János 21:1–25

21  Jézus ezután ismét megjelent a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Ez így történt:  Együtt volt Simon Péter, Tamás (akit Ikernek hívtak),+ a galileai Kánából való Nátánael,+ továbbá Zebedeus fiai,+ és még másik kettő a tanítványai közül.  Simon Péter így szólt hozzájuk: „Megyek halászni.” A többiek ezt mondták neki: „Mi is veled megyünk.” Mentek is, és beszálltak a csónakba, de azon az éjszakán semmit sem fogtak.+  Amikor azonban reggeledett, Jézus ott állt a parton, de a tanítványok nem ismerték fel, hogy Jézus az.+  Jézus ekkor megkérdezte tőlük: „Gyermekeim, nincs mit ennetek?” Így válaszoltak neki: „Nincs.”  Ezt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a csónak jobb oldalán, és lesz.” Ekkor kivetették, de behúzni már nem voltak képesek a tömérdek hal miatt.+  Ekkor az a tanítvány, akit Jézus szeretett,+ ezt mondta Péternek: „Az Úr az!” Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, felvette* a felsőruháját, mert meztelen volt, és belevetette magát a tengerbe.  A többi tanítvány viszont a kis csónakkal ment, és vonszolták a halakkal telt hálót, mert nem voltak messze a szárazföldtől, csak mintegy 90 méterre.  Amikor partra szálltak, faszénből rakott tüzet láttak ott, rajta halat, és volt ott kenyér is. 10  Jézus ezt mondta nekik: „Hozzatok azokból a halakból, amelyeket most fogtatok.” 11  Simon Péter ezért beszállt a csónakba, és a szárazföldre húzta a hálót, amely tele volt nagy halakkal, 153-mal. És bár ilyen sok volt, a háló nem szakadt szét. 12  Jézus ezt mondta nekik: „Gyertek, reggelizzetek meg!”+ A tanítványok közül senkinek sem volt bátorsága megkérdezni tőle: „Ki vagy te?”, mert tudták, hogy az Úr az. 13  Jézus fogta a kenyeret, odaadta nekik, majd így tett a hallal is. 14  Ez már a harmadik alkalom volt,+ hogy Jézus megjelent a tanítványoknak, miután feltámadt a halottak közül. 15  Miután megreggeliztek, Jézus ezt kérdezte Simon Pétertől: „Simon, János fia, jobban szeretsz* engem ezeknél?” Ő ezt válaszolta: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek*.” Erre ezt mondta neki: „Legeltesd a bárányaimat.”+ 16  Másodszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz* engem?” Ő ezt válaszolta: „Igen, Uram, tudod, hogy szeretlek*.” Erre ezt mondta neki: „Terelgesd a juhocskáimat.”+ 17  Harmadszor is megkérdezte tőle: „Simon, János fia, szeretsz* engem?” Péter bánatos lett, hogy harmadszor is megkérdezte tőle: „Szeretsz* engem?” Ezt mondta hát neki: „Uram, te mindent tudsz. Tudod, hogy szeretlek*.” Jézus ezt mondta neki: „Legeltesd a juhocskáimat.+ 18  Amikor fiatalabb voltál, magad öltözködtél, és odamentél, ahová csak akartál. De hidd el nekem, amikor megöregszel, kinyújtod a kezedet, és más öltöztet fel téged, és oda visz, ahová nem akarod.”+ 19  Ezt azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal fogja dicsőíteni az Istent. Miután ezt elmondta, így szólt hozzá: „Állandóan kövess engem.”+ 20  Péter hátrafordult, és látta, hogy jön utánuk az a tanítvány, akit Jézus szeretett,+ és aki a vacsoránál hátradőlt a mellére, hogy megkérdezze tőle: „Uram, ki az, aki elárul téged?” 21  Amikor Péter meglátta őt, megkérdezte Jézustól: „Uram, és ővele mi lesz?” 22  Jézus így szólt hozzá: „És ha azt akarom, hogy életben maradjon, míg el nem jövök? Miért foglalkoztat ez téged? Te állandóan kövess engem.” 23  Ezért a testvérek között elterjedt az a szóbeszéd, hogy ez a tanítvány nem fog meghalni. Jézus azonban nem azt mondta neki, hogy nem fog meghalni, hanem ezt: „És ha azt akarom, hogy életben maradjon, míg el nem jövök? Miért foglalkoztat ez téged?” 24  Ez az a tanítvány,+ aki tanúsítja és leírta ezeket, és tudjuk, hogy a szavai igazak.+ 25  De van még sok egyéb is, amit Jézus tett, amit ha valamikor teljes részletességgel megírnának, úgy vélem, maga a világ sem tudná befogadni a megírt tekercseket.+

