Máté 11:1–30

11  Mikor Jézus végzett azzal, hogy utasításokat adjon a 12 tanítványának, útnak indult onnan, hogy tanítson és prédikáljon a városaikban.+  János pedig, miután hallott a börtönben+ Krisztus tetteiről, elküldte a tanítványait,+  hogy megkérdezzék tőle: „Te vagy az eljövendő, vagy másvalakit várjunk?”+  Jézus így felelt nekik: „Menjetek, és számoljatok be Jánosnak arról, amit hallotok és láttok:+  a vakok látnak,+ a sánták járnak, a leprások megtisztulnak,+ a siketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik a jó hírt.+  Boldog, aki nem talál okot arra, hogy megbotránkozzon miattam.+  Miközben ők elmentek, Jézus ezeket mondta Jánosról a sokaságnak: „Miért mentetek ki a pusztába?+ Hogy szél ingatta nádszálat lássatok?+  Miért mentetek ki? Hogy finom ruhába* öltözött embert lássatok? De hiszen a finom ruhát viselők a királyok házaiban vannak!  Hát akkor miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok? Sőt, mondom nektek, még prófétánál is sokkal nagyobbat.+ 10  Ő az, akiről meg van írva: »Elküldöm követemet* előtted*, aki előkészíti az utadat.«+ 11  Higgyétek el nekem, asszonyoktól nem született nagyobb ember Keresztelő Jánosnál, de az egek királyságában a legkisebb is nagyobb nála.+ 12  Keresztelő János napjaitól mostanáig az egek királysága a cél, amelynek elérésére törekednek az emberek, és akik erre törekednek, elérik* azt.+ 13  Mert a Próféták és a Törvény mind János idejéig prófétáltak,+ 14  és ha el akarjátok fogadni: ő »Illés, akinek el kell jönnie«+. 15  Akinek van füle, hallja!+ 16  Kihez hasonlítsam ezt a nemzedéket?+ Hasonló a piactereken ülő kisgyermekekhez, akik ezt kiáltják a játszótársaiknak: 17  »Fuvoláztunk nektek, de nem táncoltatok. Siránkoztunk, de nem vertétek magatokat bánatotokban.« 18  Ugyanígy, eljött János, aki se nem eszik, se nem iszik,+ mégis azt mondják róla: »Démon van benne.« 19  Eljött az Emberfia, aki eszik is, iszik is,+ róla meg azt mondják: »Falánk és részeges*, adószedők és bűnösök barátja.«+ De a bölcsességet igazságosnak bizonyítják a tettei*.”+ 20  Azután korholni kezdte azokat a városokat, amelyekben a legtöbb hatalmas cselekedetet hajtotta végre, mivel nem bánták meg a bűneiket:+ 21  „Jaj neked, Korazin! Jaj neked, Betsaida! Mert ha Tíruszban és Szidónban történtek volna azok a hatalmas cselekedetek, amelyek bennetek történtek, ők már rég megbánták volna a bűneiket zsákruhában és hamuban.+ 22  De azt mondom nektek, hogy Tírusznak és Szidónnak+ elviselhetőbb lesz az ítéletnap, mint nektek.+ 23  És te, Kapernaum,+ talán az égig fognak felmagasztalni? A sírba fogsz jutni.+ Mert ha Szodomában történtek volna azok a hatalmas cselekedetek, amelyek benned történtek, az mind a mai napig megmaradt volna. 24  De azt mondom nektek, hogy Szodomának elviselhetőbb lesz az ítéletnap, mint Kapernaumnak.+ 25  Ekkor Jézus ezt mondta: „Mindenki előtt dicsérlek, Atyám, égnek és földnek ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és a műveltek elől, és a kisgyermekeknek tártad fel őket.+ 26  Igen, ó, Atyám, mert így láttad helyesnek. 27  Mindent átadott nekem az Atyám,+ és senki sem ismeri jobban a Fiút, mint az Atya,+ és az Atyát sem ismeri jobban senki, mint a Fiú, és mint azok, akikkel a Fiú meg akarja ismertetni őt.+ 28  Jöjjetek hozzám mindnyájan, akik keményen fáradoztok*, és súlyos terheket cipeltek, és én felfrissítelek benneteket. 29  Vegyétek magatokra az igámat, és tanuljatok tőlem*, mert én szelíd+ és alázatos*+ vagyok, és fel fogtok frissülni. 30  Mert az én igám kellemes*, és az én terhem könnyű.”

