Máté 4:1–25

4  Akkor a szellem felvitte Jézust a pusztába, majd az Ördög megkísértette őt.+  Miután 40 nap és 40 éjjel böjtölt, megéhezett.  Ekkor a kísértő+ odament hozzá, és ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, mondd ezeknek a köveknek, hogy váljanak kenyérré.”  De ő ezt felelte: „Meg van írva: »Ne csak kenyérrel éljen az ember, hanem minden kijelentéssel, amelyet Jehova mond.«”+  Ezután az Ördög magával vitte őt a szent városba+, odaállította a templom tetőpárkányára,+  és ezt mondta neki: „Ha Isten fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: »Parancsot ad az angyalainak«, és »a tenyerükön fognak hordozni, hogy kőbe ne üsd a lábadat«.+  Jézus így szólt hozzá: „Viszont az is meg van írva: »Ne tedd próbára Jehovát, a te Istenedet.«”+  Ismét magával vitte őt az Ördög, most egy rendkívül magas hegyre, és megmutatta neki a világ összes királyságát és azok hatalmát,+  majd ezt mondta neki: „Mindezeket neked adom, ha csak egyetlenegyszer is leborulsz, és imádsz engem.” 10  Akkor Jézus így szólt hozzá: „Menj innen, Sátán! Mert meg van írva: »Jehovát, a te Istenedet imádd,+ és egyedül neki végezz szent szolgálatot.«”+ 11  Ekkor otthagyta őt az Ördög,+ és angyalok jöttek, és szolgálni kezdtek neki+. 12  Mikor pedig Jézus hallotta, hogy Jánost letartóztatták,+ visszavonult Galileába.+ 13  Miután Názáretet elhagyta, a tengerparton fekvő Kapernaumba+ költözött, Zebulon és Naftali területére, 14  hogy beteljesedjen, amit Isten mondott Ézsaiás próféta által: 15  „Ó, Zebulon földje és Naftali földje a tengerhez vezető úton, a Jordántól nyugatra, nemzetek Galileája! 16  A sötétségben lakó nép nagy világosságot látott, és akik a halál árnyékának földjén laktak, azokra világosság+ áradt.”+ 17  Jézus ettől fogva kezdte hirdetni: „Bánjátok meg a bűneiteket, mert már közel van az egek királysága.”+ 18  Ahogy a Galileai-tenger partján ment, meglátott egy testvérpárt, Simont,+ akit Péternek hívnak,+ és a testvérét, Andrást,+ amint halászhálót eresztettek a tengerbe, ugyanis halászok voltak.+ 19  Ezt mondta nekik: „Jöjjetek utánam, és emberek halászaivá teszlek titeket.”+ 20  Azok rögtön otthagyták a hálóikat, és követték őt.+ 21  És továbbmenve onnan meglátott egy másik testvérpárt is, Jakabot, Zebedeus fiát, és a testvérét, Jánost,+ akik a csónakban az apjukkal, Zebedeussal a hálóikat javítgatták. Elhívta őket,+ 22  így azok is rögtön otthagyták a csónakot és az apjukat, és követték őt. 23  Aztán bejárta egész Galileát,+ tanított a zsinagógákban,+ hirdette a királyságról szóló jó hírt, és meggyógyította az emberek mindenféle betegségét és mindenféle fogyatékosságát.+ 24  A híre bejárta egész Szíriát. Hozzá vitték mindazokat, akiket különféle betegségek és kínok gyötörtek;+ a démontól megszálltakat,+ az epilepsziásokat+ és a bénákat, ő pedig meggyógyította őket. 25  Ezért nagy tömeg követte őt Galileából, Dekapoliszból, Jeruzsálemből, Júdeából és a Jordán keleti oldaláról.

Lábjegyzetek

Jegyzetek

a szellem felvitte: Vagy: „a tevékeny erő felvitte”. A görög pneuʹma szó itt Isten szellemére utal, amely egyfajta ösztönző erőként is hat, és arra indít valakit, hogy Isten akaratával összhangban cselekedjen. (Lásd a Szójegyzékben a „Szellem” címszót.)

Ördög: A görög di·aʹbo·losz szóból származik, melynek jelentése ’rágalmazó’ (Jn 6:70; 2Ti 3:3). Az ezzel rokon di·a·balʹló ige azt jelenti, hogy ’vádol’; ’vádat felhoz valaki ellen’, a Lk 16:1-ben pedig így lett visszaadva: „vádoltak”.