Lábjegyzetek

Vagy: „magára övezte”.
A görög a·ga·paʹó szóból.
A görög phi·leʹó szóból.
A görög a·ga·paʹó szóból.
A görög phi·leʹó szóból.
A görög phi·leʹó szóból.
A görög phi·leʹó szóból.
A görög phi·leʹó szóból.

Jegyzetek

Gyermekeim: Vagy: „kisgyermekeim”. A görög pai·diʹon szó (a ’gyermek’ jelentésű paisz szó kicsinyített alakja) egy kedveskedő megszólítás, mely apai törődést tükröz. Itt szoros barátságot fejez ki.

nincs mit ennetek?: Vagy: „nincs halatok?” A görög pro·szphaʹgi·on szó egyedül itt fordul elő a Keresztény görög iratokban. Nem bibliai szövegekben olyasmire utal, amit kenyérrel lehet enni. Ebben a szövegkörnyezetben Jézus halászoknak teszi fel ezt a kérdést, ezért minden valószínűség szerint halra gondolt.

akit Jézus szeretett: Vagyis akit Jézus különösen szeretett. Ez az első alkalom abból az ötből, amikor egy bizonyos tanítványról azt olvashatjuk, hogy „akit Jézus szeretett” vagy „akit szeretett” (Jn 19:26; 20:2; 21:7, 20). Általában úgy vélik, hogy ez a tanítvány János apostol, Zebedeus fia és Jakab testvére (Mt 4:21; Mr 1:19; Lk 5:10). Az egyik oka ennek az állításnak, hogy ez az evangélium nem hivatkozik név szerint János apostolra, csak a Jn 21:2-ben említi meg Zebedeus fiait. Egy másik ok a Jn 21:20–24-ben található, ahol az „az a tanítvány, akit Jézus szeretett” kifejezés az evangélium írójára vonatkozik. Továbbá Jézus ezt mondta erről az apostolról: „És ha azt akarom, hogy életben maradjon, míg el nem jövök? Miért foglalkoztat ez téged?” Ez arra enged következtetni, hogy az, akiről itt szó van, sokkal tovább fog élni, mint Péter és a többi apostol – ami pontosan ráillik János apostolra. (Lásd a Jn címéhez és a Jn 1:6; 21:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

a tanítvány, akit Jézus szeretett: Vagyis akit Jézus különösen szeretett. Ez az ötödik alkalom abból az ötből, amikor egy bizonyos tanítványról azt olvashatjuk, hogy „akit Jézus szeretett” vagy „akit szeretett” (Jn 13:23; 19:26; 20:2; 21:7, 20). Általában úgy vélik, hogy ez a tanítvány János apostol, Zebedeus fia és Jakab testvére (Mt 4:21; Mr 1:19; Lk 5:10; Jn 21:2). A Jn 21:20–24-ig terjedő versekből kiderül, hogy „az a tanítvány, akit Jézus szeretett”, ugyanaz, mint „az a tanítvány, aki. . . leírta ezeket”, vagyis János evangéliumának az írója. (Lásd a Jn címéhez és a Jn 1:6; 13:23-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

meztelen voltam: Vagy: „nem voltam kellően felöltözve”. A görög gü·mnoszʹ szó azt is jelentheti, hogy ’lengén öltözött’; ’csak egy alsóruhában’ (Mr 14:52, lábj.).

a tanítvány, akit Jézus szeretett: Vagyis akit Jézus különösen szeretett. Ez a negyedik alkalom abból az ötből, amikor egy bizonyos tanítványról azt olvashatjuk, hogy „akit Jézus szeretett” vagy „akit szeretett” (Jn 13:23; 19:26; 20:2; 21:7, 20). Általában úgy vélik, hogy ez a tanítvány János apostol, Zebedeus fia és Jakab testvére (Mt 4:21; Mr 1:19; Lk 5:10; Jn 21:2; hogy miért mondhatjuk, hogy ez a tanítvány János apostol, lásd a Jn 13:23; 21:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket).

