23, 24; 2Sá 14:4–7; 1Ki 1:16; 2Ki 4:36, 37). Ez a férfi nyilván felismerte, hogy Isten egyik képviselőjével beszél, akinek hatalma van meggyógyítani másokat. Helyénvaló volt, hogy a Jehova által kijelölt király iránti tisztelete jeleként meghajolt Jézus előtt (Mt 9:18; az itt használt görög szóval kapcsolatban bővebb információ található a Mt 2:2-höz tartozó magyarázó jegyzetben.)

vérfolyása: Minden valószínűség szerint egy krónikus, menstruációs folyásról van szó. A mózesi törvény szerint egy ilyen betegségben szenvedő nő szertartásilag tisztátalan volt, és emiatt nem érinthetett meg másokat (3Mó 15:19–27).

lányom: Ez az egyetlen alkalom, amikor Jézus úgy szólított egy asszonyt, hogy „lányom”, talán a kényes helyzete miatt, vagy mert remegett (Lk 8:47). Ez a kedveskedő megszólítás, mely semmilyen utalást nem tartalmaz a nő korára, kiemeli, hogy milyen tapintatosan és gyengéden törődött vele Jézus.

nem halt meg, csak alszik: A Biblia gyakran hasonlítja a halált az alváshoz (Zs 13:3; Jn 11:11–14; Cs 7:60; 1Ko 7:39; 15:51; 1Te 4:13). Jézus arra készült, hogy visszaadja a kislány életét, és talán azért fogalmazott így, mert utána bemutatta, hogy ahogyan fel lehet ébreszteni valakit a mély álomból, úgy a halálból is lehetséges visszahozni. Jézus a kislány feltámasztásához az Atyjától kapta a hatalmat, „aki életre kelti a halottakat, és úgy hívja a nem létezőket, mintha léteznének” (Ró 4:17).

nem halt meg, csak alszik: Lásd a Mr 5:39-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Dávid fia: Azt emeli ki, hogy Jézus az örököse annak a szövetségnek, melyet Isten Dáviddal kötött egy királyságra. Az örökösnek Dávid családjából kellett származnia (2Sá 7:11–16; Zs 89:3, 4).

Dávid király: Noha számos király meg van említve ebben a családfában, Dávid az egyetlen, akire „király”-ként utalnak. Izrael királyi dinasztiájára úgy történik hivatkozás, hogy „Dávid háza” (1Ki 12:19, 20). Azzal, hogy Máté Dávid fiának hívja Jézust az 1. versben, a királyságot emeli ki, és úgy azonosítja Jézust, mint aki annak a királyságnak az örököse, melyre Isten ígéretet tett a Dáviddal kötött szövetségben (2Sá 7:11–16).

Dávid fia: Azzal, hogy ezek a férfiak így nevezték Jézust, kifejezték, hogy hiszik, hogy ő Dávid trónjának az örököse, ennélfogva pedig a Messiás. (Lásd a Mt 1:1, 6-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

tanított. . . hirdette: A tanítás abban különbözik a hirdetéstől, hogy aki tanít, az nem csupán bejelent valamit, hanem oktat, magyaráz, valamint meggyőző érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 28:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

jó hírt: Itt szerepel először a görög eu·an·geʹli·on szó, melyet néhány magyar fordítás „evangélium”-nak fordít. Az ezzel rokon eu·an·ge·li·sztészʹ görög szó „evangéliumhirdető”-nek van visszaadva, és azt jelenti, hogy ’a jó hír hirdetője’ (Cs 21:8; Ef 4:11, lábj.; 2Ti 4:5, lábj.).

tanított. . . hirdette: Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

jó hírt: Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

szánalmat érzett: A görög szplan·khniʹzo·mai ige rokonságban áll a ’belső részek’ jelentésű szplanʹkhna szóval, és egy olyan erőteljes érzésre utal, amelyet legbelül érez az ember. A görög nyelvben ez az egyik legerősebb szó a könyörület kifejezésére.

elnyomják. . . őket: A görög szó eredetileg azt jelentette, hogy ’nyúzott’. Azt a képet idézi fel, hogy egy bárány bőrét széttépik a vadállatok, illetve felhasítják a tövisbokrok és az éles sziklák, miközben kóborol. A szót idővel átvitt értelemben használták, azzal a jelentéssel, hogy ’valakivel rosszul bánnak’, vagy ’meggyötört’, ’megsebzett’.

elhanyagolják őket: Szó szerint: „eldobottak”. Azt a képet jeleníti meg, hogy egy juh eltaszított, kimerült és tehetetlen. Jelképesen pedig arra utal, hogy a tömeg megvetett, elhanyagolt és segítségre szorul.