Lábjegyzetek

Vagy: „jó minőségű ruhába”.
Vagy: „angyalomat”.
Szó szerint: „színed előtt”.
Szó szerint: „megragadják”.
Szó szerint: „borivás rabja”.
Vagy: „igazolják az eredményei”.
Vagy: „keményen küzdötök”. Esetleg: „fáradtak vagytok”; „kimerültek vagytok”.
Vagy: „legyetek a tanítványaim”.
Szó szerint: „alázatos szívű”.
Vagy: „igámat könnyű hordani”.

Jegyzetek

tanított. . . hirdette: A tanítás abban különbözik a hirdetéstől, hogy aki tanít, az nem csupán bejelent valamit, hanem oktat, magyaráz, valamint meggyőző érveket és bizonyítékokat hoz fel. (Lásd a Mt 3:1; 28:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

tanítson és prédikáljon: Lásd a Mt 4:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

városaikban: Kétségkívül annak a területnek (Galileának) a zsidó városairól van szó.

Krisztus: Ez a cím a görög Khri·sztoszʹ szóból származik, és a „Messiás” (a héber má·síʹach) cím megfelelője. Mindkét szó azt jelenti, hogy ’felkent’. A bibliai időkben szertartásos keretek között kenték fel olajjal az uralkodókat.

a Krisztusnak: Itt a görögben határozott névelő áll a „Krisztus” cím előtt, ami nyilvánvalóan Jézusnak a Messiásként betöltött szerepét emeli ki.

Krisztus: Itt a „Krisztus” cím előtt, melynek jelentése ’felkent’, a görög nyelvben határozott névelő szerepel. Ez is egy módja volt annak, hogy Jézusra úgy utaltak, mint a megígért Messiás, aki egy különleges feladatra lett felkenve. (Lásd a Mt 1:1; 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

az eljövendő: Vagyis a Messiás (Zs 118:26; Mt 3:11; 21:9; 23:39).

leprás: Olyan személy, aki súlyos bőrbetegségben szenved. A Biblia nem csak arra a betegségre utal lepraként, melyet ma ezen a néven ismernek. Ha valakinél leprát állapítottak meg, kivetették a társadalomból, amíg meg nem gyógyult (3Mó 13:2, lábj., 45, 46; lásd a Szójegyzékben a „Lepra” címszót).

leprások: Lásd a Mt 8:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet és a Szójegyzékben a „Lepra” címszót.

Higgyétek el nekem: Ebben a görög kifejezésben szerepel az a·ménʹ szó, amely a héber ʼá·ménʹ átírása, és a jelentése ’úgy legyen’ vagy ’biztosan’. Jézus gyakran ezzel a kifejezéssel vezetett be egy ténymegállapítást, ígéretet vagy próféciát, így hangsúlyozva, hogy az általa mondottak teljesen hitelesek és megbízhatóak. Egyes tudósok szerint egyedül Jézus használta ily módon az „ámen” szót az evangéliumokban, máshol nincs erre példa a vallási irodalomban. János evangéliumából azt is láthatjuk, hogy Jézus időnként egymás után kétszer is mondta ezt a szót (a·ménʹ a·ménʹ), hogy hangsúlyozza, az üzenete mennyire megbízható. (Lásd a Jn 1:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

Keresztelő: Vagy: „Alámerítő”; „Bemerítő”. Nyilván egyfajta családnévként használták, mivel Jánosnak a vízben való keresztelés volt az ismérve. A zsidó történetíró, Josephus Flavius is írt „Keresztelő” Jánosról.