Meg van írva: Jézus háromszor használja ezt a kifejezést, amikor a Héber iratokból idéz, és az Ördög kísértéseire válaszol (Mt 4:7, 10).

Jehova: Ez az idézet az 5Mó 8:3-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)

szent városba: Jeruzsálemre utal, melyet gyakran azért hívnak szentnek, mert ott volt Jehova temploma (Ne 11:1; Ézs 52:1).

a templom tetőpárkányára: Vagy: „a templom legmagasabb pontjára”. Szó szerint: „a templom szárnyára”. Az a görög szó, melyet „templom”-nak fordítanak, a templomszentélyre vagy a templom egész épületegyüttesére is utalhat. Ezért ez a kifejezés a templomegyüttest körbevevő fal tetejére is vonatkozhat.

Jehovát: Ez az idézet az 5Mó 6:16-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)

megmutatta neki: A démonok uralkodója nyilvánvalóan előidézte, hogy Jézusnak egy olyan látomásban legyen része, mely valóságosnak tűnt.

világ: Ebben a szövegkörnyezetben a görög koʹszmosz szó fordításaként szerepel, és az igazságtalan emberi társadalomra utal.

összes királyságát: Itt az emberi kormányzatokra utal.

egyetlenegyszer is leborulsz, és imádsz engem: Az „imád” szóval is fordítható görög ige aorisztoszban van, mely pillanatnyi cselekvést fejez ki. Ez arra utal, hogy az Ördög nem azt kérte Jézustól, hogy folyamatosan imádja őt, hanem csak azt, hogy egyetlen alkalommal mutasson be neki imádatot.

Sátán: A héber szá·tánʹ szóból ered, mely azt jelenti, hogy ’ellenálló’; ’ellenség’.

Jehovát: Ez az idézet az 5Mó 6:13-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)

és egyedül neki végezz szent szolgálatot: Vagy: „és csak őt szolgáld”. A görög la·treuʹó ige alapvetően azt jelenti, hogy ’szolgál’, de mivel a Keresztény görög iratokban Isten szolgálatával vagy imádatával kapcsolatban van használva, úgy is helyénvaló fordítani, hogy „szent szolgálatot végez”; „szolgál”; „imád” (Lk 1:74; 2:37; 4:8; Cs 7:7; Ró 1:9; Flp 3:3; 2Ti 1:3; Héb 9:14; 12:28; Jel 7:15; 22:3). Az 5Mó 6:13-ban, abban a versben, melyet Jézus idézett, a „szolgál”-nak fordított héber ʽá·vadhʹ szó szerepel. Ez azt is jelenti, hogy ’szolgál’, de úgy is vissza lehet adni, hogy „imád” (2Mó 3:12, lábj.; 2Sá 15:8, lábj.). Jézusnak eltökélt szándéka volt, hogy kizárólag Jehovát szolgálja.

Mikor pedig Jézus hallotta: 11. vers és e között a vers között kb. egy év telik el, és ebben az időszakban kerül sor a Jn 1:29–4:3-ban leírt eseményekre. János beszámolójából az is kiderül, hogy amikor Jézus Júdeából Galileába utazott, keresztülment Szamárián, és találkozott egy szamáriai asszonnyal Sikár közelében egy kútnál (Jn 4:4–43; lásd az A7-es függ.-ben a „Jézus szolgálatának kezdete” című táblázatot és a 2. térképet).

Kapernaumba: Héber eredetű név, melynek jelentése: ’Náhum falva’ vagy ’vigasztalás falva’ (Ná 1:1, lábj.). Jelentős város volt Jézus földi szolgálata idején a Galileai-tenger északnyugati partján, és a Mt 9:1-ben Jézus városának nevezik.

Zebulon és Naftali területére: A Galileai-tengertől nyugatra és északra fekvő terület Izrael északi határán, mely magában foglalja Galilea területét is (Jzs 19:10–16, 32–39). Naftali területe határolta a Galileai-tenger teljes nyugati partját.

hogy beteljesedjen az, amit Jehova mondott a prófétája által: Ez és ehhez hasonló kifejezések sokszor szerepelnek Máté evangéliumában. Nyilvánvalóan Jézusnak a megígért Messiásként betöltött szerepét hangsúlyozza a zsidó olvasóknak (Mt 2:15, 23; 4:14; 8:17; 12:17; 13:35; 21:4; 26:56; 27:9).

