Józsué 24:1–33
24 Józsué ezután egybegyűjtötte Izrael összes törzsét Sikembe, és összehívta Izrael véneit, főit, bíráit és vezetőit,+ és azok odaálltak az igaz Isten elé.
2 Józsué pedig így szólt az egész néphez: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Ősapáitok+ – többek között Táré, Ábrahámnak és Náhornak az apja – régen a folyó* túloldalán éltek,+ és más isteneket szolgáltak+.
3 Idővel áthoztam ősapátokat, Ábrahámot+ a folyó* túloldaláról, keresztülvezettem Kánaán egész földjén, és sok utódot* adtam neki+. Megáldottam őt, és fia született, Izsák.+
4 Aztán Izsáknak is fiai születtek, Jákob és Ézsau+. Később Ézsaunak adtam a Szeir-hegyet,+ Jákob és a fiai pedig lementek Egyiptomba+.
5 Majd elküldtem Mózest és Áront,+ és csapást mértem Egyiptomra,+ azután kihoztalak benneteket onnan.
6 Amikor kihoztam apáitokat Egyiptomból,+ és a tengerhez értetek, akkor az egyiptomiak harci szekerekkel és lovas katonákkal üldözték őket egészen a Vörös-tengerig.+
7 Ők Jehovához kiáltottak segítségért.+ Ezért sötét felhőt helyeztem közétek és az egyiptomiak közé, majd az egyiptomiakra zúdítottam a tengert, és a víz elborította őket.+ A saját szemetekkel láttátok, mit tettem Egyiptomban.+ Ezután sok évig* a pusztában laktatok.+
8 Elvittelek benneteket az amoriták földjére, akik a Jordán túloldalán* laktak, és azok harcoltak ellenetek+. Akkor kiszolgáltattam nektek őket, hogy birtokba vehessétek a földjüket, és kiirtottam őket előletek.+
9 Majd Bálák, Cippór fia, Moáb királya harcolt Izrael ellen, és magához hívatta Bálámot, Beór fiát, hogy megátkozzon benneteket.+
10 De én nem hallgattam Bálámra,+ ő pedig újra és újra megáldott benneteket,+ és így megszabadítottalak titeket a kezéből+.
11 Azután átkeltetek a Jordánon+, és Jerikóhoz+ értetek. Jerikó vezetői*, valamint az amoriták, periziták, kánaániták, hettiták, girgasiták, hivviták és jebusziták harcoltak ellenetek, de a segítségemmel legyőztétek őket.+
12 Nem a kardotok, és nem is az íjatok űzte ki előletek őket+ – az amoriták két királyát –, hanem az, hogy még mielőtt odaértetek volna, elcsüggesztettem* őket+.
13 Olyan földet adtam hát nektek, amelyért nem ti fáradtatok, és olyan városokat, melyeket nem ti építettetek,+ és letelepedtetek azokban. Olyan szőlők és olajfaligetek terméséből esztek, amelyeket nem ti ültettetek.+«
14 Mélységesen tiszteljétek* hát Jehovát, és szolgáljátok őt feddhetetlenül és hűségesen*!+ Távolítsátok el azokat az isteneket, amelyeket ősapáitok szolgáltak a folyó* túloldalán, valamint Egyiptomban,+ és szolgáljátok Jehovát!
15 Ha viszont rossznak tartjátok, hogy Jehovát szolgáljátok, akkor döntsétek el ma, hogy kit fogtok szolgálni:+ azokat az isteneket, melyeket ősapáitok szolgáltak a folyó* túloldalán,+ vagy az amoriták isteneit, akiknek a földjén laktok+. De én és a háznépem Jehovát fogjuk szolgálni.”
