Lukács 12:1–59

12  Időközben sokezres sokaság gyűlt össze, akkora, hogy már egymást taposták. Jézus először a tanítványaihoz kezdett beszélni: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól!+  De nincs olyan gondosan leplezett dolog, amely nyilvánosságra ne kerülne, és olyan titok, amely ki ne tudódna.+  Ennélfogva amit a sötétben mondtok, a világosságban fogják hallani, és amit a saját szobátokban suttogtok*, a háztetőkről hirdetik majd.  Mi több – mondom nektek –, barátaim+: ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, és azután semmi többet nem képesek tenni.+  Hanem rámutatok nektek, kit kell félnetek*: azt féljétek, akinek, miután megölt valakit, van hatalma a gyehennába dobni.+ Igen – mondom nektek –, őt féljétek.+  Vajon nem öt verebet adnak két csekély értékű pénzérméért? Isten mégsem felejt el egyet sem közülük.*+  Sőt, azt is tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken.+ Ne féljetek, ti sokkal többet értek, mint a verebek!+  Mondom nektek: ha valaki vállalja az emberek előtt, hogy ismer engem,+ az Emberfia is vállalni fogja Isten angyalai előtt, hogy ismeri őt.+  De aki megtagad engem az emberek előtt, azt meg fogják tagadni Isten angyalai előtt.+ 10  És mindannak, aki az Emberfia ellen szól egy szót is, Isten megbocsát, de aki a szent szellemet gyalázza, annak Isten nem bocsát meg.+ 11  Mikor pedig nyilvánosan kihallgatnak, kormánytisztviselők és hatalmak elé visznek titeket, ne kezdjetek aggódni amiatt, hogy mit hoztok fel a védelmetekre, vagy mit mondtok,+ 12  mert a szent szellem még abban az órában megtanít benneteket arra, amit mondanotok kell.”+ 13  Akkor valaki így szólt hozzá a sokaságból: „Tanító, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” 14  Ő ezt mondta neki: „Ember, ki nevezett ki engem, hogy bíráskodjak fölöttetek, vagy elosszam köztetek az örökséget?” 15  Azután így szólt hozzájuk: „Tartsátok nyitva a szemeteket, és őrizkedjetek mindenfajta kapzsiságtól,+ mert még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki.”+ 16  Azzal elmondott nekik egy szemléltetést, így szólva: „Egy gazdag embernek jól termett a földje. 17  Így hát okoskodni kezdett magában: »Mit tegyek most, hogy nincs hová begyűjtenem a termésemet?« 18  Majd így szólt: »Ezt teszem:+ lebontom a raktáraimat, nagyobbakat építek, és oda gyűjtöm be minden gabonámat és minden javamat, 19  és azt mondom majd magamnak: ’Nagy vagyonod van sok évre felhalmozva. Pihenjél, egyél, igyál, élvezd az életet!’« 20  Isten azonban ezt mondta neki: »Esztelen, még az éjjel meghalsz. Kié lesz akkor mindaz, amit felhalmoztál?«+ 21  Így jár az, aki kincset halmoz fel önmagának, de Isten szemében nem gazdag.”+ 22  Ezután így szólt a tanítványaihoz: „Ezért azt mondom nektek, hogy ne aggódjatok tovább az életetek miatt, hogy mit fogtok enni, vagy a testetek miatt, hogy mit fogtok viselni.+ 23  Mert az élet többet ér, mint az eledel, és a test, mint az öltözék. 24  Figyeljétek meg a hollókat: se nem vetnek, se nem aratnak, és nincsen se pajtájuk, se raktáruk, Isten mégis táplálja őket.+ Hát nem értek ti sokkal többet a madaraknál?+ 25  Ki az közületek, aki aggódásával egy kicsit is meg tudja hosszabbítani az életét? 26  Ha tehát még egy ilyen kis dolgot sem tudtok megtenni, miért aggódnátok a többi dolog miatt?+ 27  Figyeljétek meg, hogyan növekednek a liliomok: nem is fáradoznak, nem is fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon még dicsősége teljében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.+ 28  Ha pedig a mezőn a növényzetet, amely ma van, és holnap a kemencébe vetik, így öltözteti Isten, mennyivel inkább titeket, ti kishitűek! 29  Ne nyugtalankodjatok hát tovább amiatt, hogy mit fogtok enni, és mit fogtok inni, és hagyjatok fel a túlzott aggodalmaskodással,+ 30  mert mindezekért a világ nemzetei törik magukat, a ti Atyátok viszont tudja, hogy szükségetek van ezekre.