hogy beteljesedjen, amit Isten mondott Ézsaiás próféta által: Lásd a Mt 1:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

a tengerhez vezető úton: Ez feltehetően egy olyan ókori út volt, mely a Galileai-tenger mentén haladt végig, és a Földközi-tengerhez vezetett.

nemzetek Galileája: Ézsaiás talán azért jellemezte így Galileát, mert ez volt a határ Izrael és a környező nemzetek között. Az elhelyezkedése és a rajta áthaladó utak miatt Galileának több kapcsolata volt ezekkel a nemzetekkel, így a nem izraeliták könnyebben behatoltak oda, illetve letelepedtek benne. Az első századra már sok nem zsidó élt ezen a területen, ezért még inkább illett rá ez a megnevezés.

nagy világosságot: Ézsaiás messiási próféciáját beteljesítve Jézus a szolgálatának nagy részét Galileában végezte, Zebulon és Naftali területén (Mt 4:13, 15). Ezáltal Jézus jelképesen fényt árasztott azokra, akiket még a Júdeában élő zsidó társaik is lenéztek, és akikről azt gondolták, hogy nagy sötétségben vannak (Jn 7:52).

a halál árnyékának: Ez a kifejezés kétségtelenül arra utal, hogy a halál jelképesen árnyékot vet azokra az emberekre, akik felé közeledik. Jézus viszont fényt árasztott, amely képes megszüntetni az árnyékot, és így az emberek megmenekülhetnek a haláltól.

hirdette: A görög szó alapjelentése: ’nyilvános hírvivőként hirdet’. A hirdetés módján van a hangsúly: nem arról van szó, hogy valaki előadást tart egy csoportnak, hanem hogy nyíltan, a nyilvánosság előtt jelent be valamit.

hirdetni: Vagyis nyilvánosság előtt bejelenteni. (Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

már közel van az egek királysága: Jézus erről az új világkormányzatról prédikált az embereknek (Mt 10:7; Mr 1:15). Keresztelő János hasonló üzenetet kezdett hirdetni kb. 6 hónappal Jézus keresztelkedése előtt (Mt 3:1, 2). De Jézus szavainak még nagyobb nyomatékot adott az, hogy ő most ott volt mint a kijelölt felkent király. Nincs róla feljegyzés, hogy Jézus halála után a tanítványai tovább hirdették volna, hogy „már közel van” a királyság.

Simon, akit Péternek hívnak: Péternek öt különböző neve van az Írásokban: 1. a görög „Simeon”, mely megegyezik a név héber formájával; 2. a görög „Simon” (a Simeon és Simon szavak egy olyan héber igéből származnak, melynek jelentése ’hall’; ’odafigyel’); 3. „Péter” (egy görög név, mely azt jelenti, hogy ’szikladarab’, egyedül őt hívják így a Szentírásban); 4. „Kéfás”, a Péter szó sémi megfelelője (talán összefügg a héber ké·fímʹ [sziklák] szóval, mely a Jób 30:6-ban és a Jr 4:29-ben fordul elő); valamint 5. a két névből alkotott „Simon Péter” (Cs 15:14; Jn 1:42; Mt 16:16).

Galileai-tenger: Izrael északi részén található édesvizű tó. (A „tenger”-nek fordított görög szó azt is jelentheti, hogy ’tó’.) Hívták még Kinneret-tengernek (4Mó 34:11), Genezáret-tónak (Lk 5:1) és Tibériás-tengernek is (Jn 6:1). Átlagosan 210 m-rel a tengerszint alatt fekszik. 21 km hosszú észak-déli irányban és 12 km széles. A legmélyebb pontja kb. 48 m. (Lásd az A7-es függ. 3/b térképén az „Események a Galileai-tengernél” című részt.)

Simont, akit Péternek hívnak: Simon volt a neve; a Péter (Peʹtrosz) név pedig a sémi Kéfás (Ké phaszʹ) név görög formája, melyet Jézus adott neki (Mr 3:16; Jn 1:42; lásd a Mt 10:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet).

halászhálót eresztettek a tengerbe: Egy ügyes halász a vízben állva vagy egy kis csónakból úgy tudta kivetni a kör alakú hálóját, hogy az laposan terült szét a víz felszínén. A háló kb. 6-8 m átmérőjű lehetett, és a széle súlyokkal volt terhelve, hogy lesüllyedjen, és csapdába ejtse a halakat.

