Máté 14:1–36

14  Ebben az időben Heródes, a területi uralkodó hallott Jézusról,+  és ezt mondta a szolgáinak: „Ő biztosan Keresztelő János. Feltámadt a halottak közül, és ezért képes végrehajtani ezeket a hatalmas tetteket*.”+  Heródes korábban letartóztatta Jánost, megkötözte és börtönbe vetette őt Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége.+  Mert János ezt mondta neki: „Nem lehet a tied.”+  Heródes meg akarta őt ölni, de félt a sokaságtól, mert prófétának tartották Jánost.+  Mikor pedig Heródes születésnapját+ ünnepelték, Heródiás lánya táncolt, és ez annyira tetszett Heródesnek,+  hogy megesküdött, bármit kér is a lány, megadja neki.  A lány pedig az anyja ösztönzésére ezt mondta: „Add ide nekem egy tálcán Keresztelő János fejét.”+  A király bánatos lett ugyan, de mivel esküt tett a vendégei* előtt, megparancsolta, hogy adják neki oda. 10  Így hát elküldött valakit, és lefejeztette Jánost a börtönben. 11  Azután elhozták a fejét egy tálcán, és odaadták a lánynak, az pedig odavitte az anyjának. 12  Később eljöttek a tanítványai, elvitték a holttestet, eltemették, majd elmentek, hogy mindenről beszámoljanak Jézusnak. 13  Ennek hallatára Jézus csónakkal elment onnan egy elhagyatott helyre, hogy egyedül legyen. De mihelyt meghallotta ezt a sokaság, gyalog utánamentek a városokból.+ 14  Mikor partot ért, látta a tömeget. Szánalmat érzett irántuk,+ és meggyógyította a betegeket.+ 15  Amikor esteledett, odamentek hozzá a tanítványai, és ezt mondták: „Elhagyatott ez a hely, és már későre jár. Küldd el a sokaságot, hogy menjenek be a falvakba, és vegyenek maguknak ennivalót.”+ 16  Jézus azonban ezt mondta nekik: „Nem kell elmenniük, hanem ti adjatok nekik enni!” 17  Így szóltak hozzá: „Semmi sincs nálunk, csak öt kenyér meg két hal.” 18  Ő így szólt: „Hozzátok nekem ide azokat.” 19  Ezután utasította a sokaságot, hogy telepedjen le a fűre. Ekkor vette az öt kenyeret meg a két halat, majd feltekintett az égre, és áldást mondott.+ Ezután megtörte a kenyereket, és odaadta azokat a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak. 20  Így hát mindenki evett, és jóllakott. Aztán összeszedték a maradékot, és 12 kosár telt meg.+ 21  Mintegy 5000 férfi evett az asszonyokon és a kisgyermekeken kívül.+ 22  Rögtön ezután azt mondta a tanítványainak, hogy szálljanak be a csónakba, és menjenek előre a túlsó partra, míg ő elküldi a sokaságot.+ 23  Miután elküldte a sokaságot, felment egyedül a hegyre imádkozni.+ Amikor beesteledett, egymaga volt ott. 24  A csónak ekkor már sok száz méterre volt a szárazföldtől, és küszködött a hullámokkal az ellenszél miatt. 25  Ő pedig éjszaka, a negyedik őrszolgálat idején, odament hozzájuk a tengeren járva. 26  Amikor a tanítványok meglátták őt a tengeren járni, nagyon megijedtek, és ezt mondták: „Képzelődünk!” És félelmükben kiáltoztak. 27  De Jézus rögtön ezt mondta nekik: „Bátorság! Én vagyok az, ne féljetek!”+ 28  Péter így felelt neki: „Uram, ha te vagy az, parancsold meg nekem, hogy menjek oda hozzád a vízen.” 29  Ő így szólt: „Gyere!” Erre Péter kiszállt a csónakból, és a vízen járva elindult Jézus felé. 30  Amikor azonban a szélviharra figyelt, megijedt, és amint merülni kezdett, ezt kiáltotta: „Uram, ments meg!” 31  Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megfogta őt, és ezt mondta neki: „Kishitű, miért kételkedtél?”+ 32  És miután beszálltak a csónakba, elállt a szélvihar. 33  Ekkor a csónakban levők hódoltak neki, és ezt mondták: „Valóban Isten Fia vagy.”+ 34  És átkeltek a tengeren, és Genezáretnél értek partot.+ 35  Amikor az ottani férfiak felismerték, üzenetet küldtek az egész környékre, és az emberek odavitték hozzá mindazokat, akik betegek voltak. 36  És kérlelni kezdték, hogy legalább a felsőruhája rojtozatát hadd érintsék meg,+ és mindenki, aki megérintette, meggyógyult.