+ 31  Ehelyett állandóan az ő királysága legyen az első helyen az életetekben, és akkor ezeket a dolgokat megadja nektek Isten.+ 32  Ne félj, kicsiny nyáj,+ mert az Atyátok helyesnek látta, hogy nektek adja a királyságot.+ 33  Adjátok el javaitokat, és adjatok irgalmas adományokat.+ Szerezzetek elnyűhetetlen erszényeket, maradandó kincset az égben,+ ahová tolvaj nem jut, és ahol moly sem tesz kárt semmiben. 34  Mert ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is. 35  Legyetek felöltözve, álljatok készen,+ égjen a lámpátok,+ 36  és legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, hogy az uruk visszatérjen*+ a menyegzőről,+ hogy amikor megérkezik és zörget, rögtön ajtót nyithassanak neki. 37  Boldogok azok a rabszolgák, akiket az úr, amikor megjön, virrasztva talál! Biztosak lehettek benne, hogy átöltözik egy szolgának a ruhájába, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és szolgál nekik. 38  És ha a második őrszolgálatkor jön meg, vagy akár a harmadik őrszolgálatkor, és virrasztva találja őket, boldogok! 39  De gondoljatok bele, ha a házigazda tudta volna, melyik órában jön a tolvaj, nem hagyta volna, hogy betörjenek a házába.+ 40  Ti is álljatok készen, mert olyan órában jön az Emberfia, amelyben nem tartjátok valószínűnek.”+ 41  Ekkor Péter így szólt: „Uram, csak nekünk mondod ezt a szemléltetést, vagy mindenki másnak is?” 42  Az Úr pedig ezt mondta: „Ki valójában a hű sáfár, az értelmes, akit az ura kinevez majd a szolgákból álló személyzete fölé, hogy mindig megadja nekik részüket az eledelből a kellő időben?+ 43  Boldog ez a rabszolga, ha az ura ilyen munkában találja őt, amikor eljön! 44  Biztosak lehettek benne, hogy mindene fölé kinevezi. 45  De ha ez a rabszolga azt mondaná valamikor is magában: »Késik az én uram«,+ és verni kezdené a szolgákat meg a szolgálólányokat, és elkezdene enni, inni és lerészegedni,+ 46  akkor olyan napon jön meg ennek a rabszolgának az ura, amelyen nem várja őt, és olyan órában, amelyet nem tud, és megbünteti őt a legnagyobb szigorral, és a hűtlenek sorsára juttatja. 47  Akkor arra a rabszolgára, aki értette ugyan ura akaratát, de nem készült fel annak jövetelére, vagy nem tett eleget a kérésének*, sok ütést mérnek.+ 48  Amelyik viszont nem értette, és úgy tett ütéseket érdemlő dolgokat, arra keveset mérnek. Bizony, mindenkitől, akinek sokat adtak, sokat fognak követelni, és akire sokat bíztak, attól a szokottnál többet fognak követelni.+ 49  Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön, és mi mást is kívánhatnék, ha már lángra lobbant? 50  Igen, van egy keresztség,+ amellyel meg kell keresztelkednem; mennyire gyötrődöm, míg meg nem történik!+ 51  Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Semmiképpen – mondom nektek –, hanem inkább megosztottságot.+ 52  Mert mostantól fogva egy házban öten lesznek, akik ellentétbe kerülnek, három kettővel, és kettő hárommal. 53  Ellentétbe kerül az apa a fiúval és a fiú az apával, az anya a lánnyal és a lány az anyával, az anyós a mennyel és a meny az anyóssal.”+ 54  Azután még ezt is mondta a sokaságnak: „Amikor látjátok, hogy felhők jelennek meg nyugaton, rögtön ezt mondjátok: »Vihar* jön«, és úgy is lesz. 55  És amikor azt látjátok, hogy déli szél fúj, ezt mondjátok: »Hőség lesz«, és bekövetkezik. 56  Képmutatók, ha a föld és az ég jelenségeiből meg tudjátok állapítani, hogy milyen idő lesz, a mostani időszak jelentőségét miért nem tudjátok megállapítani?+ 57  Miért nem ítélitek meg magatok, mi az igazságos? 58  Amikor például peres ellenfeleddel az egyik vezető tisztviselőhöz tartasz, már útközben kezdd el rendezni a vele folytatott vitát, nehogy a bíró elé vigyen, a bíró meg átadjon a bírósági tisztviselőnek, a bírósági tisztviselő pedig börtönbe vessen.+ 59  Mondom neked, semmiképpen nem kerülsz ki onnan, míg az utolsó fillérig vissza nem fizetsz mindent.”

