Máté 28:1–20

28  Sabbat után, a hét első napjának a hajnalán, Mária Magdaléna és a másik Mária+ elmentek megnézni a sírt.+  És előzőleg nagy földrengés volt, mert Jehova angyala leszállt az égből, és odament, elhengerítette a követ, és ráült.+  A megjelenése olyan volt, mint a villámlás, és ruhája fehér, akár a hó.+  Az őrök pedig ijedtükben remegtek és megdermedtek.  De az angyal ezt mondta az asszonyoknak: „Ne féljetek, mert tudom, hogy Jézust keresitek, akit oszlopra feszítettek.+  Nincs itt, mert feltámadt, ahogy megmondta.+ Gyertek, nézzétek meg a helyet, ahol feküdt!  Aztán siessetek, és mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt a halottak közül, és előttetek megy Galileába!+ Ott majd viszontlátjátok. Ezt az üzenetet hoztam nektek.”+  Gyorsan elindultak hát a sírtól*, félelemmel és nagy örömmel, és futottak, hogy beszámoljanak a tanítványainak.+  Ekkor Jézus szembejött velük, és így szólt: „Üdvözöllek titeket!” Ők odamentek, megfogták a lábát, és hódoltak neki. 10  Jézus akkor ezt mondta nekik: „Ne féljetek! Menjetek, számoljatok be a testvéreimnek a történtekről, hogy aztán elmenjenek Galileába. Ott majd viszontlátnak engem.” 11  Míg ők úton voltak, néhány őr+ bement a városba, és jelentette a magas rangú papoknak mindazt, ami történt. 12  Miután ezek összegyűltek a vénekkel, és tanácsot tartottak, sok ezüstöt adtak a katonáknak, 13  és így szóltak: „Mondjátok ezt: »A tanítványai éjjel eljöttek, és ellopták őt, amíg mi aludtunk.«+ 14  Ha pedig ez a kormányzó fülébe jut, mi majd elmagyarázunk neki mindent,* nem kell aggódnotok.” 15  Azok tehát fogták az ezüstöt, és úgy jártak el, ahogy utasították őket, és azóta is ez a híresztelés járja széles körben a zsidók között. 16  A 11 tanítvány pedig elment Galileába+, arra a hegyre, amelyről Jézus azt mondta, hogy majd ott találkoznak.+ 17  Amikor meglátták őt, hódoltak neki, de némelyek kételkedtek abban, hogy ő az. 18  Jézus odament hozzájuk, és így szólt: „Isten nekem adott minden hatalmat az égben és a földön.+ 19  Menjetek hát, és tegyetek tanítvánnyá minden nemzetből való embereket,+ kereszteljétek meg őket+ az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek a nevében, 20  és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek.+ Én pedig veletek leszek mindennap a világrendszer befejezéséig+.”

Lábjegyzetek

Vagy: „emléksírtól”.
Szó szerint: „meggyőzzük”.

Jegyzetek

a másik Mária: Vagyis a Mt 27:56-ban említett „Mária, Jakab és Józsé anyja”. A Mt 28:1; Mr 15:40, 47; 16:1; Lk 24:10 és a Jn 19:25 is utal rá. (Lásd a Mr 3:18-hoz és a Jn 19:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

Sabbat: Szó szerint: „sabbatok”. Ebben a versben a görög szabʹba·ton szó többes számú alakja kétszer fordul elő. Az első esetben egyetlen sabbatnapra, a hét hetedik napjára utal, és „sabbat”-nak van fordítva. A második esetben, ahol egy hét napig tartó időszakra vonatkozik, úgy van visszaadva, hogy a hét. A sabbatnap (niszán 15-e) naplementekor ért véget. Habár néhányan úgy gondolják, hogy Máté beszámolója az alkonyatra utal „sabbat után”, a többi evangéliumi beszámoló egyértelműen arra mutat rá, hogy az asszonyok niszán 16-án „korán” reggel mentek el megnézni a sírt, „amikor a nap már felkelt” (Mr 16:1, 2; Lk 24:1; Jn 20:1; lásd a Szójegyzéket és a B12-es függ.-et).

