Márk 4:1–41

4  Aztán ismét tanítani kezdett a tenger mellett, és nagyon nagy tömeg gyűlt oda hozzá. Ezért beszállt egy csónakba, leült, és egy kissé eltávolodott a parttól. Az egész sokaság pedig a tenger mellett, a parton volt.+  Sok mindent kezdett tanítani nekik szemléltetésekkel,+ és miközben tanított, ezt mondta nekik:+  „Figyeljetek! A magvető kiment vetni.+  Amint vetett, némelyik mag az út szélére esett, majd jöttek a madarak, és felették azokat.+  Más magok sziklás talajba hullottak, ahol nem volt sok föld, és azonnal kihajtottak, mert nem volt mély a föld.+  De amikor felkelt a nap, megperzselődtek és elszáradtak, mivel nem volt gyökerük.  Más magok pedig a tövisbokrok közé estek. A tövisbokrok megnőttek, és megfojtották őket, így nem hoztak termést.+  Más magok pedig a jó földbe estek, s felnőve és gyarapodva termést kezdtek hozni, és teremtek 30-szorosan, 60-szorosan és 100-szorosan.”+  Majd hozzátette: „Akinek van füle a hallásra, hallja!”+ 10  Amikor aztán egyedül volt, a körülötte levők a tizenkettővel együtt kérdezgetni kezdték őt a szemléltetésekről.+ 11  Erre ezt mondta nekik: „Nektek Isten segített megérteni Isten királyságának a szent titkát+, de a kívülállóknak mindent szemléltetésekkel tanítok,+ 12  hogy még ha néznek is, nézzenek, de ne lássanak, és még ha hallanak is, halljanak, de ne fogják fel az értelmét, és nehogy valaha is megtérjenek, és megbocsátást nyerjenek.”+ 13  Továbbá ezt mondta nekik: „Ha nem értitek* ezt a szemléltetést, akkor miképpen fogjátok megérteni a többit? 14  A magvető a szót veti.+ 15  Ezek azok, akik az út szélén vannak, ahová a szót vetik: mihelyt meghallják azt, eljön Sátán,+ és elveszi a beléjük vetett szót.+ 16  Hasonló, ami a sziklás talajba hullottakkal történik: mihelyt meghallják a szót, örömmel fogadják.+ 17  De mivel nem gyökerezik meg bennük, csak egy ideig maradnak meg, azután mihelyt nyomorúság vagy üldözés támad a szó miatt, elbotlanak. 18  Vannak még mások is, a tövisbokrok közé hullottak. Ezek azok, akik hallják a szót,+ 19  de ennek a világrendszernek az aggodalmai+, a gazdagság megtévesztő hatalma*+ és az egyéb dolgok utáni kívánságok+ a szívükbe hatolnak, megfojtják a szót, és az nem hoz termést. 20  Végezetül, a jó földbe vetettek azok, akik figyelnek a szóra, kedvezően fogadják, és 30-szoros, 60-szoros és 100-szoros termést hoznak.”+ 21  Ezt is mondta nekik: „Vajon azért hoznak lámpát, hogy a kosár alá vagy az ágy alá tegyék? Nem inkább azért hozzák, hogy a lámpatartóra tegyék?+ 22  Hiszen nincs olyan rejtett dolog, ami le ne lepleződne, és nincs olyan gondosan eltitkolt dolog, ami nyilvánosságra ne kerülne.+ 23  Akinek van füle a hallásra, hallja!”+ 24  Továbbá ezt mondta nekik: „Figyeljetek oda arra, amit hallotok.+ Amilyen mértékkel mértek, olyannal fognak mérni nektek, sőt, ráadást is kaptok. 25  Mert akinek van, annak még többet adnak,+ de akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van.”+ 26  Ezután így folytatta: „Isten királysága éppen olyan, mint amikor egy ember magot vet a földbe. 27  Éjjel alszik, nappal felkel, a mag pedig kisarjad, és magasra nő, de hogy pontosan hogyan, azt nem tudja. 28  A föld saját magától hoz termést fokozatosan, először a szárat, azután a kalászt, végül a teljes szemet a kalászban. 29  Mihelyt pedig a termés beérik, az ember nekiereszti a sarlót, mert eljött az aratás ideje.” 30  Ezután így szólt: „Mihez hasonlítsuk Isten királyságát, vagy milyen szemléltetéssel magyarázzuk? 31  Hasonlít a mustármaghoz, amely, mikor elvetették a földbe, a legapróbb volt minden mag közül a földön.+ 32  De miután elvetették, megnő, és nagyobb lesz minden más zöldségfélénél, és nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyéka alatt letelepedhetnek.” 33  Sok ilyen szemléltetéssel+ beszélt nekik a szóról, ahhoz mérten, hogy mennyit voltak képesek felfogni. 34  Szemléltetés nélkül nem is beszélt nekik, de a tanítványainak maguk között mindent megmagyarázott.+ 35  Azon a napon, miután leszállt az este, ezt mondta nekik: „Menjünk át a túlpartra!”+ 36  Így hát, miután elengedték a sokaságot, elvitték őt a csónakban, úgy, ahogy volt; és más csónakok is voltak vele.+ 37  Akkor nagy szélvihar támadt, és a hullámok újra meg újra becsaptak a csónakba, úgyhogy az kis híján megtelt.+ 38  De ő a csónak hátsó részében volt, és a párnán aludt. Felébresztették hát, és ezt mondták neki: „Tanító, nem törődsz azzal, hogy mindjárt odaveszünk?” 39  Ekkor felkelt, ráparancsolt a szélre, és ezt mondta a tengernek: „Hallgass! Némulj el!”+ És a szél elült, és nagy csend lett.+ 40  Erre így szólt hozzájuk: „Miért féltek* ennyire? Még mindig nincs hitetek?” 41  De ők szokatlanul nagy félelmet éreztek, és ezt mondták egymásnak: „Hát ki ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”+