Lábjegyzetek

Szó szerint: „súgtok a fülbe”.
Vagy: „mélységesen tisztelnetek”.
Vagy: „Istennek mégsem kerüli el a figyelmét egy sem közülük.”
Vagy: „eljöjjön”.
Vagy: „nem cselekedett összhangban annak akaratával”.
Vagy: „zivatar”.

Jegyzetek

sokezres: Szó szerint: „tízezres”; „hatalmas”. A görög szó egy tízezres tömegre utal szó szerint, ám egy nagyon nagy, meghatározatlan számot is lehet érteni alatta.

kovászától: Vagy: „élesztőjétől”. A kovászt a Biblia gyakran a bűn és a romlottság jelképeként használja, és itt a romlott tanításokra és befolyásra utal (Mt 16:6, 11, 12; 1Ko 5:6–8).

a háztetőkről hirdessétek: Egy idióma, melynek a jelentése: ’nyíltan közzétesz’. A bibliai időkben a házaknak lapos tetejük volt, ahonnan be lehetett jelenteni valamit, illetve ha itt tettek valamit, az széles körben ismertté vált (2Sá 16:22).

a világosságban: Vagyis mások előtt, nyíltan.

a háztetőkről hirdetik majd: Lásd a Mt 10:27-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

gyehennára: Ez a szó a héber gé hin·nómʹ kifejezésből ered, melynek a jelentése ’Hinnom-völgy’. Ez a völgy az ókori Jeruzsálemtől dél-délnyugatra helyezkedett el. (Lásd a B12-es függ.-ben a „Jeruzsálem és környéke” című térképet.) Jézus napjaira a völgy egy hulladékégető hely lett, ezért a „gyehenna” szó találóan szemléltette a teljes pusztulást. (Lásd a Szójegyzéket.)

verebet: A görög sztru·thiʹon szó itt kicsinyített alakban szerepel, és mindenféle kismadárra vonatkozik, de főként a veréb megnevezésére használták. A veréb volt a legolcsóbb madár, amelyet élelemként árusítottak.

verebet: Lásd a Mt 10:29-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

két csekély értékű pénzérméért: Szó szerint: „két assarionért”. Korábban, a harmadik galileai körútja során Jézus azt mondta, hogy két veréb egy assarionba kerül (Mt 10:29). Egy assarion 45 percnyi munka bére volt. (Lásd a B14-es függ.-et.) Most, feltehetően egy évvel később, a júdeai szolgálata idején Jézus azt mondta Lukács feljegyzése szerint, hogy két assarionért öt verebet lehet venni. Ebből kiderül, hogy a verebek annyira keveset értek, hogy a kereskedők az ötödiket ingyen adták.

tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken: Egy embernek átlagosan állítólag több mint 100 000 hajszála van. Az, hogy Jehova még ilyen apró részletekkel is tisztában van, arról biztosít minket, hogy nagyon odafigyel Krisztus minden követőjére.

tudja, hogy hány hajszál van a fejeteken: Lásd a Mt 10:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

helyi bíróságoknak: A Keresztény görög iratokban a görög szü·neʹdri·on szó – mely itt többes számban szerepel, és „helyi bíróságoknak” lett visszaadva – legtöbbször a zsidók legfelsőbb bíróságára, a jeruzsálemi szanhedrinre utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Szanhedrin” címszót és a Mt 5:22; 26:59-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) De ez egy általánosan használt szó is volt egy gyülekezetre vagy egy összejövetelre. Itt helyi bíróságokat kell alatta érteni, melyek a zsinagógákban működtek, és a hatáskörük kiterjedt a megkorbácsolásra vagy a kiközösítésre (Mt 23:34; Mr 13:9; Lk 21:12; Jn 9:22; 12:42; 16:2).

nyilvánosan kihallgatnak: Esetleg: „zsinagógákba visznek”. Az itt használt görög szü·na·gó·géʹ főnév szó szerint azt jelenti, hogy ’egybehozás’; ’közösség’. A legtöbb helyen a Keresztény görög iratokban azt az épületet vagy helyet jelöli, ahol a zsidók összegyűltek, hogy olvassák az Írásokat, oktatást kapjanak, prédikációt tartsanak és imádkozzanak. (Lásd a Szójegyzékben a „Zsinagóga” címszót.) A szó ebben a szövegkörnyezetben utalhat olyan „zsinagógákra”, melyekben helyi zsidó bíróságok működtek (lásd a Mt 10:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet), de itt úgy tűnik, tágabb értelemben szerepel, és olyan nyilvános összejövetelekre utal, melyeken zsidók és nem zsidók is részt vehettek. Ezeknek a gyűléseknek a keretén belül jogi eljárást tudtak folytatni egy keresztény ellen, és talán bírói ítéletet hoztak ellene a hite miatt.

ossza meg velem az örökséget: A mózesi törvény teljesen egyértelműen leírta, hogyan kell elosztani az örökséget a testvérek között. A legidősebb fiú kétszeres részt kapott, mivel idővel ő vette át a családfő szerepét (5Mó 21:17). A maradék örökséget a többi örökös között kellett elosztani. Úgy tűnik, hogy a férfi, akire ez a vers hivatkozik, kapzsi volt, és többet akart annál, mint ami törvényesen járt neki. Ez lehet a magyarázat az illetlen viselkedésére, hogy félbeszakította Jézus tanítását egy mindennapos üggyel. Jézus bölcs volt, és nem foglalt állást ebben a kérdésben, viszont a későbbiekben figyelmeztetett a kapzsiság veszélyére.

elosszam: Jézus itt elismeri, hogy nincs szükség arra, hogy egy olyan kérdésben foglaljon állást, amellyel kapcsolatban egyértelmű útmutatást adott a mózesi törvény. Emellett a törvény véneket bízott meg azzal, hogy döntést hozzanak pénzügyi vitákban. Jézus azzal is tisztában volt, hogy nem azért jött a földre, hogy belefolyjon világi ügyekbe, hanem hogy az Isten királyságáról szóló jó hírt hirdesse.

kapzsiságtól: Vagy: „mohóságtól”. A görög ple·o·ne·xiʹa szó azt jelenti szó szerint, hogy valaki többet akar, és arra utal, hogy valaki csillapíthatatlan vágyat érez arra, hogy még több mindene legyen. Ugyanez a görög szó szerepel az Ef 4:19; 5:3-ban is. Miután Pál megemlíti a mohóságot a Kol 3:5-ben, még hozzáfűzi, hogy „ami bálványimádás”.