a hét első napjának: Vagyis niszán 16-ának. A zsidóknál a sabbat utáni nap számított a hét első napjának.

a másik Mária: Lásd a Mt 27:61-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Jehova angyala: Ez a kifejezés nagyon sokszor szerepel a Héber iratokban az 1Mó 16:7-től kezdődően. A Septuaginta korai másolataiban a görög anʹge·losz szó (angyal; követ) után Isten neve szerepel héber karakterekkel. Ez a helyzet a Za 3:5, 6-ban található kifejezéssel is a Septuaginta egyik másolatában, melyet az izraeli Nahal Heverben találtak meg, és i. e. 50 és i. sz. 50 közé datálnak. (Lásd a C függ.-et.) Számos bibliafordítás megtartja Isten nevét ebben a versben a „Jehova angyala” kifejezésben. (Lásd az A5-ös függ.-et, valamint a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Mt 1:20-at.)

mondjátok meg a tanítványainak, hogy feltámadt: Ezek az asszonyok voltak az első tanítványok, akik értesültek Jézus feltámadásáról, és akiket felszólítottak, hogy szóljanak a többi tanítványnak is (Mt 28:2, 5, 7). A zsidóknak volt egy olyan, Szentírással ellentétes hagyománya, amely szerint egy nő nem tehetett tanúvallomást a bíróságon. Jehova angyala viszont megtisztelte ezeket az asszonyokat ezzel az örömteli feladattal.

hódolt neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. A Héber iratok is beszél arról, hogy az emberek meghajoltak, amikor prófétával, királlyal vagy Isten más képviselőjével találkoztak (1Sá 25:23, 24; 2Sá 14:4–7; 1Ki 1:16; 2Ki 4:36, 37). Ez a férfi nyilván felismerte, hogy Isten egyik képviselőjével beszél, akinek hatalma van meggyógyítani másokat. Helyénvaló volt, hogy a Jehova által kijelölt király iránti tisztelete jeleként meghajolt Jézus előtt (Mt 9:18; az itt használt görög szóval kapcsolatban bővebb információ található a Mt 2:2-höz tartozó magyarázó jegyzetben.)

hódoltak neki: Vagy: „meghajoltak előtte”; „tisztelettel adóztak neki”. Ezek az emberek elismerték, hogy Jézus Isten képviselője. Hódoltak neki, de nem azért, mert egy isten vagy istenség volt, hanem mert „Isten Fia” volt. (Lásd a Mt 2:2; 8:2; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

hódolni kezdett neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. Azzal, hogy ez a nem zsidó asszony Dávid fiának nevezte Jézust (Mt 15:22), elismerte, hogy Jézus a megígért Messiás. Hódolt neki, de nem azért, mert egy isten vagy istenség volt, hanem mert Isten képviselője volt. (Lásd a Mt 2:2; 8:2; 14:33; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

hódoltak neki: Vagy: „meghajoltak előtte”; „földre borultak előtte”; „tisztelettel adóztak neki”. (Lásd a Mt 8:2; 14:33; 15:25-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

a testvéreimnek: Itt Jézus „testvérek”-nek hívja a tanítványait, mivel hittársak voltak (lásd: Mt 28:16; vesd össze: Mt 25:40; Jn 20:17; Héb 2:10–12).

vének: Szó szerint: „idősebb férfiak”. A Bibliában a görög pre·szbüʹte·rosz szó elsősorban olyan személyre utal, akinek egy nemzetben vagy közösségben hatalma vagy felelős tisztsége van. Bár ez a kifejezés időnként az életkort jelöli (mint például a Lk 15:25; Cs 2:17-ben), nem csak idősebb emberekre vonatkozhat. Itt a zsidó nemzet vezetőire utal, akiket gyakran együtt említenek a magas rangú papokkal és az írástudókkal. A szanhedrint ennek a három csoportnak a tagjai alkották (Mt 21:23; 26:3, 47, 57; 27:1, 41; 28:12; lásd a Szójegyzékben a „Vén” címszót).

ez: Vagyis az a hazugság, hogy elaludtak. A római katonákat kivégezhették, ha őrség idején elaludtak.