Lábjegyzetek

Vagy: „a csodákat”.
Vagy: „akik ott feküdtek vele az asztalnál”.

Jegyzetek

Heródes király: Vagyis Heródes Antipasz, Nagy Heródes fia. (Lásd a Szójegyzékben a „Heródes” címszót.) Máté és Lukács beszámolójában Antipasz hivatalos római címe, a tetrarcha, vagyis „a területi uralkodó” szerepel. (Lásd a Mt 14:1-hez és a Lk 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) Heródes Antipasz Galileának és Pereának volt a tetrarchája. De gyakran királyként utaltak rá. Míg Máté egyetlenegyszer használja a „király” címet Heródesre (Mt 14:9), addig Márk csak így hivatkozik rá (Mr 6:22, 25–27).

Heródes: Vagyis Heródes Antipasz, Nagy Heródes fia. (Lásd a Szójegyzéket.)

a területi uralkodó: Szó szerint: „a tetrarcha” (jelentése ’uralkodó egynegyed fölött’, azaz egy tartomány vagy terület negyede fölött). A kisebb területi uralkodókat vagy fejedelmeket nevezték így, akik a római uralom jóváhagyásával gyakorolták a hatalmukat. Heródes Antipasz Galileának és Pereának volt a tetrarchája. (Vesd össze a Mr 6:14-hez tartozó magyarázó jegyzettel.)

János: A héber Johanán név magyar megfelelője, melynek jelentése ’Jehova kegyes volt’; ’Jehova könyörületes volt’.

Keresztelő: Vagy: „Alámerítő”; „Bemerítő”. Nyilván egyfajta családnévként használták, mivel Jánosnak a vízben való keresztelés volt az ismérve. A zsidó történetíró, Josephus Flavius is írt „Keresztelő” Jánosról.

Keresztelő János: Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Heródes: Vagyis Heródes Antipasz. (Lásd a Szójegyzéket.)

letartóztatta Jánost. . . és börtönbe vetette: A Biblia nem említi meg, hogy hol került erre sor. Josephus beszámolója szerint János Makhairosz (vagy Machairus) várában – a Holt-tenger keleti oldalán – volt bebörtönözve, és itt is ölték meg (A zsidók története. XVIII. könyv, 5. fej., 2. bek.). Elképzelhető, hogy János valamennyi ideig ebben a börtönben volt (Mt 4:12). Azonban valószínű, hogy a halálakor Jánost Tibériás városában tartották fogva, mely a Galileai-tenger nyugati partján volt. A következő okok alapján juthatunk erre a következtetésre: 1. Úgy tűnik, hogy János annak a helynek a közelében volt bebörtönözve, ahol Jézus a szolgálatát végezte Galileában. János hallott Jézus tetteiről a börtönben, és elküldte a tanítványait, hogy beszéljenek Jézussal (Mt 11:1–3). 2. Márk leírása szerint Galilea legelőkelőbb emberei vettek részt Heródes születésnapi ünnepségén. Ez arra utal, hogy ezt Heródes palotájában tartották Tibériásban. János minden bizonnyal ennek a közelében volt fogva tartva (Mt 14:6–11; Mr 6:21–29).

Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége: Heródes Antipasz beleszeretett a féltestvérének, Heródes Fülöpnek a feleségébe, Heródiásba. Heródiás elvált Fülöptől, Antipasz pedig a feleségétől, majd Heródiás és Antipasz összeházasodott. Keresztelő Jánost azért tartóztatták le, mert bírálta ezt az erkölcstelen kapcsolatot, melyet a zsidó törvények is elítéltek.

letartóztatta Jánost. . . és börtönbe vetette: A Biblia nem említi meg, hogy hol került erre sor. Josephus beszámolója szerint János Makhairosz (vagy Machairus) várában – a Holt-tenger keleti oldalán – volt bebörtönözve, és itt is ölték meg (A zsidók története. XVIII. könyv, 5. fej., 2. bek.). Elképzelhető, hogy János valamennyi ideig ebben a börtönben volt (Mt 4:12). Azonban valószínű, hogy a halálakor Jánost Tibériás városában tartották fogva, mely a Galileai-tenger nyugati partján volt. A következő okok alapján juthatunk erre a következtetésre: 1. Úgy tűnik, hogy János annak a helynek a közelében volt bebörtönözve, ahol Jézus a szolgálatát végezte Galileában. János hallott Jézus tetteiről a börtönben, és elküldte a tanítványait, hogy beszéljenek Jézussal (Mt 11:1–3). 2. Márk leírása szerint Galilea legelőkelőbb emberei vettek részt Heródes születésnapi ünnepségén. Ez arra utal, hogy ezt Heródes palotájában tartották Tibériásban. János minden bizonnyal ennek a közelében volt fogva tartva (Mt 14:6–11; Mr 6:21–29).

születésnapján: Erre az eseményre valószínűleg Heródes palotájában, Tibériás városában került sor, mely a Galileai-tenger nyugati partján volt. Az az egyik ok, amiért erre a következtetésre juthatunk, hogy Márk beszámolója szerint Galilea legelőkelőbb emberei is jelen voltak. (Lásd a Mt 14:3, 6-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) A Biblia csak két születésnapi ünnepséget említ. Az egyik az, amelyikről itt esik szó, és amelynek során lefejezték Jánost, a másik pedig az egyiptomi fáraóé, melynek során kivégezték a fősütőmestert (1Mó 40:18–22). Ez a két beszámoló nagyon hasonlít egymásra abban, hogy mindkét esetben nagy lakomát rendezett az uralkodó, és jóindulatúan bánt valakivel, illetve mindkét alkalommal kivégeztek valakit.

születésnapját ünnepelték: Erre az eseményre valószínűleg Tibériásban, Heródes palotájában került sor. (Lásd a Mt 14:3; Mr 6:21-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) A Biblia csak két születésnapi ünnepséget említ. Az egyik az, amelyikről itt esik szó, és amelynek során lefejezték Jánost, a másik pedig az egyiptomi fáraóé, melynek során kivégezték a fősütőmestert (1Mó 40:18–22). Ez a két beszámoló nagyon hasonlít egymásra abban, hogy mindkét esetben nagy lakomát rendezett az uralkodó, és jóindulatúan bánt valakivel, illetve mindkét alkalommal kivégeztek valakit.

a területi uralkodó: Szó szerint: „a tetrarcha” (jelentése ’uralkodó egynegyed fölött’, azaz egy tartomány vagy terület negyede fölött). A kisebb területi uralkodókat vagy fejedelmeket nevezték így, akik a római uralom jóváhagyásával gyakorolták a hatalmukat. Heródes Antipasz Galileának és Pereának volt a tetrarchája. (Vesd össze a Mr 6:14-hez tartozó magyarázó jegyzettel.)

A király: Heródes Antipasz hivatalos római címe a „tetrarcha” volt, ahogy arról a Mt 14:1-hez tartozó magyarázó jegyzet is ír. Ugyanakkor sokszor királyként utaltak rá.

esküt: Szó szerint: „esküket”. Az, hogy az „eskü” szó többes számban szerepel (ellentétben a Mt 14:7-tel, ahol egyes számban), talán arra utal, hogy Heródes újra meg újra esküt tett, hogy hangsúlyt adjon az ígéretének, vagy megerősítse azt.

szánalmat érzett: A görög szplan·khniʹzo·mai ige rokonságban áll a ’belső részek’ jelentésű szplanʹkhna szóval, és egy olyan erőteljes érzésre utal, amelyet legbelül érez az ember. A görög nyelvben ez az egyik legerősebb szó a könyörület kifejezésére.