szemléltetésekben: Vagy: „példázatokban”. A görög pa·ra·bo·léʹ szó, mely szó szerint azt jelenti, hogy ’egymás mellé állítás’, többek közt példázatokat, példabeszédeket vagy szemléltetéseket foglal magában. Jézus gyakran úgy magyarázott el valamit, hogy jelképesen egymás mellé állított két dolgot, vagyis összehasonlította őket (Mr 4:30). A szemléltetései rövid és általában kitalált elbeszélések voltak, melyekből egy erkölcsi tanulságot vagy Istennel kapcsolatos igazságot lehetett leszűrni.

egy szemléltetést: Lásd a Mt 13:3-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

meghalsz: Vagy: „elkérik tőled a lelkedet”. Ahogy az a Lk 12:19-hez tartozó magyarázó jegyzetben ki van fejtve, az általában „lélek”-nek fordított görög pszü·khéʹ szónak a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. Itt valakinek az életét jelképezi. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Az „elkérik” jelentésű görög ige többes szám harmadik személyben szerepel, de nem emberek vagy angyalok csoportjára utal, hanem egyszerűen arra, hogy mi fog történni a férfival. Jézus nem nevezte meg konkrétan, hogy hogyan fog meghalni a férfi, vagy hogy ki veszi el az életét. A lényeg az volt, hogy a férfi aznap éjjel valamilyen módon meghal.

magamnak: Vagy: „a lelkemnek”. A görög pszü·khéʹ szó, melyet általában „lélek”-nek fordítanak, háromszor fordul elő a 19. és 20. versben. Ennek a kifejezésnek a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Itt magára az emberre utal – az anyagi, látható, megfogható emberre –, nem pedig az emberi testen belül egy láthatatlan, megfoghatatlan részre. Ezért „a lelkemnek” és „magamnak” kifejezések alapvetően ugyanazt jelentik. (Lásd a Nagy vagyonod van kifejezéshez tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben és a Lk 12:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Nagy vagyonod van: Vagy: „lelkem, nagy vagyonod van”. Az esztelen ember itt saját magát szólítja meg. Ahogy az a magamnak szóhoz tartozó magyarázó jegyzetben ki lett fejtve ebben a versben, a görög pszü·khéʹ szó, melyet általában „lélek”-nek fordítanak, itt magára az emberre utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)

magamnak: Vagy: „a lelkemnek”. A görög pszü·khéʹ szó, melyet általában „lélek”-nek fordítanak, háromszor fordul elő a 19. és 20. versben. Ennek a kifejezésnek a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Itt magára az emberre utal – az anyagi, látható, megfogható emberre –, nem pedig az emberi testen belül egy láthatatlan, megfoghatatlan részre. Ezért „a lelkemnek” és „magamnak” kifejezések alapvetően ugyanazt jelentik. (Lásd a Nagy vagyonod van kifejezéshez tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben és a Lk 12:20-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

Nagy vagyonod van: Vagy: „lelkem, nagy vagyonod van”. Az esztelen ember itt saját magát szólítja meg. Ahogy az a magamnak szóhoz tartozó magyarázó jegyzetben ki lett fejtve ebben a versben, a görög pszü·khéʹ szó, melyet általában „lélek”-nek fordítanak, itt magára az emberre utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)

Esztelen: Vagy: „bolond”. A Bibliában az olyan kifejezések, mint az „esztelen” vagy „bolond” általában nem arra utalnak, hogy valakinek az értelmi képességeivel van gond, hanem arra, hogy valaki elutasítja az észérveket, és erkölcsi szempontból ostoba életutat követ, amely nincs összhangban Isten igazságos irányadó mértékeivel.

meghalsz: Vagy: „elkérik tőled a lelkedet”. Ahogy az a Lk 12:19-hez tartozó magyarázó jegyzetben ki van fejtve, az általában „lélek”-nek fordított görög pszü·khéʹ szónak a jelentését a szövegkörnyezet határozza meg. Itt valakinek az életét jelképezi. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.) Az „elkérik” jelentésű görög ige többes szám harmadik személyben szerepel, de nem emberek vagy angyalok csoportjára utal, hanem egyszerűen arra, hogy mi fog történni a férfival. Jézus nem nevezte meg konkrétan, hogy hogyan fog meghalni a férfi, vagy hogy ki veszi el az életét. A lényeg az volt, hogy a férfi aznap éjjel valamilyen módon meghal.

Isten szemében nem gazdag: Vagyis nem gazdag olyasmiben, ami Isten szemszögéből nézve fontos.

ne aggódjatok tovább: Az ebben a tiltásban szereplő görög ige olyan igeidőben áll, mely azt jelenti, hogy fel kell hagyni egy folyamatban levő cselekvéssel. Az „aggódik”-nak fordított görög ige olyan aggodalmaskodást foglal magában, amely megosztja az ember elméjét, és eltereli a figyelmét, megfosztva őt az örömtől. Ugyanez a kifejezés található a Mt 6:27, 28, 31, 34-ben.