halászok: A halászat egy népszerű foglalkozás volt Galileában. Péter és a testvére, András nem egyedül halásztak, hanem volt egy halászvállalkozásuk, és nyilvánvalóan Jakab és János, Zebedeus fiai az üzlettársaik voltak (Mr 1:16–21; Lk 5:7, 10).

emberek halászaivá: Szójáték Simon és András foglalkozásával. Arra utal, hogy a tanítványok összegyűjtik azokat, akik bemehetnek a királyságba, mint ahogyan a halászok élve összegyűjtik a halakat a hálójukban (Lk 5:10). Burkoltan azt is sejtetik ezek a szavak, hogy a halászáshoz hasonlóan a tanítványképző munka is kimerítő és fáradságos, kitartásra van hozzá szükség, és időnként nem sok eredményt szül.

rögtön otthagyták: A „rögtön”-nek fordított görög eu theʹósz szó szerepel itt is, és a 20. versben is. Akárcsak Péter és András, Jakab és János is azonnal reagált Jézus kérésére, hogy teljes időben kövessék őt.

követték őt: Péter és András már legalább 6 hónapja vagy akár egy éve Jézus tanítványa volt (Jn 1:35–42). Most Jézus arra kéri őket, hogy hagyják hátra a halászvállalkozásukat, és teljes időben kövessék őt (Lk 5:1–11; lásd a Mt 4:22-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Salómé: Valószínűleg a ’béke’ jelentésű héber szóból származik. Salómé Jézus egyik tanítványa volt. Ha összevetjük a Mt 27:56-ot a Mr 3:17-tel és 15:40-nel, akkor azt tudhatjuk meg, hogy Salómé Jakab és János apostol anyja volt; Máté azt írja, hogy „Zebedeus fiainak az anyja” volt; Márk pedig Salóménak nevezi. Ha pedig a Jn 19:25-tel vetjük össze, akkor abból kiderül, hogy Salómé valószínűleg a testvére volt Jézus anyjának, Máriának. Ha ez így volt, akkor Jakab és János Jézus első unokatestvérei voltak. Továbbá a Mt 27:55, 56; Mr 15:41 és a Lk 8:3 arra enged következtetni, hogy Salómé is azok között az asszonyok között volt, akik elkísérték Jézust, és a javaikat felhasználva szolgáltak neki.

Jakabot. . . és a testvérét, Jánost: Jakabot mindig együtt említik a testvérével, Jánossal, és a legtöbbször Jakabot nevezik meg először. Ez azt jelezheti, hogy ő volt az idősebb kettejük közül (Mt 4:21; 10:2; 17:1; Mr 1:29; 3:17; 5:37; 9:2; 10:35, 41; 13:3; 14:33; Lk 5:10; 6:14; 8:51; 9:28, 54; Cs 1:13).

Zebedeus: Valószínűleg Jézus nagybátyja volt a felesége, Salómé révén, aki Jézus anyjának, Máriának volt a testvére. Ha ez igaz, János és Jakab Jézus unokatestvérei voltak. (Lásd a Mr 15:40-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

rögtön otthagyták: A „rögtön”-nek fordított görög eu theʹósz szó szerepel itt is, és a 20. versben is. Akárcsak Péter és András, Jakab és János is azonnal reagált Jézus kérésére, hogy teljes időben kövessék őt.

hirdette: A görög szó alapjelentése: ’nyilvános hírvivőként hirdet’. A hirdetés módján van a hangsúly: nem arról van szó, hogy valaki előadást tart egy csoportnak, hanem hogy nyíltan, a nyilvánosság előtt jelent be valamit.

tanítsátok meg őket: A „megtanít” igével fordított görög szó azt foglalja magában, hogy valaki oktat, magyaráz, érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) Megtanítani másoknak, hogy megtartsák mindazt, amit Jézus parancsolt, egy állandó folyamat, amelyhez hozzátartozik, hogy Jézus követői átadják másoknak a tanításait, alkalmazzák azokat az életükben, és követik Jézus példáját (Jn 13:17; Ef 4:21; 1Pt 2:21).

bejárta egész Galileát: Jézus ezzel kezdte meg az első galileai prédikáló körútját az előzőleg kiválasztott négy tanítványával: Péterrel, Andrással, Jakabbal és Jánossal (Mt 4:18–22; lásd az A7-es függ.-et).

tanított. . . hirdette: A tanítás abban különbözik a hirdetéstől, hogy aki tanít, az nem csupán bejelent valamit, hanem oktat, magyaráz, valamint meggyőző érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 28:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

zsinagógákban: Lásd a Szójegyzékben a „Zsinagóga” címszót.

jó hírt: Itt szerepel először a görög eu·an·geʹli·on szó, melyet néhány magyar fordítás „evangélium”-nak fordít. Az ezzel rokon eu·an·ge·li·sztészʹ görög szó „evangéliumhirdető”-nek van visszaadva, és azt jelenti, hogy ’a jó hír hirdetője’ (Cs 21:8; Ef 4:11, lábj.; 2Ti 4:5, lábj.).

