a Galileai-, vagyis a Tibériás-tenger: A Galileai-tengert időnként Tibériás-tengernek hívták, mivel a nyugati partján feküdt egy város, mely a római Tibériusz császárról kapta a nevét (Jn 6:23). A Tibériás-tenger elnevezés itt és a Jn 21:1-ben szerepel. (Lásd a Mt 4:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Genezáretnél: Kis területű (kb. 5 × 2,5 km) síkság a Galileai-tenger északnyugati partján. A Lk 5:1 a Galileai-tengert „Genezáret-tó”-nak nevezi.

Genezáret-tónál: Egy másik neve a Galileai-tengernek, mely egy édesvizű tó Izrael északi részén (Mt 4:18). Hívták még Kinneret-tengernek (4Mó 34:11) és Tibériás-tengernek is. (Lásd a Jn 6:1-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Átlagosan 210 m-rel a tengerszint alatt fekszik. 21 km hosszú észak-déli irányban és 12 km széles kelet-nyugati irányban. A legmélyebb pontja kb. 48 m. Genezáret egy kis területű síkság a tó északnyugati partján. A tudósok egy része úgy véli, hogy a Genezáret név valószínűleg a korábbi héber nevének, a Kinneretnek a görög megfelelője. (Lásd a Mt 14:34-hez tartozó magyarázó jegyzetet és az A7-es függ. 3/b térképén az „Események a Galileai-tengernél” című részt.)

a parton: A Galileai-tenger partján, Kapernaum közelében, van egy olyan hely, mely úgy néz ki, mint egy amfiteátrum. Mivel ez egy jó akusztikájú hely volt, egy nagy tömeg is könnyen figyelemmel tudta kísérni Jézus beszédét a csónakból.

tanítani kezdte a sokaságot a csónakból: Lásd a Mt 13:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

fogtak: Szó szerint: „kerítettek be”, mármint egy hálóval.

magas láz gyötörte: Máté és Márk azt írta, hogy Péter anyósa „lázas betegen feküdt” (Mt 8:14; Mr 1:30). Egyedül Lukács emeli ki – nyilván azért, mert orvos volt –, hogy milyen súlyos volt az állapota, amikor ezt írta róla: „magas láz gyötörte”. (Lásd a „Lukács evangéliumának áttekintése” című részt.)

egy férfi, akit elborított a lepra: A Bibliában említett lepra egy súlyos bőrbetegség volt, ám a Szentírás nem csak arra a betegségre utal lepraként, melyet ma ezen a néven ismernek. Ha valakinél leprát állapítottak meg, kivetették a társadalomból, amíg meg nem gyógyult (3Mó 13:2, lábj., 45, 46; lásd a Szójegyzékben a „Lepra” címszót). Amikor az evangéliumírók, Máté és Márk ugyanerről az esetről írnak, akkor egyszerűen úgy hívják a férfit, hogy „egy leprás” (Mt 8:2; Mr 1:40). Viszont Lukács, az orvos tudta, hogy a leprának különböző stádiumai vannak (Kol 4:14). Lukács beszámolója szerint ezt a férfit elborította a lepra, ezzel pedig kétségkívül arra utalt, hogy a betegség már egy előrehaladott stádiumban volt. (Lásd a Lk 4:38-hoz tartozó magyarázó jegyzetet, mely versben Lukács egy másik betegség súlyosságáról beszél.)

megérintette: A mózesi törvény értelmében a leprásokat el kellett különíteni, hogy ne fertőzzenek meg másokat (3Mó 13:45, 46; 4Mó 5:1–4). A zsidó vallási vezetők azonban további szabályokat állítottak fel. Például senki sem mehetett négy könyöknél, azaz kb. 1,8 m-nél közelebb egy lepráshoz; ez a távolság szeles napokon 100 könyök, vagyis úgy 45 m volt. Az ilyen szabályok miatt az emberek szívtelenül bántak a leprásokkal. A hagyomány kedvező színben tüntet fel egy rabbit, aki elrejtőzött a leprások elől, és egy másikat is, aki köveket dobált feléjük, hogy távol tartsa őket. Jézust viszont annyira megindította a leprás férfi szomorú helyzete, hogy olyasmit tett, amit más zsidók elképzelhetetlennek tartottak: megérintette őt. Annak ellenére tett így, hogy egyetlen szóval is meg tudta volna gyógyítani (Mt 8:5–13).