ne aggódjatok tovább: Az ebben a tiltásban szereplő me·ri·mnaʹó görög ige olyan igeidőben áll, mely egy folyamatban levő cselekvés abbahagyására utal. Az „aggódik”-nak fordított görög ige olyan aggodalmaskodást foglal magában, amely megosztja és eltereli az ember figyelmét, megfosztva őt az örömtől. Lukács ugyanezt a görög igét használja a Lk 12:11, 25, 26-ban, Pál pedig az 1Ko 7:32–34-ben és a Flp 4:6-ban. (Lásd a Mt 6:25-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

életetek: Vagy: „lelketek”. A görög pszü·khéʹ szó, melyet általában a „lélek” szóval adnak vissza, itt valakinek az életére vonatkozik. (Lásd a Szójegyzékben a „Lélek” címszót.)

az élet: Vagy: „a lélek”. Akárcsak az előző versben, a görög pszü·khéʹ szó itt is valakinek az életére vonatkozik. Ebben a szövegkörnyezetben az élet (lélek) és a test együtt az egész személyt jelképezi.

hollókat: A Keresztény görög iratok egyedül itt említi meg ezt a madarat. Amikor Jézus a hegyi beszédben egy hasonló ösztönzést mondott, nem egy konkrét madárra utalt (Mt 6:26). Lukács beszámolója akkor játszódik, amikor Jézus Júdeában szolgált, úgy 18 hónappal azután, hogy Galileában elmondta a hegyi beszédet. Jézus itt azzal ad nyomatékot a felszólításának, hogy a hollót említi, egy olyan madarat, mely a törvényszövetség értelmében tisztátalan volt (3Mó 11:13, 15). A tanulság nyilvánvalóan az, hogy mivel Isten gondoskodik a tisztátalan hollókról, biztosak lehetünk benne, hogy sosem hagyja magukra azokat, akik benne bíznak.

egy kicsit is meg tudja hosszabbítani az életét: Szó szerint: „egykönyöknyivel”; „egy alkarral”. Jézus itt egy olyan szót használ, amely egy rövid távolságot jelöl, vagyis kb. 44,5 cm-t. (Lásd a Szójegyzékben a „Könyök” címszót és a B14-es függ.-et.) Hosszmértéket használva Jézus minden bizonnyal egy utazáshoz hasonlítja az életet. Szavainak lényege: attól, hogy aggódik az ember, még nem tud egy kicsit sem hozzátenni az élettartamához.

egy kicsit is meg tudja hosszabbítani az életét: Lásd a Mt 6:27-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

egy ilyen kis dolgot: Vagy: „egy ilyen nagyon kicsi dolgot”. Szó szerint: „a legkisebb dolgot”. Ez nyilvánvalóan az előző versben szereplő gondolatra utal, hogy senki sincs, aki egy kicsit is meg tudná hosszabbítani az életét. Ha nem képesek erre az emberek, akkor miért kellene nagy gonddal azon fáradozniuk, hogy hatalmas vagyont gyűjtsenek, sok ételük, ruhájuk, lakásuk és tulajdonuk legyen?

liliomok: Egyesek szerint ez a szó a szellőrózsára utal, de sokféle virágot jelenthet, például a tulipánt, a jácintot, a nőszirmot és a kardvirágot. Némelyek úgy vélik, hogy Jézus egyszerűen csak az azon a vidéken növő vadvirágokra gondolt, és ezért a görög szót egy általánosabb szóval is vissza lehet adni, például azzal, hogy „virágok” vagy „vadvirágok”. Erre enged következtetni a párhuzamos beszámoló, mely „a mező növényzetét” említi (Lk 12:28; Mt 6:28–30).

növényzetét. . . kemencébe: A forró nyári hónapok során az Izraelben levő növényzet alig két nap alatt elszárad. A száraz virágszárakat és füvet összegyűjtötték a mezőn, és a sütőkemencékbe tették, hogy táplálják velük a tüzet.

ti kishitűek: Jézus a tanítványaira alkalmazta ezt a kifejezést, és azt akarta ezzel mondani, hogy a hitük vagy bizalmuk nem elég erős (Mt 8:26; 14:31; 16:8; Lk 12:28). Ez nem arra utal, hogy nem volt hitük, hanem arra, hogy hiányos volt.

növényzetet. . . kemencébe: Lásd a Mt 6:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

ti kishitűek: Lásd a Mt 6:30-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

hagyjatok fel a túlzott aggodalmaskodással: Vagy: „ne aggódjatok tovább”. A me·te·ó·riʹzo·mai görög szó csak itt fordul elő a Keresztény görög iratokban. A klasszikus görög nyelvben azt jelentette, hogy „magasra emel”; „felakaszt”; de arra is használták, hogy a hajó a tengeren hánykolódik. Ebben a szövegkörnyezetben viszont jelképes értelemben szerepel, és arra utal, hogy valaki nyugtalan, zaklatott, mintha a kételyek és aggodalmak miatt ide-oda hánykolódna vagy ingadozna.