a kormányzó: Ez a megnevezés itt Poncius Pilátusra utal.

találkoznak: Kétségkívül több mint 500-an gyűltek össze Galileában, hogy találkozzanak (1Ko 15:6).

némelyek kételkedtek: Az 1Ko 15:6 fényében az apostolok valószínűleg nem voltak azok közt, akik kételkedtek; inkább olyan galileai tanítványok lehettek, akiknek még nem jelent meg Jézus.

a tanítványai: A görög ma·thé·tészʹ főnév első előfordulási helye, melynek jelentése ’tanítvány’. Olyasvalakire utal, aki tanul vagy képzést kap, továbbá aki kötődik a tanítójához, és ezáltal engedi, hogy formálja az egész életét. Noha nagy tömeg gyűlt össze, hogy hallja Jézust, úgy tűnik, hogy ő legfőképpen a tanítványaihoz intézte a szavait, akik a legközelebb ültek hozzá (Mt 7:28, 29; Lk 6:20).

az egész lakott földön. . . minden nemzet: Mindkét kifejezés a prédikálómunka kiterjedtségét hangsúlyozza. A „lakott föld”-nek fordított görög szó (oi·ku·meʹné) tág értelemben úgy utal a földre, mint az emberiség lakhelyére (Lk 4:5; Cs 17:31; Ró 10:18; Jel 12:9; 16:14). Az I. században ezt a kifejezést az óriási Római Birodalomra is használták, amelynek területén a zsidók szétszóródtak (Lk 2:1; Cs 24:5). A „nemzet”-nek fordított görög szó (eʹthnosz) általában egy olyan embercsoportra utal, melynek a tagjai többé-kevésbé rokoni kapcsolatban vannak egymással, és közös nyelvet beszélnek. Az ilyen nemzeti vagy etnikai csoportok gyakran egy meghatározott földrajzi helyen élnek.

mert az próféta: Szó szerint: „egy próféta nevében”. Ebben a szövegkörnyezetben „a nevében” görög idióma egy próféta tisztségének és munkájának az elismerését jelenti. (Vesd össze a Mt 28:19-hez tartozó magyarázó jegyzettel.)

tegyetek tanítvánnyá: A görög ma·thé·teuʹó ige alapvetően azt jelenti, hogy „tanít” azzal a céllal, hogy valakit tanítvánnyá tegyen. A Mt 13:52-ben úgy van visszaadva, hogy „akit. . . tanítanak”, a Mt 27:57-ben pedig úgy, hogy „tanítványa lett”. A Cs 14:21 arra utal vele, hogy Pál és Barnabás „jó néhány embert tanítvánnyá tettek” Derbében. A „megkeresztel” és a „megtanít” ige ebben a szövegkörnyezetben rámutat, hogy mi mindent foglal magában a tanítványképzésre vonatkozó parancs. (A görög ma·thé·tészʹ főnévről bővebben lásd a Mt 5:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

minden nemzetből való embereket: Szó szerint „minden nemzetet”, de a szövegkörnyezet arra enged következtetni, hogy a kifejezés minden nemzetből való emberekre utal. Ezt onnan tudjuk, hogy a kereszteljétek meg őket kifejezésben szereplő „őket” névmás görög megfelelője hímnemű, és emberekre utal, nem nemzetekre, ez utóbbi ugyanis semlegesnemű a görögben. Az a parancs, hogy „minden nemzetből való embereket” el kellett érni, új volt. Az Írások azt sejtetik, hogy Jézus szolgálata előtt Izraelben szívesen fogadták a nem zsidókat, ha Jehovát akarták szolgálni (1Ki 8:41–43). Most azonban Jézus azzal bízza meg a tanítványait, hogy a zsidókon kívül más emberekre is terjesszék ki a prédikálómunkát, ami azt jelenti, hogy a keresztényeknek az egész világon kell végezniük a tanítványképző munkát (Mt 10:1, 5–7; Jel 7:9; lásd a Mt 24:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet).