meztelen volt: Vagy: „lengén volt öltözve”. A görög gü·mnoszʹ szó azt is jelentheti, hogy ’lengén öltözött’; ’csak egy alsóruhában’ (Jk 2:15, lábj.; lásd a Mt 25:36-hoz tartozó magyarázó jegyzetet).

mintegy 90 méterre: Szó szerint: „úgy 200 könyöknyire”. A görög péʹkhüsz szó (a Mt 6:27, lábj.; Lk 12:25, lábj.; Jel 21:17-ben „könyök”-nek van fordítva) egy rövid távolságot jelöl, hozzávetőlegesen a könyök és a középső ujj hegye közti távolságot értették alatta. Az izraeliták általában azt a könyököt használták, amely 44,5 cm-nek felelt meg. (Lásd a Szójegyzékben a „Könyök” címszót, valamint a B14-es függ.-et.)

Jónás fia: Vagy: „Barjóna”. Sok héber név része volt a héber ben vagy az arámi bar szó (mindkettő jelentése ’fia’), mely után az apa neve állt családnévként. Az, hogy számos tulajdonnévben – például Bertalan, Bartimeus, Barnabás vagy Barjézus nevében – az arámi bar jövevényszó is szerepel, azt támasztja alá, hogy Jézus napjaiban az arámi nyelv hatással volt a beszélt héber nyelvre.

Jézus ezt kérdezte Simon Pétertől: Ez a beszélgetés Jézus és Péter között nem sokkal azután zajlott le, hogy Péter háromszor megtagadta Jézust. Jézus háromszor is megkérdezte Pétertől, hogy szereti-e, mire „Péter bánatos lett” (Jn 21:17). A Jn 21:15–17-ben feljegyzett történetben két különböző görög ige szerepel: az egyik az a·ga·paʹó, a másik a phi·leʹó. Magyarul mindkettő a szeret igével van visszaadva. Jézus háromszor is ezt kérdezte Pétertől: „Szeretsz engem?” Péter mindháromszor határozottan azt válaszolta, hogy szereti őt. Jézus újra meg újra rámutatott, hogy a szeretetnek arra kell ösztönöznie Pétert, hogy jelképes értelemben legeltesse és terelgesse Jézus tanítványait, akikre ő a bárányaiként vagy juhocskáiként utalt (Jn 21:16, 17; 1Pt 5:1–3). Jézus lehetőséget adott Péternek, hogy háromszor is kimondja, hogy szereti őt, majd rábízta a juhait, hogy gondoskodjon róluk. Péterben így nem maradt semmi kétség azt illetően, hogy megbocsátott-e neki Jézus, amiért háromszor megtagadta őt.

János: Néhány ókori kézirat alapján Péter apostol apjának itt János a neve, más ókori kéziratok szerint pedig Jóna. A Mt 16:17-ben Jézus úgy szólítja Pétert, hogy „Simon, Jónás fia”. (Lásd a Mt 16:17-hez tartozó magyarázó jegyzetet.) Néhány tudós szerint a János, Jóna és Jónás nevek ugyanannak a héber névnek a görög változatai.

jobban szeretsz engem ezeknél?: Nyelvtanilag az „ezeknél” kifejezést többféleképpen is lehet érteni. Némelyik tudós a következő értelmezés mellett foglal állást: „Jobban szeretsz engem, mint ezeket a tanítványokat?”; „Jobban szeretsz engem, mint ezek a tanítványok?” De valószínűleg arról volt szó, hogy Péter jobban szereti-e Jézust, mint „ezeket a dolgokat”, vagyis a kifogott halakat vagy a halászattal kapcsolatos dolgokat. A lényeg tehát nagyjából ez lehetett: „Jobban szeretsz engem az anyagi javaknál vagy törekvéseknél? Ha igen, akkor legeltesd a bárányaimat.” Ha Péter múltjára gondolunk, indokolt volt a kérdés. Bár Péter Jézus első tanítványai között volt (Jn 1:35–42), nem követte őt azonnal teljes időben, egy időre még visszatért a halászathoz. Néhány hónappal később Jézus arra ösztönözte, hogy hagyja ott a munkáját, és legyen emberek halásza (Mt 4:18–20; Lk 5:1–11). Röviddel Jézus halála után Péter elment halászni, és más apostolok is vele tartottak (Jn 21:2, 3). Úgy tűnik hát, hogy Jézus itt azt hangsúlyozta ki Péternek, hogy el kell döntenie, mi lesz a legfontosabb az életében: a halászat, melyet az éppen kifogott halak jelképeztek, vagy az, hogy „legeltesse” Jézus juhait, azaz követőit (Jn 21:4–8).