állandóan. . . legyen: A görög igealak folyamatos cselekvésre utal, és úgy is lehet fordítani, hogy „folyamatosan legyen”. Jézus igaz követőinek az életében nem csupán egy ideig van az első helyen a királyság, aztán pedig más dolgokat helyeznek előtérbe. Mindig a királyságnak kell a legfontosabbnak lennie az életükben. Amikor Jézus elmondta a hegyi beszédet Galileában, ugyanezt a tanácsot adta, mely a Mt 6:33-ban van feljegyezve. Lukács beszámolójának ez a része körülbelül másfél évvel későbbi eseményeket örökít meg, melyekre Jézus szolgálatának befejező szakaszában került sor, valószínűleg Júdeában. Jézus kétségkívül indokoltnak látta, hogy megismételje a korábbi felszólítását.

irgalmas adományokat: Az e·le·é·mo·szüʹné görög szó, melyet gyakran „alamizsná”-nak fordítanak, rokonságban áll a görög „irgalom” és „irgalmat mutat” szavakkal. Pénzre vagy ételre utal, melyet azért adnak a szegényeknek, hogy jobb legyen a helyzetük.

irgalmas adományokat: Lásd a Mt 6:2-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

Legyetek felöltözve, álljatok készen: Szó szerint: „legyen felövezve derekatok”. Ez az idióma arra utal, hogy az emberek felkötötték egy övvel a hosszú alsóruhájuk végét, hogy ne akadályozza őket egy munka elvégzésében, a futásban és ehhez hasonlókban. Idővel azt jelezte, hogy valaki készen áll valamilyen tevékenységre. Többször is előfordulnak hasonló kifejezések a Héber iratokban. (Például: 2Mó 12:11, lábj.; 1Ki 18:46, lábj.; 2Ki 3:21, lábj.; 4:29; Pl 31:17, lábj.; Jr 1:17, lábj.) Ebben a szövegkörnyezetben az igealak arra enged következtetni, hogy valaki folyamatosan készen áll Isten szolgálatára. Ugyanez a görög ige a Lk 12:37-ben így van visszaadva: „átöltözik egy szolgának a ruhájába”, vagy „felövezi magát, hogy szolgáljon”. Az 1Pt 1:13-ban az a kifejezés, hogy „készítsétek fel azért elméteket fokozott tevékenységre”, szó szerint így hangzik: „övezzétek fel azért elméteket tevékenységre”.

Legyetek felöltözve, álljatok készen: Szó szerint: „legyen felövezve derekatok”. Ez az idióma arra utal, hogy az emberek felkötötték egy övvel a hosszú alsóruhájuk végét, hogy ne akadályozza őket egy munka elvégzésében, a futásban és ehhez hasonlókban. Idővel azt jelezte, hogy valaki készen áll valamilyen tevékenységre. Többször is előfordulnak hasonló kifejezések a Héber iratokban. (Például: 2Mó 12:11, lábj.; 1Ki 18:46, lábj.; 2Ki 3:21, lábj.; 4:29; Pl 31:17, lábj.; Jr 1:17, lábj.) Ebben a szövegkörnyezetben az igealak arra enged következtetni, hogy valaki folyamatosan készen áll Isten szolgálatára. Ugyanez a görög ige a Lk 12:37-ben így van visszaadva: „átöltözik egy szolgának a ruhájába”, vagy „felövezi magát, hogy szolgáljon”. Az 1Pt 1:13-ban az a kifejezés, hogy „készítsétek fel azért elméteket fokozott tevékenységre”, szó szerint így hangzik: „övezzétek fel azért elméteket tevékenységre”.

vegyél fel kötényt: pe·ri·zónʹnü·mai görög szónak – amely úgy lett visszaadva, hogy „vegyél fel kötényt” – a szó szerinti jelentése: ’körülövezi magát’. Ez arra utal, hogy valaki magára köt egy kötényt, vagy pedig összefogja a ruháját, gyakran egy övvel, hogy készen álljon a szolgálatra. Ebben a szövegkörnyezetben a görög szót úgy is le lehet fordítani, hogy „öltözz fel, és állj készen arra, hogy szolgálj”. Ez a görög szó megtalálható a Lk 12:35, 37-ben és az Ef 6:14-ben is. (Lásd a Lk 12:35, 37-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.)

átöltözik egy szolgának a ruhájába: Vagy: „felövezi magát, hogy szolgáljon”. Szó szerint: „felövezi magát”. (Lásd a Lk 12:35; 17:8-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

negyedik őrszolgálat: Vagyis kb. hajnali 3 óra és napfelkelte között, ami 6 óra körül volt. Ez a görögök és a rómaiak rendszerét követte, akik négy részre osztották az éjjeli őrszolgálatot. A héberek korábban három kb. 4 órás őrszolgálatra osztották az éjjelt (2Mó 14:24; Bí 7:19), de erre az időre már átvették a rómaiak rendszerét.

