Ezékiel 21:1–32

21  Jehova újból szólt hozzám:  „Embernek fia! Fordítsd arcodat Jeruzsálem felé, tegyél kijelentést a szent helyek ellen, és prófétálj Izrael földje ellen.  Így szólj Izrael földjéhez: »Ezt mondja Jehova: ’Én ellened vagyok, kihúzom kardomat hüvelyéből,+ és kiirtok belőled igazságost és gonoszt.  Mivel kiirtok belőled igazságost és gonoszt, kivonom kardom a hüvelyéből mindenki* ellen déltől északig.  Minden ember megtudja majd, hogy én, Jehova vontam ki a kardomat hüvelyéből, és az nem tér oda vissza többé!+’«  Te pedig, embernek fia, sóhajtozz, miközben reszketsz*. Igen, keservesen sóhajtozz előttük.+  És ha ezt kérdezik tőled: »Miért sóhajtozol?«, akkor így szólj: »Egy hír miatt.« Mert kétségkívül megjön az, és minden szívet áthat a félelem, minden kéz elernyed, mindenki elcsügged, és minden térdről víz csorog* majd.+ »Megjön és be is következik« – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése.”  Jehova ismét szólt hozzám:  „Embernek fia! Prófétálj, és mondjad: »Ezt mondja Jehova: ’Így szólj: „Kard! A kardot+ megélesítették és kifényesítették. 10  Azért élesítették meg, hogy nagy öldöklést vigyen véghez. Azért fényesítették ki, hogy villogjon, mint a villám.”’«” „Hát ne ujjongjunk?” „»Kivágja-e* majd fiamnak jogarát,+ mint ahogy kivág minden fát? 11  Oda lett adva fényezésre, és hogy forgassa a kéz. Ez a kard azért lett megélesítve és kifényesítve, hogy egy ítélet-végrehajtó kezébe adasson.+ 12  Kiálts és jajgass,+ embernek fia, mert népem ellen fordult; ellene van Izrael összes fejedelmének.+ Ők népemmel együtt a kard áldozatául esnek. Ezért hát csapj a combodra bánatodban! 13  Mert próbatételre került sor,+ és mi lesz, ha a kard kivágja a jogart? Nem marad meg az*+« – ez a legfőbb Úr, Jehova kijelentése. 14  Te pedig, embernek fia, prófétálj, csapd össze tenyeredet, és háromszor ismételd meg ezt: »Kard!« A megöltek kardja az, a nagy öldöklésé, amely körülveszi őket.+ 15  A szívük elbátortalanodik majd,+ és sokan esnek el a városkapuiknál. Öldöklést viszek véghez a karddal. Igen, úgy villog, mint a villám, és ki van fényesítve, hogy öldököljön! 16  Sújts le élesen jobbra! Fordulj balra! Menj, amerre a pengédet irányítják! 17  Én is összecsapom tenyeremet, és lecsillapítom dühömet.+ Én, Jehova szóltam.” 18  És Jehova újból szólt hozzám: 19  „Te pedig, embernek fia, jelölj ki egy utat, mely egy országból indul ki. Ez az út egy bizonyos ponton kettéválik. Babilon királyának, aki karddal jön, el kell döntenie, melyik úton halad tovább. Az útelágazásnál legyen felállítva egy útjelző*, mely mutatja az utat a két város felé. 20  Jelölj ki egy utat, hogy azon jöjjön el a kard az ammoniták Rabbája+ ellen, egy másikat pedig a megerősített Jeruzsálem+ ellen Júdában. 21  Mert Babilon királya megáll az útelágazásnál, hogy jósláshoz folyamodjon. Megrázza a nyilakat, tudakozódik a bálványaitól*, szemügyre veszi a májat. 22  A jobb kezében levő jóslat Jeruzsálem felé mutat, hogy állítson faltörő kosokat, adjon parancsot az öldöklésre, hallasson csatakiáltást, állítson faltörő kosokat a kapuk ellen, emeljen ostromsáncot, és építsen ostromfalat.+ 23  Ez azonban majd hamis jóslatnak tűnik azoknak* a szemében, akik esküket tettek nekik.+ De Babilon királya nem feledkezik meg a vétkükről, és fogságba viszi őket.+ 24  Ezért így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Mivel lelepleződnek törvényszegéseitek, és bűneitek meglátszanak minden tettetekben, nem merülnek feledésbe a vétkeitek. És most, hogy emlékezetbe juttok, erőszakkal* elvisznek majd titeket.« 25  Neked pedig, ó, Izraelnek halálosan megsebzett, gonosz fejedelme,+ elérkezett a napod, végső büntetésed ideje! 26  Így szól a legfőbb Úr, Jehova: »Vedd le a turbánt, és rakd le a koronát!+ Semmi sem marad ugyanaz.+ Az alacsonyt tedd magassá,+ a magast pedig alacsonnyá+. 27  Rommá, rommá, rommá teszem! Nem is lesz senkié a korona, mígnem eljön az, akié a törvényes jog,+ és neki adom azt.+« 28  Te pedig, embernek fia, prófétálj, és mondjad: »Így szól a legfőbb Úr, Jehova az ammonitákról és a gyalázkodásukról.« Ezt mondd: »Kard! Egy kard ki van vonva, hogy öldököljön, ki van fényesítve, hogy emésszen, és hogy villogjon, mint a villám. 29  A rólad szóló valótlan látomások és hazug jóslatok ellenére a megöltek halmára* tesznek téged, a gonoszokéra, akiknek eljött a napjuk, végső büntetésük ideje. 30  Tedd vissza a kardot hüvelyébe. Azon a helyen ítéllek meg téged, ahol meg lettél teremtve, származásod földjén. 31  Rád zúdítom haragomat. Rád fújok dühöm tüzével, és könyörtelen emberek kezébe adlak, akik mesterei a pusztításnak.+ 32  Tüzelő leszel a tűzre.+ Véredet kiontják az országban, és többé nem emlékeznek rád, mert én, Jehova szóltam.«”

Lábjegyzetek

Szó szerint: „minden test”.
Szó szerint: „sóhajtozz roskadozó csípővel”.
Vagyis félelmükben bevizelnek.
Mármint Jehova kardja.
Vagy: „a jogar”.
Szó szerint: „kéz”.
Szó szerint: „teráfoktól”.
Vagyis Jeruzsálem lakosainak.
Szó szerint: „kézzel”.
Szó szerint: „nyakára”.

Jegyzetek

Multimédia