Akarom: Jézus nem csupán tudomást vett a leprás kéréséről, hanem azt is kifejezte, hogy mennyire szeretne segíteni rajta. Ez arról árulkodik, hogy nem pusztán kötelességtudatból gyógyította meg.

megérintette őt: Lásd a Mt 8:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

Akarom: Lásd a Mt 8:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

mutasd meg magad a papnak: Lásd a Mr 1:44-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

mutasd meg magad a papnak: A mózesi törvénnyel összhangban egy papnak kellett megerősítenie, hogy egy leprás ember meggyógyult-e. A meggyógyult leprásnak a templomhoz kellett utaznia, és fel kellett ajánlania áldozatként azt, amit Mózes a 3Mó 14:2–32-ben előírt.

gyakran elvonult valamilyen elhagyatott helyre, hogy imádkozzon: Ez az egyike azoknak az eseteknek, amikor egyedül Lukács tesz említést arról, hogy Jézus imádkozik. (Lásd a Lk 3:21; 9:28-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.) A versben szereplő igék igealakja azt jelzi, hogy Jézusnak szokása volt imádkozni. Az „elhagyatott hely”-nek fordított görög szó (eʹré·mosz) gyakran egy pusztára utal, de jelenthet általában véve egy elhagyatott helyet is (Mt 14:13; Mr 1:45; 6:31; Lk 4:42; 8:29). Jézus nem volt remete; szeretett mások társaságában lenni (Mt 9:35, 36; Lk 8:1; 19:7–10; Jn 11:5). De rendszeresen igyekezett félrevonulni, mivel az Atyja társaságát még jobban szerette. Egyedül akart lenni Jehovával, hogy nyíltan és nyugodtan beszélhessen vele imában (Mt 14:23; Mr 1:35).

Miközben imádkozott: Lukács az evangéliumában különleges figyelmet szentel az imának. Jézus több imájáról is egyedül ő tesz említést. Például itt leírja, hogy Jézus a keresztelkedésekor imádkozott. Hogy többek között milyen jelentőségteljes szavakat mondott ekkor, azt nyilvánvalóan Pál írta le később (Héb 10:5–9). További példák Jézus imáira, melyeket csak Lukács jegyzett fel: Lk 5:16; 6:12; 9:18, 28; 11:1; 23:46.

imádkozni: Csak Lukács említi meg ezt a részletet Jézus elváltozásával kapcsolatban. A következő vers szintén utal rá, hogy Jézus „imádkozott” (Lk 9:29). Más alkalmak, melyeket egyedül Lukács jegyzett fel arról, hogy Jézus imádkozott: Lk 3:21; 5:16; 6:12; 9:18; 11:1; 23:46.

Jehova ereje: A görög kéziratok itt a Küʹri·osz (Úr) szót használják, de nyomós okok szólnak amellett, hogy Isten neve szerepeljen a főszövegben. A szövegkörnyezet egyértelműen azt jelzi, hogy a Küʹri·osz szó itt Istenre utal, és a görög düʹna·misz szó, melyet úgy lehet visszaadni, hogy „erő” vagy „hatalom”, a Septuagintában olyan helyeken szerepel, ahol a héber szöveg Jehova erejére vagy hatalmára utal, és a szövegkörnyezetben megtalálható a tetragram (Zs 21:1, 13; 93:1; 118:15; lásd a C3-as függ.-ben a bevezetőt és a Lk 5:17-et).

megbontották a tetőt. . . és a nyíláson át: Az I. századi házak többsége lapos tetejű volt Izraelben, és egy lépcsőn vagy külső létrán lehetett feljutni rá. Márk beszámolójából nem derül ki pontosan, hogy miből volt a ház teteje, de a fagerendákat gyakran ágakkal és náddal takarták be, majd egy réteg föld került rájuk, mellyel összetapasztották őket. Voltak cseréptetős házak is. Lukács beszámolója azt írja, hogy a férfit „a cseréptetőn át” eresztették le. (Lásd a Lk 5:19-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) A béna férfi barátainak nem volt nehéz egy akkora nyílást csinálniuk a tetőre, hogy a hordágyat le tudják engedni az emberekkel teli helyiségbe.

cseréptetőn át: Máté (9:1–8), Márk (2:1–12) és Lukács evangéliuma is beszámol arról, hogy Jézus meggyógyított egy béna embert. A három beszámoló kiegészíti egymást. Máté egyáltalán nem ír arról, hogy a férfit leengedték a tetőn át, Márk viszont elmagyarázza, hogy a férfi barátai megbontották a tetőt, és a nyíláson át leeresztették a férfit egy hordágyon. Lukács úgy fogalmaz, hogy a „cseréptetőn át” engedték le a férfit. (Lásd a Mr 2:4-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) A „cseréptető”-nek fordított görög szó (keʹra·mosz) utalhat az agyagra, amiből a cserepet készítették, de úgy tűnik, hogy a többes számú alakja itt a cseréptetőre utal. Bizonyítékok vannak rá, hogy az ókori Izraelben használtak cseréptetőt. Bár nem lehet pontosan meghatározni, hogy milyenfajta tetőről ír Márk és Lukács, az egyes cserepeket talán a sárral tapasztott tetőre rakták, vagy valahogyan beágyazták abba. Mindenesetre a beszámolókból egyértelműen látszik, hogy a béna ember barátai sok erőfeszítést tettek, hogy Jézus elé vigyék a férfit. Ez kétségkívül azt bizonyította, hogy milyen nagy a hitük, hiszen mindhárom beszámoló megemlíti, hogy Jézus „látta a hitüket” (Lk 5:20).

látta a hitüket: Lásd a Mt 9:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

a hitük láttán: Az, hogy a „hit” szó többes számú birtokos személyjellel áll, azt mutatja, hogy Jézusnak nem kerülte el a figyelmét, hogy mekkora hite volt az egész csoportnak, nem csupán a béna embernek.