Higgyétek el nekem: Lásd a Mt 5:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

Keresztelő: Vagy: „Alámerítő”; „Bemerítő”. (Lásd a Mt 3:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

a cél, amelynek elérésére törekednek az emberek, és akik erre törekednek: Az itt használt két görög szó, melyek rokonságban állnak egymással, az erőteljes igyekezet vagy fáradozás alapgondolatát hordozzák. Néhány bibliafordító úgy gondolja, hogy ezek negatív értelemben szerepelnek itt (valaki erőszakkal tesz valamit vagy elszenvedi az erőszakot), de a szövegkörnyezet, illetve a görög ige egyetlen másik előfordulása a Lk 16:16-ban arra enged következtetni, hogy a kifejezés pozitív értelmű, és azt jelenti, hogy valaki ’lelkesen törekszik’, ’buzgón igyekszik’. Ezek a szavak nyilván azoknak az embereknek a lelkes és dinamikus tetteire és törekvéseire utalnak, akik odafigyeltek arra, amiről Keresztelő János prédikált nekik, és így lehetővé vált számukra, hogy a királyság leendő tagjai legyenek.

a Törvényt. . . a Prófétákat: A „Törvény” Mózes első öt könyvére utal a Bibliában, a „Próféták” pedig a Héber iratok prófétai könyveire. Viszont ha ezeket a kifejezéseket együtt említik, akkor a teljes Héber iratokat érthetjük alatta (Mt 7:12; 22:40; Lk 16:16).

a Próféták és a Törvény: Egyedül itt van felcserélve a megszokott sorrend: „a Törvény és a Próféták” (Lk 16:16; Mt 5:17; 7:12; 22:40). A jelentés alapvetően ugyanaz (lásd a Mt 5:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet), bár úgy tűnik, itt jobban ki van hangsúlyozva a Szentírás prófétai jellege. Még a Törvényről is az olvasható, hogy prófétált, ami kiemeli a prófétai sajátosságát.

Illés: Héber név, melynek jelentése ’Istenem Jehova’.

vertétek magatokat bánatotokban: Egy személy újra meg újra a kezével ütötte a mellét, így fejezve ki a nagy bánatát vagy bűntudatát (Ézs 32:12; Ná 2:7; Lk 23:48).

se nem eszik, se nem iszik: Ez kétségkívül János önmegtagadó életvitelére utal, amely magában foglalta a böjtöt, illetve azt, hogy tartotta magát ahhoz a nazireusi tilalomhoz, hogy nem ihatott alkoholt (4Mó 6:2–4; Mt 9:14, 15; Lk 1:15; 7:33).

Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).

adószedők: Sok zsidó szedett adót a római hatóságok részére. Az emberek gyűlölték őket, mivel nemcsak hogy együttműködtek azzal az idegen hatalommal, amelyre nehezteltek, hanem ráadásul még több adót is követeltek, mint a hivatalos ráta. Az adószedőket általában kerülték a zsidó társaik, és ugyanúgy tekintettek rájuk, mint a bűnösökre és a prostituáltakra (Mt 11:19; 21:32).

Emberfia: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

adószedők: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

a bölcsességet igazságosnak bizonyítják a tettei: A bölcsesség itt meg van személyesítve, mintha lennének tettei. A párhuzamos beszámolóban, a Lk 7:35-ben azt olvassuk, hogy a bölcsességnek „gyermekei” vannak. A bölcsesség gyermekei vagy tettei, más szóval a Keresztelő János és Jézus által szolgáltatott bizonyítékok hamisnak bizonyítják az ellenük felhozott vádakat. Jézus voltaképpen ezt mondta: „Figyeljétek meg az igazságos tetteket és viselkedést, és látni fogjátok, hogy a vád hamis.”

Kapernaumba: Héber eredetű név, melynek jelentése: ’Náhum falva’ vagy ’vigasztalás falva’ (Ná 1:1, lábj.). Jelentős város volt Jézus földi szolgálata idején a Galileai-tenger északnyugati partján, és a Mt 9:1-ben Jézus városának nevezik.

Kapernaum: Lásd a Mt 4:13-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

az égig: Itt metaforikus értelemben szerepel, és egy nagyon megtisztelő helyzetre utal.

sírba: Vagy: „hádeszbe”. Itt jelképes értelemben szerepel, és arra utal, hogy Kapernaumot meg fogják alázni.