az Atyának, a Fiúnak és a szent szellemnek: Az Atya, Jehova Isten hatalmának és pozíciójának az elismerése természetes, hiszen ő a Teremtőnk, tőle kaptuk az életünket (Zs 36:7, 9; Jel 4:11). A Biblia viszont rámutat, hogy csak akkor nyerhet valaki megmentést, ha elismeri Isten Fiának a szerepét Isten szándékában (Jn 14:6; Cs 4:12). Az is létfontosságú, hogy elismerjük Isten szent szellemének a szerepét, mivel többek közt Isten a tevékeny erejével ad életet (Jób 33:4), közli ihletés által az emberekkel az üzenetét (2Pt 1:21), és vértezi fel őket, hogy az akaratát tegyék (Ró 15:19). Bár némelyek szerint ez a felsorolás a háromság tantételét támasztja alá, a Biblia sehol sem utal arra, hogy ez a három egyaránt örökkévaló, ugyanakkora a hatalma, és megegyezik a pozíciója. Az, hogy ugyanabban a bibliaversben vannak megemlítve, még nem bizonyítja, hogy mindhárman istenek és egyenrangúak, illetve mindegyikük örökkévaló (Mr 13:32; Kol 1:15; 1Ti 5:21).

a szent szellemnek: Vagy: „a szent tevékeny erőnek”. A „szellem” szó (semlegesnemű a görögben) egy működésben lévő, személytelen erőre utal, mely Istentől származik. (Lásd a Szójegyzékben a „Szent szellem” és a „Szellem” címszavakat.)

nevében: A „név”-nek fordított görög szó (oʹno·ma) nem csak valakinek a személynevét jelentheti. Ebben a szövegkörnyezetben azt foglalja magában, hogy valaki elismeri az Atya és a Fiú hatalmát és pozícióját, valamint a szent szellem szerepét. Ezáltal új alapra helyeződik az Istennel ápolt kapcsolata. (Vesd össze a Mt 10:41-hez tartozó magyarázó jegyzettel.)

hirdette: A görög szó alapjelentése: ’nyilvános hírvivőként hirdet’. A hirdetés módján van a hangsúly: nem arról van szó, hogy valaki előadást tart egy csoportnak, hanem hogy nyíltan, a nyilvánosság előtt jelent be valamit.

tanított. . . hirdette: A tanítás abban különbözik a hirdetéstől, hogy aki tanít, az nem csupán bejelent valamit, hanem oktat, magyaráz, valamint meggyőző érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 28:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

befejezésének: A görög szün·teʹlei·a szóból származik, mely azt jelenti, hogy ’közös vég’; ’együttes vég’ (Mt 13:39, 40, 49; 28:20; Héb 9:26). Arra az időszakra utal, melynek során az események együttesen elvezetnek a Mt 24:6, 14-ben említett teljes végig, mely versekben egy másik görög szó, a teʹlosz szerepel. (Lásd a Mt 24:6, 14-hez tartozó magyarázó jegyzeteket és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.)

tanítsátok meg őket: A „megtanít” igével fordított görög szó azt foglalja magában, hogy valaki oktat, magyaráz, érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) Megtanítani másoknak, hogy megtartsák mindazt, amit Jézus parancsolt, egy állandó folyamat, amelyhez hozzátartozik, hogy Jézus követői átadják másoknak a tanításait, alkalmazzák azokat az életükben, és követik Jézus példáját (Jn 13:17; Ef 4:21; 1Pt 2:21).

világrendszer: Vagy: „kor”. (Lásd a Szójegyzékben a „Világrendszer[ek]” címszót.)

befejezéséig: Lásd a Mt 24:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Világrendszer befejezése” címszót.

Multimédia

Sírkamra
Sírkamra

A zsidók általában egy barlangba vagy egy sziklába vájt üregbe temették a halottaikat. A sírok a szokásoknak megfelelően a városon kívül helyezkedtek el, kivételt képeztek ezalól a királyok sírjai. Figyelemre méltó, hogy milyen egyszerűek azok a zsidó sírok, melyeket megtaláltak. Ennek minden bizonnyal az az oka, hogy a zsidók vallása nem engedte meg a halottak imádatát, és nem támogatta azt az elképzelést, miszerint az emberek a haláluk után öntudatuknál vannak, és tovább élnek egy szellembirodalomban.