Jeremiás 18:1–23

18  Jehova így szólt Jeremiáshoz:  „Indulj, menj le a fazekas házába,+ és ott majd szólok hozzád.”  Lementem hát a fazekas házába, és az éppen készített valamit a korongon.  Ám az edény, amelyet agyagból formált, tönkrement a kezében. Így hát másik edényt készített belőle, ahogy jónak látta.  Jehova azután így szólt hozzám:  „»Ó, Izrael, vajon nem tudom veletek ugyanazt tenni, mint ez a fazekas? – ez Jehova kijelentése. – Ó, Izrael, olyanok vagytok a kezemben, mint az agyag a fazekas kezében!+  Ha kijelentem egy nemzetről vagy királyságról, hogy kiszaggatom, lerombolom és elpusztítom,+  de felhagy a gonoszságával az a nemzet, amely ellen szóltam, akkor én is meggondolom magamat*, és nem hozom el rájuk a veszedelmet, amelyet el akartam hozni.+  Ha viszont kijelentem egy nemzetről vagy királyságról, hogy felépítem és elültetem, 10  de ő azt teszi, amit rossznak tartok, és nem engedelmeskedik nekem, akkor meggondolom magamat*, és nem teszek vele jót, ahogy azt elterveztem.« 11  Most pedig, kérlek, mondd meg Júda embereinek és Jeruzsálem lakosainak: »Ezt mondja Jehova: ’Veszedelmet készítek, és tervet szövök ellenetek. Kérlek, térjetek meg gonosz útjaitokról! Változtassatok útjaitokon és tetteiteken!+’«” 12  Erre ezt mondták: „Sajnáljuk, de nem fogunk!+ Mi a saját fejünk után megyünk, és mindannyian gonosz szívünk makacssága szerint cselekszünk.”+ 13  Jehova ezért ezt mondja: „Kérlek benneteket, kérdezősködjetek a nemzetek között. Ki hallott ilyet? Izrael szüze szörnyű dolgot tett.+ 14  Eltűnik-e a Libanon hava a hegyoldal sziklájáról? Vagy kiapadnak-e a messziről jövő hűs, csörgedező vizek? 15  Az én népem azonban elfelejtett engem,+hiszen hiábavalóságnak áldoznak*,+és elbuktatják az embereket útjaikon, a régi utakon,+hogy mellékutakon járjanak, melyek göröngyösek és hepehupásak*. 16  Ezért országuk örökre rettegést keltő lesz,+amelynek láttán csak füttyentenek.+ Aki csak arra jár, rémülten nézi, és csóválja a fejét.+ 17  Mint a keleti szél, szétszórom őket az ellenség előtt. Hátamat mutatom nekik szerencsétlenségük napján, nem pedig arcomat.+ 18  Akkor ezt mondták: „Rajta, terveljünk ki valamit Jeremiás ellen,+ mert továbbra is a papjaink tanítják nekünk a törvényt, a bölcsek adnak nekünk tanácsot, és a próféták hirdetik nekünk Isten szavát. Rajta, vádoljuk be őt,* és ne figyeljünk arra, amit mond!” 19  Ó, Jehova, figyelj rám,és halld meg, mit mondanak ellenfeleim! 20  Hát rosszal kell fizetni a jóért? Bizony vermet ástak nekem*.+ Ne feledkezz meg róla, hogy színed előtt álltam, és jót mondtam róluk,hogy elfordítsam róluk haragodat. 21  Juttasd fiaikat éhínségre,és szolgáltasd ki őket a kardnak+! Feleségeiket fosszák meg gyermekeiktől, és legyenek özvegyek!+ Férfiaikkal halálos csapás végezzen,fiataljaikra kard sújtson le a csatában!+ 22  Kiáltás hallatsszon házukból,amikor fosztogatókat hozol rájuk hirtelen. Mert vermet ástak, hogy elfogjanak,és csapdát állítottak lábamnak.+ 23  Te azonban, ó, Jehova,jól ismered minden ellenem szőtt gyilkos tervüket.+ Ne bocsásd meg vétküket,és ne töröld el bűnüket színed elől. Bukjanak csak el előtted,+amikor fellépsz ellenük haragodban!+

Lábjegyzetek

Vagy: „sajnálatot érzek”.
Vagy: „sajnálatot érzek”.
Vagy: „áldoznak, hogy felszálljon az áldozatok füstje”.
Vagy: „melyek feltöltetlenek”.
Szó szerint: „verjük meg őt nyelvvel”.
Vagy: „lelkemnek”.

Jegyzetek

Multimédia