Lábjegyzetek

Vagy: „ismeritek”.
Vagy: „a gazdagság csábító gondolata”; „a gazdagság megtévesztő élvezete”.
Vagy: „vagytok bátortalanok”.

Jegyzetek

a parton: A Galileai-tenger partján, Kapernaum közelében, van egy olyan hely, mely úgy néz ki, mint egy amfiteátrum. Mivel ez egy jó akusztikájú hely volt, egy nagy tömeg is könnyen figyelemmel tudta kísérni Jézus beszédét a csónakból.

szemléltetésekben: Vagy: „példázatokban”. A görög pa·ra·bo·léʹ szó, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’egymás mellé állítás’, többek közt példázatokat, példabeszédeket vagy szemléltetéseket foglal magában. Jézus gyakran úgy magyarázott el valamit, hogy jelképesen egymás mellé állított két dolgot, vagyis összehasonlította őket (Mr 4:30). A szemléltetései rövid és általában kitalált elbeszélések voltak, melyekből egy erkölcsi tanulságot vagy Istennel kapcsolatos igazságot lehetett leszűrni.

szemléltetésekkel: Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

sziklás talajba: Nem olyan helyre utal, ahol sziklák hevernek szétszórtan a földben, hanem egy olyan területre, ahol az alapkőzet szikla, vagy ahol sziklák állnak ki a földből, és kevés a termőtalaj. A Lk 8:6-ban található párhuzamos beszámoló szerint néhány mag „a sziklára” hullott. Egy ilyen terepen a magok nem tudnak olyan mélyen gyökeret ereszteni, hogy elegendő nedvességhez jussanak.

a tövisbokrok közé: Jézus itt minden bizonnyal nem a teljesen kifejlődött tövisbokorra utal, hanem a felszántott földben benn maradt dudvára. Ezek idővel megnőttek, és megfojtották az újonnan vetett magokat.

a tövisbokrok közé: Lásd a Mt 13:7-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Akinek van füle a hallásra, hallja: Jézus így vezette be a magvetőről szóló szemléltetését: „Figyeljetek!” (Mr 4:3). A szemléltetés végén elmondott felszólítással pedig azt emelte ki, hogy mennyire fontos, hogy a követői gondosan megfogadják a tanácsát. Hasonló felszólítások találhatók a következő versekben: Mt 11:15; 13:9, 43; Mr 4:23; Lk 8:8; 14:35; Jel 2:7, 11, 17, 29; 3:6, 13, 22; 13:9.

világrendszernek: A görög ai·ónʹ szó alapjelentése ’kor’, és az éppen fennálló helyzetre és jellegzetességekre utal, amelyek egyedivé tesznek egy bizonyos időszakot vagy kort. Ezen a helyen azokkal az aggodalmakkal és problémákkal van kapcsolatban ez a szó, melyek napjainkban jellemzik az életet. (Lásd a Szójegyzéket.)

lámpát: A bibliai időkben az otthonokban használt lámpa egy kis agyagedény volt, melyet olívaolajjal töltöttek meg.

kosár: Szárazárut mértek vele, például gabonát. Az itt említett „kosár”-nak (görögül moʹdi·osz) kb. 9 l volt az űrtartalma.