elviselhetőbb lesz: Ez kétségkívül egy hiperbola, mellyel nem az volt Jézus célja, hogy szó szerint értsék, amit mondott. (Vesd össze más hiperbolákkal, melyeket Jézus használt például a Mt 5:18-ban és a Lk 16:17; 21:33-ban.) Amikor Jézus azt mondta, hogy „Szodomának elviselhetőbb lesz az a nap”, vagyis az ítéletnap (Mt 10:15; 11:22, 24; Lk 10:14), nem arra gondolt, hogy Szodoma lakosai még élni fognak akkor. (Vesd össze: Júd 7.) Egyszerűen csak azt akarta kihangsúlyozni, hogy mennyire hitetlen és bűnös a Korazinban, Betsaidában és Kapernaumban élők többsége (Lk 10:13–15). Figyelemre méltó, hogy az ókori Szodomával történtek annyira közismertek voltak, hogy gyakran Isten haragjával és ítéletével együtt említették őket (5Mó 29:23; Ézs 1:9; Si 4:6).

elviselhetőbb lesz: Lásd a Lk 10:12-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

a kisgyermekeknek: Vagy: „a gyermekekhez hasonlóknak”, vagyis az alázatos, tanítható személyeknek.

súlyos terheket cipeltek: Azok, akiket Jézus magához hívott, az aggodalom és a fárasztó munka miatt súlyos terheket cipeltek. Jehova imádata azért vált terhessé számukra, mert a mózesi törvény sok emberi hagyománnyal lett kiegészítve (Mt 23:4). Még a sabbat megtartása is teherré vált, pedig annak éppen az volt a célja, hogy felfrissüljenek (2Mó 23:12; Mr 2:23–28; Lk 6:1–11).

én felfrissítelek benneteket: A görög szó utalhat arra, hogy valaki pihen (Mt 26:45; Mr 6:31), illetve felhagy a fárasztó munkával, hogy vissza tudja nyerni az erejét (2Ko 7:13; Flm 7). A szövegkörnyezet rámutat, hogy Jézus igájának a felvétele (Mt 11:29) nem pihenést, hanem szolgálatot foglal magában. Mivel Jézus a cselekvő, itt arról van szó, hogy új erőt önt a megfáradtakba, így azok szívesen veszik fel az ő könnyű és kellemes igáját.

szelídek: Olyan tulajdonság, mely azokra jellemző, akik készségesen alávetik magukat Isten akaratának és irányításának, és nem próbálnak meg uralkodni másokon. A görög szó nem gyengeséget vagy gyávaságot jelent. A Septuaginta egy olyan szót használ a héber kifejezésre, melyet úgy is lehet fordítani, hogy „szerény” vagy „alázatos”. Ezzel a szóval utalnak Mózesre (4Mó 12:3); azokra, akik taníthatóak (Zs 25:9); akik örökölni fogják a földet (Zs 37:11); és a Messiásra (Za 9:9; Mt 21:5). Jézus is azt mondta magáról, hogy szelíd (Mt 11:29).

Vegyétek magatokra az igámat: Jézus jelképesen használta az „iga” szót, abban az értelemben, hogy valaki alárendeli magát egy személy hatalmának és irányításának. Ha a kettős igára gondolt, arra, amelyet Isten őrá helyezett, akkor úgy kell érteni a meghívását, hogy a tanítványok legyenek egy igában vele, és ő segíteni fog nekik. Ebben az esetben így lehetne visszaadni a kifejezést: „Velem együtt gyertek az igám alá.” Ha pedig arról az igáról beszélt, amelyet ő tesz másokra, akkor arra utalt, hogy a tanítványai rendeljék alá magukat a hatalmának és az irányításának. (Lásd a Szójegyzékben az „Iga” címszót.)

szelíd: Lásd a Mt 5:5-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

alázatos: Szó szerint: „alázatos szívű”. Az „alázatos”-nak fordított görög szó azt jelenti, hogy valaki ’alázatos az elméjében’ és ’szerény’. Az hogy milyen valakinek a jelképes szíve, abból mérhető le, hogy hogyan viszonyul Istenhez és másokhoz.

fel fogtok frissülni: Vagy: „fel fog frissülni a lelketek”. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)

Multimédia

Királyi házak
Királyi házak

Amikor Jézus azokra az emberekre utalt, akik „a királyi házakban” (Lk 7:25) vagy „a királyok házaiban” (Mt 11:8) élnek, akkor erről a hallgatóinak minden bizonnyal azok a fényűző paloták juthattak az eszükbe, melyeket Nagy Heródes épített. A fényképen látható romok csupán egy része annak a téli palotaegyüttesnek, melyet Heródes Jerikóban épített. Ennek az épületnek volt egy 29 × 19 m-es, oszlopsoros fogadóterme; egy oszlopsoros udvara, mely körül több helyiség is volt; illetve egy fürdőháza, melyben hűtő- és fűtőrendszerek is voltak. A palotához egy lépcsőzetes kert is tartozott. Az épület egy felkelés során éghetett le, melyre néhány évtizeddel azelőtt került sor, hogy Keresztelő János elkezdte a szolgálatát. A palotát Heródes fia, Arkelausz építette újjá.