Szánalmat érzett: Vagy: „könyörületet érzett”. (Lásd a Mt 9:36-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

ti adjatok nekik enni: Ez Jézus egyetlen olyan csodája, melyről mind a négy evangélium beszámol (Mt 14:15–21; Mr 6:35–44; Lk 9:10–17; Jn 6:1–13).

hal: A bibliai időkben a halat általában roston sütve, vagy sózva és szárítva ették, gyakran kenyérrel. Az itt említett hal valószínűleg sózott és szárított volt.

áldást mondott: Ez a kifejezés minden bizonnyal egy Istent dicsőítő és hálaadó imára utal.

megtörte a kenyereket: A kenyér általában egy lapos lepény volt, amelyet keményre sütöttek. Ezért általában úgy ették, hogy előtte megtörték (Mt 15:36; 26:26; Mr 6:41; 8:6; Lk 9:16).

kosárral: Az arról szóló beszámolókban, hogy Jézus két alkalommal csoda útján jóllakatta a tömeget (lásd a Mt 14:20; 15:37; 16:10-hez tartozó magyarázó jegyzeteket, valamint a párhuzamos beszámolókat a Mr 6:43; 8:8, 19, 20-ban), az írók következetesen különbséget tesznek a kosarak között, melyekben összegyűjtötték a maradékot. Amikor Jézus kb. 5000 férfit lakatott jól, akkor a görög koʹphi·nosz szó („kosár”) szerepel; amikor pedig 4000-en laktak jól, akkor a görög szphü·riszʹ szó („nagy kosár”) szerepel. Ebből arra következtethetünk, hogy az írók is ott voltak ezeken az alkalmakon, vagy pedig megbízható szemtanúktól kaptak információkat.

nagy kosárral: Vagy: „élelmiszeres kosárral”. (Lásd a Mt 15:37; 16:9-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

kosár: Feltehetően kis méretű, vesszőből készült kosárról van szó egy kötélből készült pánttal, hogy egy utazó könnyedén tudja cipelni. Úgy tartják, hogy kb. 7,5 l volt az űrtartalma. (Lásd a Mt 16:9, 10-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

az asszonyokon és a kisgyermekeken kívül: Egyedül Máté említi meg az asszonyokat és a gyermekeket, amikor erről a csodáról ír. Meglehet, hogy összesen jóval több mint 15 000 embert lakatott jól Jézus.

sok száz méterre: Szó szerint: „sokstadionnyira”. Egy stadion (görögül sztaʹdi·on) 185 m, a római mérföld egynyolcada.

negyedik őrszolgálat: Vagyis kb. hajnali 3 óra és napfelkelte között, ami 6 óra körül volt. Ez a görögök és a rómaiak rendszerét követte, akik négy részre osztották az éjjeli őrszolgálatot. A héberek korábban három kb. 4 órás őrszolgálatra osztották az éjjelt (2Mó 14:24; Bí 7:19), de erre az időre már átvették a rómaiak rendszerét.

hódoljunk neki: Vagy: „meghajoljunk előtte”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva. Ebben a szövegrészben az asztrológusok viszont afelől érdeklődtek, hogy hol van „a zsidók királya, aki megszületett”. Tehát itt egyértelműen egy emberi király, nem pedig egy isten iránti hódolatra vagy tiszteletre utal. Hasonló értelemben szerepel a Mr 15:18, 19-ben, ahol a katonákkal kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy gúnyolódva „meghajoltak” Jézus előtt, és a zsidók királyának nevezték őt. (Lásd a Mt 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

hódolt neki: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. A Héber iratok is beszél arról, hogy az emberek meghajoltak, amikor prófétával, királlyal vagy Isten más képviselőjével találkoztak (1Sá 25:23, 24; 2Sá 14:4–7; 1Ki 1:16; 2Ki 4:36, 37). Ez a férfi nyilván felismerte, hogy Isten egyik képviselőjével beszél, akinek hatalma van meggyógyítani másokat. Helyénvaló volt, hogy a Jehova által kijelölt király iránti tisztelete jeleként meghajolt Jézus előtt (Mt 9:18; az itt használt görög szóval kapcsolatban bővebb információ található a Mt 2:2-höz tartozó magyarázó jegyzetben.)