Amilyen mértékkel mértek: 23–25-ig terjedő versek szövegkörnyezete arra utal, hogy ha a tanítványok kevés figyelmet fordítanak Jézus tanítására, akkor nem várhatják, hogy sok hasznot merítenek belőle. De ha osztatlan figyelmet szentelnek neki, akkor Jézus a vártnál több információt és felvilágosítást fog adni nekik. Így gyarapodni fog a tudásuk, és jobban át tudják majd adni a tanultakat másoknak. Jézus nagylelkű, és ráadásként többet is elmond nekik, mint amire számítanak.

Isten királysága éppen olyan, mint amikor egy ember magot vet a földbe: Márk az egyetlen evangéliumíró, aki feljegyzi a 26–29-ig terjedő versekben található szemléltetést.

mustármag: Többféle vadon növő mustár van Izrael területén, de a fekete mustár (Brassica nigra) az, amelyet általában termesztenek. Ebből a viszonylag kis magból, mely 1-1,6 mm átmérőjű és 1 mg súlyú, faszerű növény lesz. A mustár némelyik fajtája elérheti akár a 4,5 m-es magasságot is.

a legapróbb minden mag közül: A mustármagot az ókori zsidó írásokban annak érzékeltetésére használták, hogy valami nagyon-nagyon kicsi. Bár ma kisebb magok is ismertek, minden bizonnyal ez volt a legkisebb mag, melyet Jézus idejében a galileai földművesek begyűjtöttek és elvetettek.

mustármaghoz: Lásd a Mt 13:31-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

a legapróbb volt minden mag közül: Lásd a Mt 13:32-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

hallották. . . a hangot: A Cs 22:6–11-ben Pál maga meséli el, hogy mi történt vele a damaszkuszi úton. Úgy kapunk teljes képet a történtekről, ha összevetjük a két beszámolót. Mindkét helyen ugyanaz a görög szó szerepel, csak más nyelvtani szerkezetben. A görög phó·néʹ szó jelentheti azt, hogy valaki ’csak hall egy hangot’ vagy ’tisztán hallja a szavakat’. Itt a nyelvtani szerkezet alapján a kifejezés azt jelenti, hogy ’csak hall egy hangot’. (A Cs 22:9-ben más szerkezetben szerepel ez a szó, és azt jelenti, hogy ’a beszélőnek a szavait nem hallja tisztán’.) Tehát a Pállal lévők hallottak ugyan egy hangot, de nem értették tisztán a szavakat. Vagyis nem úgy hallották a hangot, ahogy Pál (Cs 26:14; lásd a Cs 22:9-hez tartozó magyarázó jegyzetet).

a hangját nem hallották: Vagy: „a hangját nem értették”. A Cs 9:3–9-ben Lukács leírja, hogy mi történt Pállal a Damaszkuszba vezető úton. Úgy kapunk teljes képet a történtekről, ha összevetjük az erről szóló két beszámolót. Ahogy arról a Cs 9:7-hez tartozó magyarázó jegyzet ír, a Pállal lévők hallottak ugyan egy hangot, de nem értették tisztán a szavakat. Vagyis nem úgy hallották a hangot, ahogy Pál. Ez összhangban van azzal, ahogyan a „hall”-nak fordított görög szó a Cs 22:7-ben szerepel, ahol Pál elmondja, hogy hallott egy hangot, vagyis hallotta és értette is az elhangzottakat. Ezzel szemben Pál útitársai nem értették a neki szóló üzenetet, talán azért, mert a hang alig vagy torzultan volt hallható. Nyilvánvalóan ebben az értelemben „nem hallották” a hangot. (Vesd össze: Mr 4:33; 1Ko 14:2; ahol ugyanez a görög szó szerepel, és úgy van fordítva, hogy „felfog” vagy „figyel”.)

felfogni: Vagy: „hallani”. Az itt szereplő görög szó jelentheti azt, hogy „hallgatva figyel” vagy „felfog (megért)”. (Vesd össze a Cs 9:7; 22:9-hez tartozó magyarázó jegyzetekkel.)

a túlsó partra: Vagyis a Galileai-tenger keleti partjára.

