akire rádőlt a torony Siloámban: Jézus itt egy nem sokkal korábban történt tragédiára hivatkozik, vagy legalábbis egy olyan esetre, amely még élénken élt az emberek emlékezetében. A Siloámban levő torony minden bizonnyal közel volt Siloám tavához, mely Jeruzsálem délkeleti részén feküdt. (Lásd a B12-es függ.-ben a „Jeruzsálem és környéke” című térképet.)

egy fügefája a szőlőjébe ültetve: Szokás volt, hogy a szőlőkbe füge- és olajfákat is ültettek. Így ha egy évben nem volt olyan jó a szőlőtermés, a földtulajdonosoknak akkor is lett valamennyi bevételük a fügéből és az olívabogyóból.

három éve: A dugványról szaporított új fák általában két-három éven belül már teremtek egy kevés fügét. Amikor Jézus elmondta ezt a szemléltetést, már úgy három éve végezte a szolgálatát, ami nyilvánvalóan párhuzamba állítható a szemléltetésben említett három évvel. Jézus mintegy három éve azon fáradozott, hogy megerősítse a zsidók hitét. Ám viszonylag kevesen voltak azok, akik a tanítványai lettek, és akiket a munkája gyümölcsének lehetett tekinteni. Most, a szolgálata negyedik évében, fokozza az erőfeszítéseit. Az, hogy Júdeában és Pereában prédikál és tanít, olyan, mintha körülásná és megtrágyázná a jelképes fügefát, vagyis a zsidó nemzetet. Azonban csak kevés zsidó reagált kedvezően az erőfeszítéseire, így a nemzetre mint egészre pusztulás várt.

aki egy gonosz szellem miatt. . . beteg volt: Vagy: „akiben. . . gyengeség szelleme volt”. Ez nyilvánvalóan egy démonra utal, aki legyengítette ezt az asszonyt. A Lk 13:16-ban Jézus úgy beszélt az asszonyról, mint akit Sátán „megkötözve” tart.

mustármaghoz: Többféle vadon növő mustár van Izrael területén, de a fekete mustár (Brassica nigra) az, amelyet általában termesztenek. Ebből a viszonylag kis magból, mely 1-1,6 mm átmérőjű és 1 mg súlyú, faszerű növény lesz. A mustár némelyik fajtája elérheti akár a 4,5 m-es magasságot is. A mustármagot – mely a Mt 13:32 és a Mr 4:31 szerint „a legapróbb minden mag közül” – az ókori zsidó írásokban annak érzékeltetésére használták, hogy valami nagyon-nagyon kicsi. Bár ma kisebb magok is ismertek, minden bizonnyal ez volt a legkisebb mag, melyet Jézus idejében a galileai földművesek begyűjtöttek és elvetettek.

nagy mérték: Lásd a Mt 13:33-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

nagy mérték: Az itt használt görög szó (szaʹton) a „szeá”-nak fordított héber kifejezés megfelelője. Egy szea 7,33 l. (Lásd az 1Mó 18:6-ot és a lábj.-ét; továbbá a Szójegyzékben a „Szea” címszót és a B14-es függ.-et.)

kevesen vannak-e, akik megmenekülnek?: Az ókorban az volt az egyik legvitatottabb téma a zsidó vallásvezetők körében, hogy végül hányan fognak megmenekülni. Később még olyan misztikus szekták is létrejöttek, melyek úgy próbálták meghatározni a pontos számot, hogy a különféle szent iratok egy-egy betűjéhez hozzárendeltek egy-egy számot. Noha az Isten ítéletére vonatkozó kérdés tág és spekulatív volt, Jézus a válaszában rávilágított, hogy mi a felelőssége mindenkinek.

Megfeszített erővel küzdjetek: Vagy: „folyamatosan igyekezzetek”. Jézus tanácsa kiemeli, hogy teljes lélekkel azon kell lennünk, hogy bejussunk a szűk ajtón. Különböző forrásművek a szövegkörnyezet alapján a következő fordítást javasolják: „adjatok bele mindent”; „tegyetek meg minden tőletek telhetőt”. A görög a·gó·niʹzo·mai ige kapcsolatban van az a·gónʹ főnévvel, mellyel gyakran az atlétikai versenyekre utaltak. A Héb 12:1-ben ezt a főnevet a keresztények életért folytatott jelképes versenyére használják. Tágabb értelemben is előfordul, és azt jelenti, hogy „küzdelem” (Flp 1:30; Kol 2:1) vagy „harc” (1Ti 6:12; 2Ti 4:7). A Lk 13:24-ben használt görög ige különböző formáit így is vissza lehet adni: „versenyen vesz részt” (1Ko 9:25), „küzd” (Kol 1:29; 1Ti 4:10), „buzgón” végez valamit (Kol 4:12), és „harcol” (1Ti 6:12). Mivel ez a kifejezés összefüggésbe hozható az atlétikai játékokon megszokott küzdelemmel, néhányak szerint Jézus olyanfajta erőfeszítésre buzdított, mint amikor egy atléta minden erejével küzd a díjért, szinte minden idegszálát megfeszítve.