Csontfuvola
Csontfuvola

A bibliai időkben a fuvola készülhetett nádból, de akár csontból vagy elefántcsontból is. A fuvola volt az egyik legnépszerűbb hangszer. Örömteli alkalmakkor játszottak rajta, például lakomákon és esküvőkön (1Ki 1:40; Ézs 5:12; 30:29), és ezt a szokást a gyerekek utánozták a köztereken. Akkor is játszottak fuvolán, ha bánatosak voltak. A hivatásos siratókat gyakran fuvolások kísérték valamilyen szomorú dallammal. Az itt látható fuvolát Jeruzsálemben találták egy kőtörmelékréteg alatt, amely abból az időből származik, amikor a rómaiak lerombolták a templomot. Kb. 15 cm hosszú, és valószínűleg egy tehén vagy egy ökör lábának a csontjából készült.

Piactér
Piactér

Néhány piac, mint amilyen a képen is látható, egy út mentén helyezkedett el. A kereskedők a sok kipakolt áruval gyakran gátolták a forgalmat. A környék lakói háztartási cikkeket, cserépedényeket, drága üvegárukat és friss élelmiszereket vásárolhattak. Mivel akkoriban nem volt hűtőszekrény, az embereknek mindennap el kellett menniük a piacra vásárolni. A piactéren a vásárlók értesülhettek különféle hírekről a kereskedőktől vagy más látogatóktól, a gyerekek játszottak, és a munkások várakoztak, hogy felfogadják őket. Jézus betegeket gyógyított, Pál pedig prédikált a piactéren (Cs 17:17). Velük ellentétben a büszke írástudók és farizeusok szerették, ha észrevették és köszöntötték őket ezeken a helyeken.

Korazin és Betsaida
Korazin és Betsaida

Ez a két város Kapernaumnak, vagyis annak a városnak a közelében feküdt, ahol valószínűleg Jézus lakott, amikor több mint két évig Galileában végezte a kiterjedt szolgálatát. Ezeknek a városoknak a zsidó lakosai olyan hatalmas csodákat láttak Jézustól, melyek Tírusz és Szidón bálványimádó lakosait megbánásra indították volna. Például Betsaida környékén történt, hogy Jézus csoda útján több mint 5000 embert látott el ennivalóval, és később itt gyógyított meg egy vak férfit is (Mt 14:13–21; Mr 8:22; Lk 9:10–17).

Kapernaum, Korazin és Betsaida
Kapernaum, Korazin és Betsaida

A videóban látható panorámaképet az Ofír-kilátóból készítették, mely a Galileai-tenger északkeleti partjához közel helyezkedik el. Korazin (2.) csupán úgy 3 km-re volt az ókori Kapernaum (1.) feltételezett helyétől. Jézusnak a kiterjedt galileai szolgálata során – mely legalább két évig tartott – nyilvánvalóan Kapernaum volt a bázisa. Az apostolok, Péter és András, itt éltek, továbbá Máténak is ebben a városban vagy ennek közelében volt az adószedő helye (Mr 1:21, 29; 2:1, 13, 14; 3:16; Lk 4:31, 38). Péter és András, valamint Fülöp eredetileg a Kapernaum közelében fekvő városból, Betsaidából (3.) valók voltak (Jn 1:44). Jézus több csodát is végrehajtott ebben a három városban vagy ezek közelében. (Lásd az A7–D függ. 3/b térképét és az A7–E függ. 4. térképét.)

Iga
Iga

A fából készült iga egyik fajtája egy olyan rúd vagy keret volt, amelyet valaki a vállán hordott, és amelynek mindkét végéről teher lógott. Az iga egy másik fajtája egy olyan farúd vagy fakeret volt, amelyet két igavonó állat nyakába tettek, amikor valamilyen terhet húztak.