16 Erre a nép ezt válaszolta: „El sem tudjuk képzelni, hogy elhagyjuk Jehovát, és más isteneket szolgáljunk.
17 Mert Jehova, a mi Istenünk az, aki felhozott minket és apáinkat Egyiptom földjéről,+ ahol rabszolgák voltunk,*+ aki mindezeket a nagy jeleket tette a szemünk láttára,+ és aki végig vigyázott ránk az úton és minden nép közt, amelyek között átjöttünk.+
18 És Jehova kiűzött minden népet, például az amoritákat is, akik előttünk laktak ezen a földön. Ezért mi is Jehovát fogjuk szolgálni, mert ő a mi Istenünk.”
19 Akkor Józsué ezt mondta a népnek: „Tényleg tudjátok szolgálni Jehovát? Ő szent Isten.+ Olyan Isten, aki kizárólagos odaadást vár el.+ Nem fogja megbocsátani a törvényszegéseiteket* és a bűneiteket.+
20 Ha elhagyjátok Jehovát, és idegen isteneket szolgáltok, ő is ellenetek fordul, és kiirt benneteket, miután jót tett veletek.+”
21 A nép pedig így felelt Józsuénak: „Nem! Mi Jehovát fogjuk szolgálni!”+
22 Erre Józsué ezt mondta a népnek: „Tanúi vagytok annak, hogy ti magatok döntöttetek úgy, hogy Jehovát szolgáljátok.”+ Azok pedig ezt mondták: „Tanúi vagyunk.”
23 „Távolítsátok hát el az idegen isteneket magatok közül, és teljes szívetekkel forduljatok Jehovához, Izrael Istenéhez!”
24 A nép így felelt Józsuénak: „Jehovát, a mi Istenünket fogjuk szolgálni, és engedelmeskedünk neki!”
25 Így hát Józsué szövetséget kötött a néppel azon a napon, és rendelkezést meg szabályt adott nekik Sikemben.
26 Azután Józsué leírta ezeket a szavakat Isten törvénykönyvébe+, vett egy nagy követ+, és felállította azt a hatalmas fa alatt, mely Jehova szentélye mellett állt.
27 Majd Józsué ezt mondta az egész népnek: „Nézzétek! Ez a kő fog tanúskodni ellenünk,+ mert ez hallott mindent, amit Jehova mondott nekünk, és ha megtagadjátok Isteneteket, ez lesz a tanú ellenetek.”
28 Ekkor Józsué elküldte a népet, mindenkit arra a földre, ahol örökséget kapott.+
29 Végül Józsué, Nún fia, Jehova szolgája 110 éves korában meghalt.+
30 Az örökségül kapott földjén, Timnát-Szerahban+ temették el, amely Efraim hegyvidékén van, a Gaás-hegytől északra.
31 Izrael Jehovát szolgálta Józsué egész életében, és azoknak a véneknek a napjaiban is, akik tovább éltek, mint Józsué, és akik tudtak mindarról, amit Jehova tett Izraelért.+
32 József csontjait,+ melyeket az izraeliták felhoztak Egyiptomból, eltemették Sikemben, azon a földdarabon, melyet Jákob Hámornak, Sikem apjának a fiaitól szerzett+ 100 ezüstpénzért+. Ez a földdarab József fiainak az öröksége lett.+
33 Eleázár, Áron fia is meghalt.+ Eltemették hát őt a fiának, Fineásnak+ a dombján, melyet Efraim hegyvidékén kapott.
Lábjegyzetek
^ Vagyis az Eufrátesz.
^ Vagyis az Eufrátesz.
^ Szó szerint: „magot”.
^ Szó szerint: „napig”.
^ Vagyis a keleti oldalán.
^ Esetleg: „földtulajdonosai”.
^ Esetleg: „kétségbe ejtettem”; „megrettentettem”.
^ Szó szerint: „féljétek”.
^ Vagy: „igazságban”.
^ Vagyis az Eufrátesz.
^ Vagyis az Eufrátesz.
^ Szó szerint: „a rabszolgák házából”.
^ Vagy: „lázadásotokat”.