Héberek 1:1–14
1 Isten régen sokszor és sokféleképpen szólt ősapáinkhoz a próféták által.+
2 Ezeknek a napoknak a végén viszont egy Fiú+ által szólt hozzánk, akit kinevezett mindennek az örökösévé,+ és aki által a világrendszereket* alkotta+.
3 Ő Isten dicsőségének+ a visszatükröződése és lényének a pontos mása,+ és mindent fenntart hatalmának a szavával. Miután pedig megtisztított minket a bűneinktől,+ leült a fenséges Isten jobbjára a magasban+.
4 Így hát hatalmasabbá vált, mint az angyalok,+ mivel kiválóbb nevet örökölt az övéknél.+
5 Például melyik angyalnak mondta Isten valaha is: „Te vagy az én fiam; én atyáddá lettem a mai napon.”+ És még ezt is: „Atyjává leszek, ő pedig fiammá lesz.”+
6 Amikor pedig ismét elhozza elsőszülöttjét+ a lakott földre, ezt mondja: „És hódoljon neki* Isten minden angyala.”
7 Ezenkívül az angyalokról ezt mondja: „Angyalait erőssé* teszi, és szolgáit*+ tűznek lángjává.”+
8 De a Fiúról ezt: „Isten a te trónod+ mindörökre, és királyságod jogara az igazság* jogara.
9 Szeretted az igazságosságot, és gyűlölted a törvénytelenséget, ezért kent fel+ olajjal Isten, a te Istened, és adott neked nagyobb örömet, mint társaidnak.”+
10 És: „Ó, Uram, te raktad le kezdetben a föld alapjait, az ég is a te kezed műve.
11 Azok elvesznek, de te megmaradsz. Mind elkopnak, akár a ruha,
12 és összegöngyölöd őket, úgy, mint egy köpenyt, mint egy ruhát, és le lesznek cserélve. De te ugyanaz vagy, és éveid sosem érnek véget.”+
13 Melyik angyalról mondta pedig valaha is: „Ülj az én jobbomon, míg ellenségeidet a lábad alá nem vetem*.”+
14 Hát nem szent* szolgálatra rendelt szellemek ők mind,+ akiket azért küldtek el, hogy szolgálják azokat, akik megmentést fognak örökölni?
Lábjegyzetek
^ Vagy: „korokat”. Lásd: Szójegyzék.
^ Vagy: „hajoljon meg előtte”.
^ Szó szerint: „szellemekké”.
^ Vagy: „nyilvános szolgáit”.
^ Vagy: „egyenesség”.
^ Vagy: „lábad zsámolyává nem teszem”.
^ Vagy: „nyilvános”.