főutcáinkon: Vagy: „széles utcáinkon”. Az itt használt görög kifejezés egy városnak a főutcáira utal, melyek a központi helyeken kiszélesedtek, és így közterekként szolgáltak. Az ilyen főutcák teljesen másmilyenek voltak, mint az I. századi városokban és falvakban levő tipikus, keskeny és kanyargós mellékutcák.

csikorgatjátok a fogatokat: Vagy: „vicsorgatjátok (összeszorítjátok) a fogatokat”. Ez a kifejezés utalhat gyötrelemre, kétségbeesésre és dühre, melyek keserű szavakkal és erőszakos tettekkel is párosulhatnak.

keletről és nyugatról, északról és délről: Azzal, hogy Jézus felsorolja a négy égtájat, az egész földre utal. Más szavakkal, ez a megtiszteltetés bármely nemzetből való ember számára elérhető lesz.

asztalhoz telepednek: Lásd a Mt 8:11-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

asztalhoz telepednek: Vagy: „étkeznek”. A bibliai időkben az asztal köré gyakran heverőket tettek a lakomák és a nagy étkezések alkalmával. A résztvevők a heverőre telepedtek fejükkel az asztal felé, a bal kezükkel pedig gyakran egy párnán könyököltek. Általában a jobb kezükkel ettek. Közeli kapcsolatot feltételezett az, ha valaki asztalhoz telepedett másokkal. Akkoriban a zsidók rendes körülmények között soha nem telepedtek volna asztalhoz nem zsidókkal.

Heródes: Vagyis Heródes Antipasz, Nagy Heródes fia. (Lásd a Szójegyzéket.)

annak a rókának: Ez az állat jól ismert a ravaszságáról, és Jézus talán erre a tulajdonságra gondolt, amikor Heródest rókának nevezte. Egyes tudósok szerint Jézus a ravaszságot, gyengeséget és jelentéktelenséget érthette ez alatt. A zsidó irodalomban a róka egy viszonylag gyenge (vesd össze: Ne 4:3), de alattomos és haszonleső ember jelképe volt, ellentétben az erős oroszlánnal, mely egy nagy hatalmú és magabiztos uralkodót jelképezett. (Vesd össze: Pl 28:1; Jr 50:17; Ez 32:2.) Ha ez a nézet helytálló, akkor az azt jelenti, hogy Jézus Heródest egy alattomos, öntelt uralkodónak nevezte, aki jelentéktelen Isten szemében. Jézus valószínűleg átvonult a Heródes fennhatósága alá tartozó Pereán Jeruzsálem felé menet, amikor a farizeusok azt mondták neki, hogy Heródes meg akarja öletni. Előfordulhat, hogy Heródes volt a forrása ennek a híresztelésnek, ravaszul azt remélve, hogy Jézus majd félelmében elmenekül a területről. Úgy tűnik, Heródest felzaklatta Jézus és a szolgálata. Mivel korábban a felesége már rávette arra, hogy kivégeztesse Keresztelő Jánost, talán nem akarta Isten egy másik prófétáját is megöletni (Mt 14:1, 2; Mr 6:16).

Ma és holnap. . . a harmadik napon pedig készen leszek: Jézusnak ezt a kijelentését nem kell szó szerint érteni. Egyszerűen arra akart utalni, hogy kevés idő maradt hátra addig, amíg elmegy Jeruzsálembe, ahol majd meghal. A szavai azt is jelezhették, hogy a messiási szolgálatának ideje meg van határozva, és egyetlen világi uralkodó politikai céljai sem rövidíthetik meg, módosíthatják vagy befolyásolhatják.

az nem lehet: Vagy: „elképzelhetetlen”. Igaz, egyetlen bibliai prófécia sem állította, hogy a Messiás Jeruzsálemben fog meghalni, de a Dá 9:24–26-ból lehet rá következtetni. Továbbá logikus volt arra számítani, hogy ha a zsidók megölnek egy prófétát, főleg ha a Messiást, arra ebben a városban fog sor kerülni. Jeruzsálemben volt a 71 tagú szanhedrinnek, vagyis a legfelsőbb bíróságnak a székhelye, ezért itt foglalkoztak annak az ügyével, akit az a vád ért, hogy hamis próféta. Jézus talán arra is gondolt, hogy Jeruzsálemben mutatták be a rendszeres áldozatokat Istennek, és a pászkabárányt is ott vágták le. Végül Jézus szavai beteljesedtek. Jeruzsálemben a szanhedrin elé hurcolták, és elítélték. És ott is halt meg mint jelképes pászkabárány, közvetlenül a városfalakon kívül (1Ko 5:7).

Jeruzsálem, Jeruzsálem: A Mt 23:37 szerint Jézus egy nagyon hasonló kijelentést tett Jeruzsálemben földi szolgálatának az utolsó hetében, niszán 11-én. Ez azonban egy korábbi alkalommal hangzott el, amikor Pereában volt. (Lásd az A7-es függ.-et.)

a házatokat: Vagyis a templomot.

Jehova: Ez az idézet a Zs 118:26-ból származik, melynek eredeti héber szövege tartalmazza az Isten nevét jelölő négy héber mássalhangzót (átírása: JHVH). (Lásd a C függ.-et.)