Jézus ezt kérdezte Simon Pétertől: Ez a beszélgetés Jézus és Péter között nem sokkal azután zajlott le, hogy Péter háromszor megtagadta Jézust. Jézus háromszor is megkérdezte Pétertől, hogy szereti-e, mire „Péter bánatos lett” (Jn 21:17). A Jn 21:15–17-ben feljegyzett történetben két különböző görög ige szerepel: az egyik az a·ga·paʹó, a másik a phi·leʹó. Magyarul mindkettő a szeret igével van visszaadva. Jézus háromszor is ezt kérdezte Pétertől: „Szeretsz engem?” Péter mindháromszor határozottan azt válaszolta, hogy szereti őt. Jézus újra meg újra rámutatott, hogy a szeretetnek arra kell ösztönöznie Pétert, hogy jelképes értelemben legeltesse és terelgesse Jézus tanítványait, akikre ő a bárányaiként vagy juhocskáiként utalt (Jn 21:16, 17; 1Pt 5:1–3). Jézus lehetőséget adott Péternek, hogy háromszor is kimondja, hogy szereti őt, majd rábízta a juhait, hogy gondoskodjon róluk. Péterben így nem maradt semmi kétség azt illetően, hogy megbocsátott-e neki Jézus, amiért háromszor megtagadta őt.

szeretsz . . . szeretlek: Lásd a Jn 21:15-höz tartozó magyarázó jegyzetet.

juhocskáimat: A görög pro·baʹti·on szó, mely itt és a 17. versben „juhocskák”-nak lett fordítva, a görög „juh” szó kicsinyített alakja. A Keresztény görög iratokban a kicsinyített alak gyakran kedveskedésre vagy kötődésre utal. (Lásd a Szójegyzékben a „Kicsinyített alak” címszót.)

Harmadszor: Péter háromszor tagadta meg az Urát. Jézus most háromszor is lehetőséget adott neki rá, hogy kifejezze az érzéseit. Péter mindháromszor kijelentette, hogy szereti Jézust, ő pedig azt mondta neki, hogy azáltal mutathatja ki a szeretetét, ha minden más elé helyezi a szent szolgálatot. Más felelős testvérekkel együtt táplálnia, erősítenie és terelgetnie kellett Krisztus nyáját, vagyis a hűséges követőit, akik bár felkentek voltak, szükségük volt minderre (Lk 22:32).

János: A héber Jehó·chá·nánʹ magyar megfelelője, és a jelentése ’Jehova kegyes volt’; ’Jehova könyörületes volt’. Az evangélium írója nincsen megnevezve. Ám az i. sz. II. és III. századra a könyvet széles körben János apostolnak tulajdonították. Amikor az evangéliumban a János név szerepel, az Keresztelő Jánosra utal. Noha János apostol nincs név szerint megemlítve, rá és a testvérére, Jakabra úgy történik utalás, hogy „Zebedeus fiai” (Jn 21:2; Mt 4:21; Mr 1:19; Lk 5:10; lásd a Jn 1:6-hoz tartozó magyarázó jegyzetet). Az evangélium záró verseiben az író úgy nevezi magát, hogy „az a tanítvány, akit Jézus szeretett” (Jn 21:20–24), és jó okkal feltételezhetjük, hogy ez a kifejezés János apostolra vonatkozik. (Lásd a Jn 13:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.)