éjfélkor: Ez a görögök és a rómaiak rendszere szerint a második éjjeli őrszolgálatra utal, mely kb. este 9 órától éjfélig tartott. (Lásd a késői órákban címszóhoz tartozó magyarázó jegyzetet ebben a versben.)

hajnal előtt: Szó szerint: „amikor a kakas kukorékol”. A görögök és a rómaiak rendszere szerint a harmadik éjjeli őrszolgálatot nevezték így. Ez éjféltől kb. hajnali 3 óráig tartott. (Lásd az előző magyarázó jegyzeteket ebben a versben.) Valószínűleg ebben az időszakban szólaltak meg a kakasok (Mr 14:72). A kakasszó a Földközi-tenger keleti vidékén régóta jelzi az időt, és ez még ma is így van. (Lásd a Mt 26:34-hez és a Mr 14:30, 72-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

második őrszolgálatkor: Vagyis kb. este 9 órától éjfélig. Ez a görögök és a rómaiak rendszerét követte, akik négy részre osztották az éjjeli őrszolgálatot. A héberek korábban három kb. 4 órás őrszolgálatra osztották az éjjelt (2Mó 14:24; Bí 7:19), de az i. sz. I. századra átvették a rómaiak rendszerét. (Lásd a Mt 14:25-höz és a Mr 13:35-höz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

a harmadik: Vagyis éjféltől kb. hajnali 3 óráig. (Lásd a Mr 13:35-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

sáfár: Vagy: „a ház ügyintézője”. A görög oi·ko·noʹmosz szó olyan szolgára utal, aki más szolgák fölé van kinevezve. Az ókori időkben ezt a feladatot gyakran egy hűséges szolga látta el, akire az ura ügyeinek az intézését bízták. Ezért ez bizalmi állás volt. Ilyen sáfár volt Ábrahámnak az a szolgája, aki Ábrahám házának ügyeit igazgatta (1Mó 24:2). Ez Józsefre is igaz volt, ahogy az az 1Mó 39:4-ből kiderül. A „sáfár” szó egyes számban szerepel Jézus szemléltetésében, ám ebből nem feltétlenül következik az, hogy egyetlen konkrét személy. A Szentírásban van arra példa, hogy egy egyes számú főnév egy csoportra utal. Jehova például Izrael nemzetének ezt mondta: „Ti vagytok az én tanúim [többes szám]. . . igen, szolgám [egyes szám], akit kiválasztottam” (Ézs 43:10). Ehhez hasonlóan ebben a szemléltetésben is a „sáfár” szó több személyre utal. A párhuzamos beszámoló a Mt 24:45-ben így hívja ezt a sáfárt: „hű és értelmes rabszolga”.

értelmes: Vagy: „bölcs”. Az itt használt görög melléknév, a phroʹni·mosz a megértésre utal, melyhez éleslátás, előrelátás, tisztánlátás, körültekintés és gyakorlatban használt bölcsesség kapcsolódik. Lukács ugyanennek a görög szónak használja egy formáját a Lk 16:8-ban, ahol úgy van visszaadva, hogy „bölcsebben” viselkedik. Ugyanez a görög szó található a Mt 7:24; 25:2, 4, 8, 9-ben. A Septuaginta ezt a szót használja Józseffel kapcsolatban az 1Mó 41:33, 39-ben.

szolgákból álló személyzete: Vagy: „háziszolgái”. A Mt 24:45-ben használt „háziszolgák” (görögül oi·ke·teiʹa) szóhoz hasonlóan ez a szó (görögül: the·ra·peiʹa) is minden olyan szolgára vonatkozik, aki az úr háznépének a tagja. Lukács olyan kifejezést használ, mely gyakori a klasszikus görögben, és alapvetően ugyanazzal a jelentéssel bír, mint a Máté által használt szó. Az, hogy Lukács ezt a kifejezést használja, arra utal, hogy orvosként tanult személy volt.

sáfár: Vagy: „a ház ügyintézője”. A görög oi·ko·noʹmosz szó olyan szolgára utal, aki más szolgák fölé van kinevezve. Az ókori időkben ezt a feladatot gyakran egy hűséges szolga látta el, akire az ura ügyeinek az intézését bízták. Ezért ez bizalmi állás volt. Ilyen sáfár volt Ábrahámnak az a szolgája, aki Ábrahám házának ügyeit igazgatta (1Mó 24:2). Ez Józsefre is igaz volt, ahogy az az 1Mó 39:4-ből kiderül. A „sáfár” szó egyes számban szerepel Jézus szemléltetésében, ám ebből nem feltétlenül következik az, hogy egyetlen konkrét személy. A Szentírásban van arra példa, hogy egy egyes számú főnév egy csoportra utal. Jehova például Izrael nemzetének ezt mondta: „Ti vagytok az én tanúim [többes szám]. . . igen, szolgám [egyes szám], akit kiválasztottam” (Ézs 43:10). Ehhez hasonlóan ebben a szemléltetésben is a „sáfár” szó több személyre utal. A párhuzamos beszámoló a Mt 24:45-ben így hívja ezt a sáfárt: „hű és értelmes rabszolga”.

ez a rabszolga: Az itt említett rabszolga a Lk 12:42-ben említett sáfárra utal. Ha „ez a rabszolga” hű, jutalomban fog részesülni (Lk 12:43, 44). Viszont ha hűtlen, akkor az ura „megbünteti őt a legnagyobb szigorral” (Lk 12:46). Jézus itt igazából a hű sáfárt figyelmezteti. Ehhez hasonlóan, amikor Jézus úgy fogalmaz a párhuzamos szemléltetésben (Mt 24:45–51), hogy „ha a rabszolga gonosz, és ezt mondja valamikor is magában”, nem egy gonosz rabszolgáról jövendöl, és nem is arra utal, hogy kinevez egyet. Ehelyett arra figyelmezteti a hű rabszolgát, hogy mi történne akkor, ha egy gonosz rabszolgához hasonlóan kezdene el viselkedni.

