Bírák 1:1–36

1  Józsué halála+ után az izraeliták* megkérdezték Jehovát:+ „Ki menjen fel közülünk elsőként, hogy harcoljon a kánaániták ellen?”  Jehova így felelt: „Júda menjen fel.+ Neki adom azt a földet.”  Júda ekkor ezt mondta a testvérének, Simeonnak: „Gyere fel velem a nekem kijelölt* területre+, hogy harcoljunk a kánaániták ellen. Aztán én is elmegyek veled a neked kijelölt területre.” Simeon pedig elment vele.  Amikor Júda felment, Jehova segítségével legyőzték a kánaánitákat és a perizitákat,+ és megöltek 10 000 férfit Bézekben.  Bézekben rátaláltak Adoni-Bézekre. Harcoltak ellene, és vereséget mértek a kánaánitákra+ meg a perizitákra+.  Amikor Adoni-Bézek elmenekült, üldözőbe vették, és miután elfogták, levágták a hüvelykujjait és a nagylábujjait.  Adoni-Bézek ekkor így szólt: „70 királynak vágtam le a hüvelykujjait és a nagylábujjait, és ezek az asztalomról lehullott ételmaradékot szedegették. A tetteim szerint fizetett meg nekem Isten.” Azután elvitték Jeruzsálembe+, és ott halt meg.  Júda férfiai azután Jeruzsálem+ ellen harcoltak, és elfoglalták azt. Lakosait kardélre hányták, és lángba borították a várost.  Ezt követően Júda férfiai lementek, hogy a hegyvidéken, a Negebben és a Sefélán+ lakó kánaániták ellen harcoljanak. 10  Júda tehát kivonult azok ellen a kánaániták ellen, akik Hebronban laktak (Hebron neve azelőtt Kirját-Arba volt), és legyőzték Sésait, Ahimánt és Talmait.+ 11  Majd onnan felvonultak Debir lakosai ellen.+ (Debir neve azelőtt Kirját-Széfer volt.+) 12  Káleb+ ekkor ezt mondta: „Annak a férfinak, aki csapást mér Kirját-Széferre, és elfoglalja azt, feleségül adom a lányomat, Akszát.”+ 13  És Otniel+, Kenáznak+, Káleb öccsének a fia foglalta el azt. Káleb ezért neki adta feleségül a lányát, Akszát. 14  Miközben a lány hazafelé tartott, unszolta a férjét, hogy kérjen az apjától földet. Aztán Aksza leszállt a szamárról*. Káleb megkérdezte tőle: „Mit szeretnél?” 15  Ő ezt válaszolta: „Kérlek, adj nekem ajándékot*: mivel délen* adtál nekem földet, add nekem Gullót-Maimot* is.” Így hát Káleb neki adta Felső-Gullótot és Alsó-Gullótot. 16  És a kenitának+, Mózes apósának+ a leszármazottai felmentek Júda népével a pálmafák városából+ Júda pusztájába, mely Arádtól+ délre fekszik. Elmentek, és letelepedtek ott a nép között.+ 17  Júda viszont továbbvonult Simeonnal, a testvérével, megtámadták a kánaánitákat, akik Cefátban laktak, és elpusztították a várost.+ Így hát Hormának*+ nevezték el azt. 18  Júda ezután elfoglalta Gázát+, Askelont+ és Ekront+, és az azokhoz tartozó területeket. 19  Jehova Júdával volt, és elfoglalták a hegyvidéket, de a völgyben lakókat nem tudták elűzni, mert azoknak vaspengével felszerelt harci szekereik* voltak.+ 20  Odaadták Kálebnek Hebront, ahogy Mózes megígérte,+ és ő kiűzte onnan Anák három fiát+. 21  Ám a benjáminiták nem űzték ki a Jeruzsálemben lakó jebuszitákat, így a jebusziták mind a mai napig a benjáminitákkal laknak Jeruzsálemben.+ 22  Időközben József leszármazottai+ felmentek Bétel ellen, és Jehova velük volt.+ 23  József leszármazottai kikémlelték Bételt (a város neve azelőtt Lúz volt),+ 24  és a kémek megláttak egy férfit, aki épp a városból jött ki. Ezt mondták neki: „Mutasd meg, kérünk, hogyan juthatunk be a városba, mi pedig kedvesen* bánunk majd veled.” 25  A férfi pedig megmutatta nekik, hogyan lehet bejutni a városba. A város lakosait kardélre hányták, de a férfit és az egész családját elengedték.+ 26  A férfi ezután elment a hettiták földjére, felépített egy várost, és Lúznak nevezte el. Így hívják azt mind a mai napig. 27  Manassé nem foglalta el Bét-Seánt, Taánakot+, Dórt, Jibleámot és Megiddót, valamint azok környező* városait.+ A kánaániták makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy azon a földön lakjanak. 28  Izrael pedig megerősödött, de nem űzött el minden kánaánitát,+ hanem kényszermunkára fogta őket.+ 29  Efraim sem űzte el a Gézerben lakó kánaánitákat, hanem a kánaániták továbbra is ott laktak közöttük Gézerben.+ 30  Zebulon sem űzte el Kitron és Nahalól+ lakosait, hanem a kánaániták továbbra is ott laktak közöttük, és kényszermunkások lettek.+ 31  Áser sem űzte el Akkó lakosait, valamint Szidón+, Ahláb, Akzib+, Helba, Afik+ és Rehob+ lakosait. 32  Így hát Áser leszármazottai az ott lakó kánaániták között laktak, mert nem űzték el őket. 33  Naftali sem űzte el Bét-Semes és Bét-Anát+ lakosait, hanem az ott lakó kánaániták között laktak.+ Bét-Semes meg Bét-Anát lakosai a kényszermunkásai lettek. 34  Az amoriták a hegyek közé kényszerítették Dán leszármazottait, és nem engedték, hogy lejöjjenek a völgybe.+ 35  Az amoriták makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy a Heresz-hegyen, Ajjalonban+ és Saálbimban+ lakjanak. Ám amikor József leszármazottainak nagy hatalmuk* lett, kényszermunkára fogták őket. 36  Az amoriták területe az Akrabbim emelkedőjétől+, Szelától fölfelé húzódott.

Lábjegyzetek

Szó szerint: „Izrael fiai”.
Szó szerint: „a sorsvetés által nekem jutott”.
Esetleg: „míg a szamáron ült, tapsolt, hogy felhívja magára a figyelmet”.
Szó szerint: „áldást”.
Vagy: „a Negebben”.
Jel.: ’vizek medencéi (edényei)’.
Jel.: ’pusztulásra adás’.
Szó szerint: „vasszekereik”.
Szó szerint: „odaadó szeretettel”. Lásd: Szójegyzék.
Vagy: „alárendelt”.
Szó szerint: „nehéz kezük”.

Jegyzetek

Multimédia