János: Vagyis Keresztelő János. Ennek az evangéliumnak az írója, János apostol, 19-szer utal Keresztelő Jánosra, de a többi evangéliumírótól eltérően sosem használja a „Keresztelő” megnevezést. (Lásd a Mt 3:1-hez és a Mr 1:4-hez tartozó magyarázó jegyzeteket.) János apostol a három Mária között különbséget tesz (Jn 11:1, 2; 19:25; 20:1). Keresztelő János esetében viszont nem kellett ilyen megkülönböztetést tennie, mivel magára sosem utalt név szerint, és így senki nem érti félre, hogy melyik Jánosról van szó. Ez is azt erősíti meg, hogy János apostol írta ezt az evangéliumot. (Lásd a „János evangéliumának áttekintése” című részt, valamint a Jn címéhez tartozó magyarázó jegyzetet.)

akit Jézus szeretett: Vagyis akit Jézus különösen szeretett. Ez az első alkalom abból az ötből, amikor egy bizonyos tanítványról azt olvashatjuk, hogy „akit Jézus szeretett” vagy „akit szeretett” (Jn 19:26; 20:2; 21:7, 20). Általában úgy vélik, hogy ez a tanítvány János apostol, Zebedeus fia és Jakab testvére (Mt 4:21; Mr 1:19; Lk 5:10). Az egyik oka ennek az állításnak, hogy ez az evangélium nem hivatkozik név szerint János apostolra, csak a Jn 21:2-ben említi meg Zebedeus fiait. Egy másik ok a Jn 21:20–24-ben található, ahol az „az a tanítvány, akit Jézus szeretett” kifejezés az evangélium írójára vonatkozik. Továbbá Jézus ezt mondta erről az apostolról: „És ha azt akarom, hogy életben maradjon, míg el nem jövök? Miért foglalkoztat ez téged?” Ez arra enged következtetni, hogy az, akiről itt szó van, sokkal tovább fog élni, mint Péter és a többi apostol – ami pontosan ráillik János apostolra. (Lásd a Jn címéhez és a Jn 1:6; 21:20-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

közvetlenül Jézus mellett: Szó szerint: „közvetlenül Jézus keblénél”. Ez a kifejezés arra utal, hogy hogyan telepedtek az emberek Jézus napjaiban egy étkezőasztal köré. A vendégek a bal oldalukon feküdtek, a bal kezükkel pedig egy párnán könyököltek. Egy vendég hátra tudott dőlni a mellette lévő barátjának a keblére vagy mellére, és így bizalmasan tudtak beszélgetni (Jn 13:25). Ha egy személy valakinek a keblénél volt, az arra utalt, hogy nagyon kedvelik egymást, jó barátai egymásnak. Minden bizonnyal ez a szokás áll Lukács és János szóhasználata mögött. (Lásd a Lk 16:22, 23-hoz és a Jn 1:18-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

a tanítvány, akit Jézus szeretett: Vagyis akit Jézus különösen szeretett. Ez az ötödik alkalom abból az ötből, amikor egy bizonyos tanítványról azt olvashatjuk, hogy „akit Jézus szeretett” vagy „akit szeretett” (Jn 13:23; 19:26; 20:2; 21:7, 20). Általában úgy vélik, hogy ez a tanítvány János apostol, Zebedeus fia és Jakab testvére (Mt 4:21; Mr 1:19; Lk 5:10; Jn 21:2). A Jn 21:20–24-ig terjedő versekből kiderül, hogy „az a tanítvány, akit Jézus szeretett”, ugyanaz, mint „az a tanítvány, aki. . . leírta ezeket”, vagyis János evangéliumának az írója. (Lásd a Jn címéhez és a Jn 1:6; 13:23-hoz tartozó magyarázó jegyzeteket.)

aki. . . hátradőlt a mellére: Lásd a Jn 13:23-hoz tartozó magyarázó jegyzetet.

míg el nem jövök: Ezek a szavak azt az érzést kelthették a többi apostolban, hogy János apostol mindegyiküknél tovább fog élni. És ez feltehetően így is történt, hiszen János még közel 70 évig szolgálta hűségesen Istent, és az apostolok közül valószínűleg ő halt meg utoljára. Ezenkívül a „míg el nem jövök” kifejezésről talán Jézusnak azok a szavai jutottak eszükbe a tanítványoknak, hogy az Emberfia eljön a királyságában (Mt 16:28). János bizonyos értelemben látta Jézus eljövetelét. Az élete vége felé János Pátmosz szigetén volt száműzetésben, és ekkor prófétai látomásokat kapott azokról a lenyűgöző eseményekről, melyekre „az Úr napján” kerül sor, amikor Jézus eljön királyként. Jánosra annyira nagy hatással voltak ezek a különleges látomások, hogy amikor Jézus azt mondta, hogy „igen, hamar eljövök”, ő így kiáltott fel: „Ámen! Jöjj el, Uram, Jézus!” (Jel 1:1, 9, 10; 22:20).

