2Mózes 5:1–23

5  Azután bement Mózes és Áron a fáraóhoz, és ezt mondták neki: „Ezt mondja Jehova, Izrael Istene: »Engedd el a népemet, hogy ünnepet tartson nekem a pusztában!«”  A fáraó azonban így felelt: „Ki az a Jehova,+ hogy hallgassak a szavára, és elengedjem Izraelt?+ Egyáltalán nem ismerem Jehovát, és nem is engedem el Izraelt.”+  Ők azonban ezt mondták: „A héberek Istene beszélt velünk. Szeretnénk elmenni egy háromnapos útra a pusztába, és áldozatot bemutatni Jehovának, a mi Istenünknek,+ máskülönben betegséggel vagy karddal büntet minket.”  Egyiptom királya erre így felelt nekik: „Mózes és Áron, miért vonjátok el a népet a munkájától? Menjetek vissza dolgozni*!”+  A fáraó így folytatta: „Nézzétek a népeteket, milyen sokan vannak az országban! Ti meg azt akarjátok, hogy leálljanak a munkával?!”  A fáraó még aznap ezt parancsolta a munkafelügyelőknek és a segédeiknek*:  „Ne adjatok többé a népnek szalmát a téglakészítéshez.+ Menjenek csak ők, és gyűjtsenek maguknak szalmát!  De ugyanannyi téglát csináltassatok velük, mint korábban. Ne csökkentsétek a számot, mert csak lustálkodnak! Ezért siránkoznak: »El akarunk menni, és áldozatot akarunk bemutatni az Istenünknek!«  Dolgoztassátok őket keményebben, adjatok nekik munkát bőven, hogy ne figyeljenek a hazugságokra.” 10  A munkafelügyelők+ és a segédeik pedig kimentek, és ezt mondták a népnek: „Így szól a fáraó: »Nem adok nektek több szalmát. 11  Menjetek, és szerezzetek magatoknak, ahol tudtok, de a munkátok nem lesz kevesebb.«” 12  A nép pedig szétszéledt Egyiptom egész földjén, hogy gabonaszárat gyűjtsenek szalmának. 13  A munkafelügyelők pedig így hajszolták őket: „Mindegyikőtöknek el kell végeznie a napi munkáját, ugyanúgy, mint amikor kaptatok szalmát!” 14  Később a fáraó munkafelügyelői még a segédeiket is megverték,+ akiket ők neveztek ki a nép fölé. Ezt kérdezték tőlük: „Hogyhogy tegnap sem, és ma sem csináltatok annyi téglát, mint korábban?” 15  Az izraelita segédek ezért elmentek a fáraóhoz, és így panaszkodtak neki: „Miért bánsz így a szolgáiddal? 16  Nem adnak szalmát a szolgáidnak, mégis ezt mondják nekünk: »Készítsetek téglát!« Megverik a szolgáidat, pedig a te néped a hibás.” 17  Ő azonban így szólt: „Lustálkodtok, csak lustálkodtok!+ Ezért mondjátok ezt: »El akarunk menni, és áldozatot akarunk bemutatni Jehovának.«+ 18  Most pedig menjetek vissza dolgozni! Szalmát nem kaptok, de ugyanannyi téglát kell csinálnotok!” 19  Az izraelita segédek ekkor látták, hogy nagy bajban vannak, mivel így szól a parancs: „Ne csökkentsétek a napi téglamennyiséget!” 20  Utána összetalálkoztak Mózessel és Áronnal, akik ott álltak, és várták őket, hogy kijöjjenek a fáraótól. 21  Azon nyomban így szóltak hozzájuk: „Lássa meg Jehova, hogy mit tettetek, és ítéljen meg titeket, hiszen miattatok a fáraó és a szolgái megvetnek minket,* és kardot adtatok a kezükbe, hogy megöljenek minket!”+ 22  Mózes ekkor Jehovához fordult, és ezt mondta: „Jehova, miért sújtod ezt a népet? Miért küldtél el engem? 23  Hisz attól fogva, hogy bementem a fáraó elé, hogy beszéljek a nevedben,+ ő rosszabbul bánik ezzel a néppel,+ te pedig nem szabadítottad meg a népedet.+

Lábjegyzetek

Vagy: „hordozni a terheiteket”.
Őket az izraeliták közül választották ki.
Vagy: „bűzössé tettetek minket a fáraó és a szolgái előtt”.

Jegyzetek

Multimédia