nagy vihar: A Galileai-tengernél gyakoriak a nagy viharok. A tó felszíne kb. 210 m-rel fekszik a tengerszint alatt, és a levegő hőmérséklete a víz felett melegebb, mint a környező fennsíkokon és hegyekben. Ez légköri zavarokat és erős szelet okoz, ami hamar fel tudja korbácsolni a hullámokat.

nagy szélvihar: Ez a kifejezés három görög szónak a fordítása, és szó szerint úgy is vissza lehet adni, hogy „nagyon heves szélvihar”. (Lásd a Mt 8:24-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Márk nem volt ott ennél az eseménynél, ezért a szélviharról szóló élénk leírása, valamint a beszámolóban említett további részletek arra utalnak, hogy Pétertől szerezhetett tudomást minderről. (Hogy milyen hatással volt Péter Márk evangéliumára, lásd a „Márk evangéliumának áttekintése” című részt.)

párnán: Vagy: „vánkoson”. Ezen az egy helyen fordul elő a Keresztény görög iratokban ez a szó. Az, hogy a görögben határozott névelő szerepel, azt jelzi, hogy a párna a csónak felszerelése közé tartozhatott. Lehet, hogy egy homokzsák volt, amelyet nehezékként tartottak a csónak végében levő bedeszkázott rész alatt, vagy egy bőrrel borított ülés a kormányosnak, de az is lehet, hogy egy gyapjúdarab vagy párna volt, amelyre az evezős ülhetett.

Multimédia

Háztartásokban használt lámpatartó
Háztartásokban használt lámpatartó

A képen (1.) látható, háztartásokban használt lámpatartó egy művészi ábrázolás, mely Efézusban és Olaszországban talált, I. századi leletek alapján készült. Ilyen típusú lámpatartója valószínűleg a gazdag családoknak volt. A szegényebb otthonokban a lámpásokat felfüggesztették a mennyezetre, vagy egy falmélyedésbe (2.) tették, de olyan is volt, hogy agyagból vagy fából készült tartóra helyezték.

Első századi halászcsónak
Első századi halászcsónak

Ez a rajz egyrészt egy I. századi halászcsónak maradványai alapján készült el, melyet a Galileai-tenger partjai közelében találtak az iszapban, másrészt pedig egy mozaik alapján, melyet egy I. századi otthonban fedeztek fel Migdal tengerparti városában. Ez a fajta csónak valószínűleg árbóccal és vitorlával volt felszerelve, illetve egy öttagú legénysége volt. A legénységet négy evezős és egy kormányos tette ki, aki a hajó hátsó részén állt egy kis fedélzeten. A csónak kb. 8 m hosszú volt, a közepén pedig kb. 2,5 m széles és 1,25 m mély. Úgy tűnik, hogy legalább 13 ember fért el benne.

Egy galileai halászcsónak maradványai
Egy galileai halászcsónak maradványai

Egy 1985/86-os aszály miatt a Galileai-tenger vízszintje lecsökkent, és így láthatóvá vált egy ókori csónaktest, amely addig az iszapban volt. A csónaktest maradványai 8,2 m hosszúak és 2,3 m szélesek, a csónak legmagasabb pontja pedig 1,3 m. A régészek szerint a csónak valamikor az i. e. I. század és az i. sz. I. század között épült. Ebben az animációban egy rekonstrukció látható a csónakról, amely most egy izraeli múzeumban van kiállítva. A kisfilm azt mutatja be, hogy hogyan nézhetett ki a csónak, amikor úgy 2000 évvel korábban a habokat szelte.

Jézus lecsendesíti a vihart
Jézus lecsendesíti a vihart

Egy erős szélvihar dobálja a csónakot, és a tanítványok bőrig áznak, miközben átszelik a Galileai-tengert. Halálra vannak rémülve, hogy megfulladnak, ezért segítségért kiáltanak. Jézus, aki alszik, felkel, és ráparancsol a tengerre: „Hallgass! Némulj el!” A szél azonnal elül, és nagy csend lesz (Mr 4:35–41). Ez a csoda megmutatja, hogy amikor Jézus fog uralkodni a föld felett, ő és az Atyja nem fogják engedni, hogy súlyos viharok veszélyt jelentsenek Isten királyságának az alattvalóira (Jel 21:4). Márk nem volt jelen ezen az eseményen, mégis mozgalmasan és gyorsan pergőn számol be a történetről, ami egyébként az egész evangéliumára jellemző. A beszámolójában található élénk leírás és részletek azt jelzik, hogy olyan valakitől kaphatta az információit, aki a fedélzeten volt, feltehetően Pétertől.