még sok egyéb is, amit Jézus tett: János egy hiperbolát használt, amikor azt írta, hogy a világ sem tudná befogadni az összes tekercset (a mai könyv akkori megfelelője), melyre szükség lenne, ha teljes részletességgel szeretné valaki feljegyezni Jézus életét és szolgálatát. A „világ” szó görög megfelelője (koʹszmosz) tág értelemben az egész emberi társadalomra utalhat (az akkor létező könyvtáraival), bár a görög irodalomban előfordult, hogy az egész világegyetemet, vagyis az elképzelhető legnagyobb teret értették alatta. (Vesd össze a Cs 17:24-hez tartozó magyarázó jegyzettel.) János arra gondolt, hogy még sokkal több mindent lehetett volna írni, de a „tekercsében” és az ihletett Szentírás más részeiben elegendő bizonyíték található arra, hogy minden kétséget kizáróan „Jézus a Krisztus, az Isten Fia” (Jn 20:30, 31). János viszonylag rövid írásos feljegyzése gyönyörű képet fest Isten Fiáról.

Multimédia

Első századi halászcsónak
Első századi halászcsónak

Ez a rajz egyrészt egy I. századi halászcsónak maradványai alapján készült el, melyet a Galileai-tenger partjai közelében találtak az iszapban, másrészt pedig egy mozaik alapján, melyet egy I. századi otthonban fedeztek fel Migdal tengerparti városában. Ez a fajta csónak valószínűleg árbóccal és vitorlával volt felszerelve, illetve egy öttagú legénysége volt. A legénységet négy evezős és egy kormányos tette ki, aki a hajó hátsó részén állt egy kis fedélzeten. A csónak kb. 8 m hosszú volt, a közepén pedig kb. 2,5 m széles és 1,25 m mély. Úgy tűnik, hogy legalább 13 ember fért el benne.

Egy galileai halászcsónak maradványai
Egy galileai halászcsónak maradványai

Egy 1985/86-os aszály miatt a Galileai-tenger vízszintje lecsökkent, és így láthatóvá vált egy ókori csónaktest, amely addig az iszapban volt. A csónaktest maradványai 8,2 m hosszúak és 2,3 m szélesek, a csónak legmagasabb pontja pedig 1,3 m. A régészek szerint a csónak valamikor az i. e. I. század és az i. sz. I. század között épült. Ebben az animációban egy rekonstrukció látható a csónakról, amely most egy izraeli múzeumban van kiállítva. A kisfilm azt mutatja be, hogy hogyan nézhetett ki a csónak, amikor úgy 2000 évvel korábban a habokat szelte.

A Galileai-tengerben élő halak
A Galileai-tengerben élő halak

Amikor a Biblia a Galileai-tengert említi, sokszor beszél a halakról, a halászatról és a halászokról is. Ebben a tengerben kb. 18 halfaj él, de csak kb. 10-re szoktak halászni. Ezeket kereskedelmi szempontból 3 fontos csoportba sorolják. Az első csoport a márnák (Barbus longiceps) (1.). Három fajuknak bajusz van a szájuk sarkában, így a szemita nevük, a biní, annyit jelent: ’haj’. Kagylóval, csigával és apróbb halakkal táplálkoznak. A hosszú fejű márna akár 75 cm hosszú és több mint 7 kg súlyú is lehet. A második a mistek, vagyis a mangótilapiák csoportja (Tilapia galilea) (2.). A mist szó arabul annyit jelent: ’fésű’, és ezt a nevet azért kapták, mert öt fajukon fésűre emlékeztető hátuszony látható. A mistek egyik fajtája eléri a 45 cm-es hosszúságot és a mintegy 2 kg-os súlyt. A harmadik csoportba a Kinneret-szardíniák tartoznak (Acanthobrama terrae sanctae) (3.), amelyek kisebbfajta heringekre emlékeztetnek. Ezeket a halakat már ősidők óta pácolva tartósítják.