ez a rabszolga: 42. versben említett sáfárra itt úgy történik utalás, hogy „rabszolga”. (Lásd a Lk 12:42-höz tartozó magyarázó jegyzetet.) Ha „ez a rabszolga” hű, jutalomban fog részesülni (Lk 12:44). A párhuzamos szemléltetésben, a Mt 24:45–47-ben úgy hívják ezt a sáfárt, hogy „a hű és értelmes rabszolga”. (Lásd a Lk 12:45-höz tartozó magyarázó jegyzetet.)

ez a rabszolga: Az itt említett rabszolga a Lk 12:42-ben említett sáfárra utal. Ha „ez a rabszolga” hű, jutalomban fog részesülni (Lk 12:43, 44). Viszont ha hűtlen, akkor az ura „megbünteti őt a legnagyobb szigorral” (Lk 12:46). Jézus itt igazából a hű sáfárt figyelmezteti. Ehhez hasonlóan, amikor Jézus úgy fogalmaz a párhuzamos szemléltetésben (Mt 24:45–51), hogy „ha a rabszolga gonosz, és ezt mondja valamikor is magában”, nem egy gonosz rabszolgáról jövendöl, és nem is arra utal, hogy kinevez egyet. Ehelyett arra figyelmezteti a hű rabszolgát, hogy mi történne akkor, ha egy gonosz rabszolgához hasonlóan kezdene el viselkedni.

megbünteti őt a legnagyobb szigorral: Szó szerint: „kettévágja”. Ezt a szemléletes kifejezést kétségkívül nem kell szó szerint érteni. Ehelyett a szigorú büntetés gondolatát foglalja magában.

megbünteti őt a legnagyobb szigorral: Lásd a Mt 24:51-hez tartozó magyarázó jegyzetet.

tüzet gyújtsak: Jézus eljövetele jelképesen szólva „tüzes” időszakot hozott a zsidóknak. Jézus azzal gyújtott tüzet, hogy olyan témákat feszegetett, melyek heves vitákhoz vezettek, és így sok hamis tanítás és hagyomány lelepleződött. Például amikor a Messiás a földön volt, a nacionalista zsidók várakozásaival ellentétben nem szabadította fel a szó szerinti Izraelt a római uralom alól, hanem gyalázatos halált halt. Jézus buzgón prédikált, és Isten királyságára irányította az emberek figyelmét, ami heves vitákat idézett elő az egész nemzetben (1Ko 1:23).

utolsó fillérig: Szó szerint: „utolsó leptonig”. A görög le·ptonʹ szó valami kicsi és vékony dologra utal. A lepton egy olyan pénzérme, melynek értéke a dénár értékének 1/128 része, és valószínűleg az Izraelben használt legkisebb réz- vagy bronzérme volt. (Lásd a Szójegyzékben a „Lepton” címszót és a B14-es függ.-et.)

Multimédia

A mai Hinnom-völgy
A mai Hinnom-völgy

A Hinnom-völgy (1.), melyre a Keresztény görög iratok gyehennaként utal. A Templomhegy (2.). Itt volt az I. században a zsidó templom épületegyüttese. Ma a legkiemelkedőbb épület a Templomhegyen a Sziklamecset nevű muszlim szentély. (Lásd a B12-es függ. térképét.)

Holló
Holló

Az első madár, amelyet a Biblia megnevez, a holló (1Mó 8:7). Kitartóan repül, és egyike a legjobban alkalmazkodó és legéletrevalóbb madaraknak. Amikor Jehova a teremtésben megfigyelhető bölcsességről egy fontos leckét tanított meg Jóbnak, akkor kijelentette, hogy ő „készít ételt a hollónak” (Jób 38:41). A zsoltáríró arra is rámutatott, hogy Jehova kedvesen gondoskodik arról az eledelről, amellyel a madárszülők ellátják a rikácsoló, éhes fiókáikat (Zs 147:9). Jézus is beszélt a hollókról, amikor arról biztosította a követőit, hogy az, aki gondot visel ezekről a madarakról, biztosan megadja a földi szolgáinak is mindazt, amire szükségük van. A törvényszövetség alapján a holló tisztátalannak számított, nem lehetett megenni (3Mó 11:13, 15). Mivel Isten még a tisztátalannak számító hollóról is gondoskodik, ezért biztosak lehetünk benne, hogy sosem fogja elhagyni azokat az embereket, akik bíznak benne.

A mező liliomai
A mező liliomai

Jézus arra ösztönözte a követőit, hogy figyeljék meg, hogyan növekednek a mező liliomai, és tanuljanak tőlük. Az eredeti nyelvben az a szó, melyet sok bibliafordítás „liliom”-nak ad vissza, sokféle virágra utalhat, például a tulipánra, a szellőrózsára, a jácintra, a nősziromra vagy a kardvirágra. Néhány tudós azt feltételezi, hogy Jézus valószínűleg a szellőrózsára gondolt. De az is lehet, hogy egyszerűen csak a liliomhoz hasonló virágokra utalt. A képen a koronás szellőrózsa látható (Anemone coronaria). Ezek a virágok megszokott látványt nyújtanak Izraelben. Előfordul kék, rózsaszín, lila vagy fehér színben is.