Szíriát: Egy nem zsidók lakta, római provincia Galileától északra, Damaszkusz és a Földközi-tenger között.

epilepsziásokat: A görög szó szó szerint azt jelenti, hogy ’holdkóros’. Máté orvosi kifejezésként használja, és nem köti össze a betegséget babonásan a hold bizonyos fázisaival. A Máté, Márk és Lukács által körvonalazott tünetek minden bizonnyal az epilepsziára utalnak.

Dekapoliszból: Lásd a Szójegyzéket és a B10-es függ.-et.

a Jordán keleti oldaláról: Szó szerint: „a Jordán másik oldaláról”. A Jordán keleti oldalát úgy is ismerték, hogy Perea (a görög peʹran szóból, melynek jelentése: ’másik oldal’; ’túlsó’).

Multimédia

Júdea pusztája a Jordán nyugati oldalán
Júdea pusztája a Jordán nyugati oldalán

Ezen a kopár, kietlen területen kezdte el a szolgálatát Keresztelő János, és itt kísértette meg Jézust az Ördög.

A puszta
A puszta

A Bibliában a „pusztá”-nak fordított szavak az eredeti nyelveken (héb.: midh·bárʹ; gör.: eʹré·mosz) általában gyéren lakott vidékre, meg nem művelt földre, gyakran pedig bozótos, füves sztyeppékre vagy akár legelőkre utalnak. Ezek a szavak víztelen vidékeket is jelenthetnek, amelyek igazából sivatagnak nevezhetőek. Az evangéliumokban a „puszta” szó alatt legtöbbször Júdea pusztáját kell érteni. Ebben a pusztában élt és prédikált János, és itt kísértette meg az Ördög Jézust (Mr 1:12).

A templom tetőpárkánya
A templom tetőpárkánya

Lehetséges, hogy Sátán szó szerint odaállította Jézust „a templom tetőpárkányára [vagy „legmagasabb pontjára”]”, amikor azt mondta neki, hogy vesse le magát, de azt nem tudjuk, hogy pontosan hol állhatott Jézus. Mivel a „templom” szó itt az egész épületegyüttesre utalhat, Jézus talán a templom területének a délkeleti sarkán (1.) állt, de az is lehet, hogy egy másik sarkon. Bármelyik helyről is vetette volna le magát, biztos, hogy meghalt volna, ha Jehova nem lép közbe.

A Galileai-tenger északi partja, északnyugat felé nézve
A Galileai-tenger északi partja, északnyugat felé nézve

1. Genezáret-síkság. Ez egy háromszög alakú, termékeny síkság volt, a területe kb. 5 × 2,5 km. Ezen a partszakaszon hívta meg Jézus a halászokat, Pétert, Andrást, Jakabot és Jánost, hogy csatlakozzanak hozzá a szolgálatban (Mt 4:18–22).

2. A hagyományok szerint itt mondta el Jézus a hegyi beszédet (Mt 5:1; Lk 6:17, 20).

3. Kapernaum. Jézus ebben a városban élt, és Kapernaumban vagy mellette találkozott Mátéval (Mt 4:13; 9:1, 9).

A halászháló kivetése
A halászháló kivetése

A Galileai-tenger halászai kétféle vetőhálót használtak: az egyik egy sűrű szövésű háló volt, amellyel a kisebb halakat lehetett kifogni, a másik pedig egy ritkább szövésű, mellyel a nagyobb halakat. A vonóhálótól eltérően, melyhez általában szükség volt legalább egy csónakra, illetve több férfira, hogy kihúzzák a hálót, a vetőhálóhoz elegendő volt egyetlen halász, aki a csónakban, a part közelében vagy a parton állt. Egy vetőháló kb. 6 m vagy nagyobb átmérőjű lehetett, és kövek vagy ólomsúlyok voltak körben a szélére erősítve. Ha ügyesen vetették ki, akkor úgy esett a vízre, mint egy lapos korong. A súlyokkal terhelt széle süllyedt le először, és míg el nem érte a tengerfeneket, csapdába ejtette a halakat. Ezek után a halász talán alámerült, és kiszedte a halakat a lesüllyedt hálóból, vagy óvatosan kihúzta a hálót a partra. Nagyfokú hozzáértésre és kemény munkára volt szükség, hogy valaki ügyesen használjon egy ilyen hálót.