Emberfiának: Ez a kifejezés kb. 80-szor szerepel az evangéliumokban. Jézus magára utalt vele, nyilvánvalóan azt hangsúlyozva, hogy tényleg egy asszonytól született, hús-vér ember, illetve hogy Ádám tökéletes megfelelője, akinek megvan a hatalma ahhoz, hogy megváltsa az embereket a bűntől és a haláltól (Ró 5:12, 14, 15). Ugyanez a kifejezés azonosítja Jézust a Messiásként, vagyis a Krisztusként (Dá 7:13, 14; lásd a Szójegyzéket).

megbocsásson bűnöket a földön. . .: A három pont arra utal, hogy Jézus megállt a mondat közepén, majd pedig erőteljes bizonyítékát adta az állításának azzal, hogy mindenki előtt meggyógyította a férfit.

Emberfiának: Lásd a Mt 8:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

megbocsásson bűnöket a földön. . .: Lásd a Mt 9:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

Lévit: A Mt 9:9-ben található párhuzamos beszámoló Máténak nevezi ezt a tanítványt. Márk és Lukács a Lévi nevet használják, amikor arra utalnak, hogy korábban adószedő volt (Lk 5:27, 29), viszont Máténak nevezik, amikor már az egyik apostolként említik (Mr 3:18; Lk 6:15; Cs 1:13). Az Írásokból nem derül ki, hogy Lévit már azelőtt is hívták-e Máténak, hogy Jézus tanítványa lett. Egyedül Márk írja azt az evangéliumírók közül Máté Léviről, hogy Alfeus fia volt. (Lásd a Mr 3:18-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Légy a követőm: Az itt használt görög ige alapjelentése az, hogy „csatlakozik”, „kísér”, „mögötte halad”, de ebben a felszólításban azt jelenti, hogy „tanítványként követ valakit”.

adószedő helyen: Ez egy kisebb épület vagy sátor lehetett, ahol az adószedők ültek, és beszedték a kivitelre szánt, a behozott, illetve az országon áthaladó kereskedelmi áruk utáni adókat. Lévi, másik nevén Máté, adószedő helye Kapernaumban vagy annak közelében volt.

Lévi: A Mt 9:9-ben található párhuzamos beszámoló Máténak nevezi ezt a tanítványt. Márk és Lukács a Lévi nevet használják, amikor arra utalnak, hogy korábban adószedő volt (Mr 2:14), viszont Máténak nevezik, amikor már az egyik apostolként említik (Mr 3:18; Lk 6:15; Cs 1:13). Az Írásokból nem derül ki, hogy Lévit már azelőtt is hívták-e Máténak, hogy Jézus tanítványa lett. (Lásd a Mr 2:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet.)

adószedő helyen: Lásd a Mr 2:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Légy a követőm: Lásd a Mr 2:14-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

adószedők: Sok zsidó szedett adót a római hatóságok részére. Az emberek gyűlölték őket, mivel nemcsak hogy együttműködtek azzal az idegen hatalommal, amelyre nehezteltek, hanem ráadásul még több adót is követeltek, mint a hivatalos ráta. Az adószedőket általában kerülték a zsidó társaik, és ugyanúgy tekintettek rájuk, mint a bűnösökre és a prostituáltakra (Mt 11:19; 21:32).

evett: Vagy: „az asztalnál feküdt”. Közeli kapcsolatot feltételezett az, ha valaki az asztalnál feküdt másokkal. Akkoriban a zsidók rendes körülmények között soha nem feküdtek volna az asztalnál nem zsidókkal, vagyis nem ettek volna együtt velük.

adószedők: Lásd a Mt 5:46-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

ettek: Lásd a Mr 2:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

böjtöltök: Vagyis valaki egy korlátozott ideig nem eszik. (Lásd a Szójegyzéket.) Jézus sosem parancsolta a tanítványainak, hogy böjtöljenek, de nem is tiltotta meg nekik. A mózesi törvény hatálya alatt egyes zsidók helyes indítékból megalázták magukat Jehova előtt, és böjtöléssel fejezték ki a bűnbánatukat (1Sá 7:6; 2Kr 20:3).

böjtölnek: Lásd a Mt 6:16-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

a vőlegény barátait: Lásd a Mt 9:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

a vőlegény barátainak: Szó szerint: „a lakodalmas ház fiainak”. Ez az idióma a násznépre, de azon belül is elsősorban a vőlegény barátaira utal.

Újbort. . . bortömlőkbe: A bibliai időkben megszokott volt, hogy a bort állatbőrben tárolták (1Sá 16:20). A bőrtömlőket háziállatoknak, például kecskéknek vagy juhoknak a teljes bőréből készítették. A régi bortömlők idővel megkeményedtek, és elveszítették a rugalmasságukat. Az új bortömlők viszont ki tudtak tágulni, és így kibírták az újbor erjedése során keletkezett nyomást. (Lásd a Szójegyzékben a „Bortömlő” címszót.)

újbort. . . bortömlőkbe: Lásd a Mt 9:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

Jó: Esetleg: „jobb”, néhány kézirat szerint.