Héberek 6:1–20

6  Ezért most, hogy túljutottunk a Krisztusról szóló alaptanításon+, törekedjünk érettségre,+ és ne az alapot kezdjük újból építeni, mint például a holt cselekedetek megbánását és az Istenbe vetett hitet, 2  a keresztelkedésekről szóló tanítást és a kézrátételt+, a halottak feltámadását+ és az örök ítéletet. 3  És így is fogunk tenni, ha Isten megengedi. 4  Mert akik egyszer már megvilágosodtak,+ megízlelték az égi ajándékot, megkapták a szent szellemet, 5  és megízlelték Isten kiváló szavát és az eljövendő világrendszer* erőit, 6  de elbuktak,+ azokat lehetetlen újra feléleszteni, hogy megbánják a bűneiket, mivel ők maguk újból oszlopra feszítik Isten Fiát, és nyilvános szégyennek teszik ki őt.+ 7  A föld Isten áldását élvezi, amikor felissza az esőt, amely gyakran öntözi, és aztán hasznos növényeket terem azoknak, akikért művelik. 8  De ha tövisbokrot és bogáncskórót terem, nincs haszna, és közel van ahhoz, hogy megátkozzák, végül pedig fel fogják égetni. 9  Szeretteim, még ha így beszélünk is, meg vagyunk róla győződve, hogy ennél ti jobb helyzetben vagytok, ami a megmentésetekhez vezet. 10  Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtkezzen a munkátokról és a szeretetről, amelyet a neve iránt tanúsítottatok+ azzal, hogy a szenteknek szolgáltatok, és továbbra is szolgáltok. 11  Bárcsak egyikőtöknek se lankadna a szorgalma, hogy így mindvégig+ teljesen meg legyetek győződve a reménységről,+ 12  és hogy ne lustuljatok el,+ hanem kövessétek azoknak a példáját, akik hit és türelem által öröklik az ígéreteket! 13  Mert amikor Isten ígéretet tett Ábrahámnak, mivel senki nagyobbra nem esküdhetett, önmagára esküdött,+ 14  és ezt mondta: „Bizony megáldalak téged, és sok utódot adok neked.”+ 15  És miután Ábrahám türelmesen várt, megkapta ezt az ígéretet. 16  Az emberek maguknál nagyobbra esküsznek, és az esküjük lezár minden vitát, mivel törvényes garanciának tekintik.+ 17  Ehhez hasonlóan, amikor Isten elhatározta, hogy egyértelműbbé teszi az ígéret örököseinek,+ hogy a szándéka nem fog megváltozni, ezt esküvel garantálta*. 18  Így a két változtathatatlan dolog, melyekben lehetetlen, hogy Isten hazudjon,+ nagyon bátorít minket, akik a menedékhez menekültünk, és segít abban, hogy szilárdan ragaszkodjunk az elénk helyezett reménységhez. 19  Ez a reménység+ nekünk a lélek* horgonya. Biztos is, szilárd is, és behatol a függönyön belülre,+ 20  ahová belépett értünk egy előfutár, Jézus,+ aki főpap lett, mint Melkisédek, és örökre főpap lesz.+

Lábjegyzetek

^ Vagy: „kor”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „lépett közbe”. Szó szerint: „közvetítette”.
^ Vagy: „az életünk”.

Jegyzetek

Multimédia

Fából és fémből készült horgony
Fából és fémből készült horgony

1. Horgonydúc

2. Horgonyrúd

3. Horgonykarom (vagy horgonykapa)

4. Horgonykar

5. Merevítő

A horgony többször is szerepel abban a beszámolóban, mely Pál Rómába történő utazását ecseteli (Cs 27:13, 29, 30, 40). Az ókorban kezdetben egy kőnehezéket vagy más, egyszerű eszközt használtak horgonyként. Pál utazásainak az idejére azonban már fejlettebb horgonyok álltak rendelkezésre. A rajz egy kapás horgonyt mutat be, mely a római időkben igen elterjedt volt. Ezt a fajta horgonyt általában fából és fémből készítették. A nehéz horgonydúc, mely legtöbbször ólomból volt, lehúzta a horgonyt, és az egyik karja belefúródott a tengerfenékbe. A nagy csónakoknak gyakran több horgonyuk is volt (Cs 27:29, 30). Az afrikai parthoz közel, Ciréne mellett találtak egy horgonyt, mely kb. 545 kg volt. Ez gazdagítja Pál következő szavainak a jelentéstartalmát: „Ez a reménység nekünk a lélek horgonya” (Héb 6:19).