A Galileai-tengerben élő halak
A Galileai-tengerben élő halak

Amikor a Biblia a Galileai-tengert említi, sokszor beszél a halakról, a halászatról és a halászokról is. Ebben a tengerben kb. 18 halfaj él, de csak kb. 10-re szoktak halászni. Ezeket kereskedelmi szempontból 3 fontos csoportba sorolják. Az első csoport a márnák (Barbus longiceps) (1.). Három fajuknak bajusz van a szájuk sarkában, így a szemita nevük, a biní, annyit jelent: ’haj’. Kagylóval, csigával és apróbb halakkal táplálkoznak. A hosszú fejű márna akár 75 cm hosszú és több mint 7 kg súlyú is lehet. A második a mistek, vagyis a mangótilapiák csoportja (Tilapia galilea) (2.). A mist szó arabul annyit jelent: ’fésű’, és ezt a nevet azért kapták, mert öt fajukon fésűre emlékeztető hátuszony látható. A mistek egyik fajtája eléri a 45 cm-es hosszúságot és a mintegy 2 kg-os súlyt. A harmadik csoportba a Kinneret-szardíniák tartoznak (Acanthobrama terrae sanctae) (3.), amelyek kisebbfajta heringekre emlékeztetnek. Ezeket a halakat már ősidők óta pácolva tartósítják.

A halászháló javítása
A halászháló javítása

A halászhálók drágák voltak, és a karbantartásuk kemény munka volt. A halászok az idejük nagy részét a hálók javításával, mosásával és szárításával töltötték, és ezeket minden egyes halászat végén meg kellett tenniük (Lk 5:2). Máté három görög kifejezést használt a halászhálókra. Egy általános kifejezés a diʹktü·on, mely nyilvánvalóan többfajta hálóra utalhat (Mt 4:21). A sza·géʹné egy nagy vonóhálóra utal, melyet csónakból eresztettek le (Mt 13:47, 48). Egy kisebb hálót, az am·phiʹblé·sztront, mely azt jelenti: ’valami ledobva’, kétségkívül a sekélyebb vízbe vetették a parton vagy a part közelében levő halászok (Mt 4:18).

Első századi halászcsónak
Első századi halászcsónak

Ez a rajz egyrészt egy I. századi halászcsónak maradványai alapján készült el, melyet a Galileai-tenger partjai közelében találtak az iszapban, másrészt pedig egy mozaik alapján, melyet egy I. századi otthonban fedeztek fel Migdal tengerparti városában. Ez a fajta csónak valószínűleg árbóccal és vitorlával volt felszerelve, illetve egy öttagú legénysége volt. A legénységet négy evezős és egy kormányos tette ki, aki a hajó hátsó részén állt egy kis fedélzeten. A csónak kb. 8 m hosszú volt, a közepén pedig kb. 2,5 m széles és 1,25 m mély. Úgy tűnik, hogy legalább 13 ember fért el benne.

Egy galileai halászcsónak maradványai
Egy galileai halászcsónak maradványai

Egy 1985/86-os aszály miatt a Galileai-tenger vízszintje lecsökkent, és így láthatóvá vált egy ókori csónaktest, amely addig az iszapban volt. A csónaktest maradványai 8,2 m hosszúak és 2,3 m szélesek, a csónak legmagasabb pontja pedig 1,3 m. A régészek szerint a csónak valamikor az i. e. I. század és az i. sz. I. század között épült. Ebben az animációban egy rekonstrukció látható a csónakról, amely most egy izraeli múzeumban van kiállítva. A kisfilm azt mutatja be, hogy hogyan nézhetett ki a csónak, amikor úgy 2000 évvel korábban a habokat szelte.

Első századi zsinagóga
Első századi zsinagóga

Az illusztráció bemutatja, hogyan nézhetett ki egy ókori zsinagóga. Az ábrába belefoglalták a Gamlánál (a Galileai-tengertől kb. 10 km-re északkeletre) talált I. századi zsinagóga egyes jellegzetességeit is.