leborult: Vagy: „meghajolt előtte”; „tisztelettel adózott neki”. Amikor a pro·szkü·neʹó görög ige egy isten vagy istenség imádatára utal, akkor „imád”-nak van fordítva. Ám ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, hogy egy rabszolga kifejezi a tiszteletét és alárendeltségét valaki iránt, akinek hatalma van felette. (Lásd a Mt 2:2; 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

hódoltak neki: Vagy: „meghajoltak előtte”; „tisztelettel adóztak neki”. Ezek az emberek elismerték, hogy Jézus Isten képviselője. Hódoltak neki, de nem azért, mert egy isten vagy istenség volt, hanem mert „Isten Fia” volt. (Lásd a Mt 2:2; 8:2; 18:26-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

Genezáretnél: Kis területű (kb. 5 × 2,5 km) síkság a Galileai-tenger északnyugati partján. A Lk 5:1 a Galileai-tengert „Genezáret-tó”-nak nevezi.

Multimédia

Heródes Antipasz által készített érme
Heródes Antipasz által készített érme

Ezeken a fotókon egy rézötvözetből készült érme két oldala látható. Az érmét akkoriban verték, amikor Jézus a szolgálatát végezte. Heródes Antipasz megbízásából készült ez az érme, aki Galilea és Perea tetrarchája, vagyis területi uralkodója volt. Jézus valószínűleg átvonult a Heródes fennhatósága alá tartozó Pereán, amikor Jeruzsálem felé tartott, és a farizeusok azt mondták neki, hogy Heródes meg akarja öletni. Jézus a válaszában „annak a rókának” nevezte Heródest. (Lásd a Lk 13:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Mivel Heródesnek a legtöbb alattvalója zsidó volt, az érméin olyan ábrázolások voltak, mint például pálmaág (1.) és koszorú (2.), amelyekkel nem sértette meg a zsidókat.

A Galileai-tenger északkeleti része
A Galileai-tenger északkeleti része

A képen a Galileai-tengert és azt a síkságot lehet látni, ahol Jézus minden bizonnyal úgy 5000 férfinak, valamint asszonyoknak és kisgyermekeknek adott ennivalót.

Hal és kenyér
Hal és kenyér

Izraelben többféle keszeg, ponty, sügér és tilapia él. A halat gyakran roston sütve, vagy sózva és szárítva ették. A kenyeret frissen őrölt búza- vagy árpalisztből sütötték mindennap. A kenyér sokszor kovásztalan volt (héberül: mac·cáʹ). Ilyenkor egyszerűen összegyúrták a lisztet a vízzel anélkül, hogy kovászt adtak volna a tésztához.

Kosarak
Kosarak

A Bibliában számos szót használnak a kosarak különböző fajtáira. Például az a görög szó, mellyel arra a 12 kosárra utalnak, amelyekben összegyűjtötték a maradékot, miután Jézus csoda útján jóllakatott kb. 5000 férfit, viszonylag kis méretű, vesszőből készült kézikosár lehetett. Arra a 7 kosárra viszont egy másik görög szót használ a Szentírás, melyekbe a kb. 4000 személy jóllakatása után szedték össze a maradékot (Mr 8:8, 9). Ez a szó egy nagy vagy fedeles kosárra utal. Ugyanez a görög szó szerepel abban a részben is, mely leírja, hogy Pált egy kosárban eresztették le Damaszkusz egyik falnyílásán át (Cs 9:25).