1Korintusz 10:1–33

10  Testvérek, szeretném, ha tudnátok, hogy ősapáink mindnyájan a felhő+ alatt voltak, átmentek a tengeren,+  megkeresztelkedtek Mózesbe a felhő és a tenger által,  ugyanazt az Istentől származó ételt ették,+  és ugyanazt az Istentől származó italt itták+. Mert abból a sziklából ittak, amely mintha követte volna őket. Ezt a sziklát Isten adta, és Krisztust jelképezi*.+  A legtöbbjük azonban nem nyerte el Isten tetszését, hiszen meghaltak a pusztában.+  A történtekből tanulságokat vonhatunk le,* hogy ne kívánjunk ártalmas dolgokat, ahogy ők kívántak.+  Se bálványimádókká ne váljunk, mint egyesek közülük, ahogy meg van írva: „A nép leült enni és inni. Majd felkeltek mulatozni.”+  És ne is éljünk szexuális erkölcstelenségben*, mint ahogy egyesek közülük szexuális erkölcstelenséget* követtek el, és aztán egyetlen nap 23 000-en haltak meg.+  Jehovát* se tegyük próbára,+ mint ahogy egyesek közülük próbára tették, és aztán megmarták őket a kígyók, és meghaltak.+ 10  És zúgolódók se legyünk, mint ahogy egyesek zúgolódtak közülük,+ és aztán megölte őket a pusztító.+ 11  Mindez azért történt velük, hogy tanuljunk belőle, és figyelmeztetésül írták le nekünk,+ akik a világrendszerek végén élünk. 12  Ezért aki úgy gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essen.+ 13  Csak olyan kísértés ér benneteket, ami másokat is.+ De Isten hűséges, és nem fogja engedni, hogy olyan kísértés érjen titeket, amit már nem tudtok elviselni,+ hanem amikor kísértés ér titeket, a kivezető utat is elkészíti, hogy ki tudjatok tartani.+ 14  Így hát, szeretteim, meneküljetek a bálványimádástól!+ 15  Úgy szólok hozzátok, mint tisztán látó emberekhez, ítéljétek meg ti magatok, amit mondok. 16  Az áldás pohara, melyet megáldunk, vajon nem azt jelképezi, hogy hasznot merítünk Krisztus véréből?+ A kenyér, melyet megtörünk, vajon nem azt jelképezi, hogy hasznot merítünk Krisztus testéből?+ 17  Mivel egy kenyér van, mi, noha sokan vagyunk, egy test vagyunk,+ mert mindnyájan abból az egy kenyérből eszünk. 18  Vegyük az izraelitákat. Amikor az oltáron felajánlott áldozatokból ettek, az vajon nem olyan volt, mintha Istennel ettek volna?+ 19  Mit mondjak hát? Hogy a bálványáldozat vagy a bálvány számít valamit? 20  Nem, hanem azt mondom, hogy amiket a nemzetek áldoznak, a démonoknak áldozzák, és nem Istennek.+ Én pedig nem akarom, hogy a démonokkal+ osztozzatok. 21  Nem ihattok Jehova* poharából is, és a démonok poharából is. Nem ehettek „Jehova* asztaláról”+ is, és a démonok asztaláról is. 22  Vagy „féltékennyé tesszük Jehovát*”?+ Csak nem vagyunk erősebbek nála? 23  Mindent szabad, de nem minden hasznos. Mindent szabad, de nem minden épít+. 24  Senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét.+ 25  Bármit megehettek, amit a húspiacon árulnak, ne kérdezősködjetek a lelkiismeretetek miatt, 26  mert „Jehováé* a föld, és minden, ami rajta van”.+ 27  Ha egy nem hívő meghív benneteket, és ti el akartok menni, egyetek meg mindent, amit elétek tesz, ne kérdezősködjetek a lelkiismeretetek miatt. 28  De ha valaki azt mondja nektek: „Áldozatként bemutatott étel ez”, ne egyetek amiatt, aki ezt mondta, és a lelkiismeret miatt.+ 29  Nem a ti lelkiismeretetekre gondolok, hanem a másik emberére. Mert nem akarom, hogy a másik személy lelkiismerete megítéljen amiatt, ahogy a szabadságomat használom.+ 30  Vajon jó, ha eszek, és hálát adok érte Istennek, ha mások viszont megítélnek emiatt?+ 31  Így tehát akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek!+ 32  Vigyázzatok, hogy se zsidóknak, se görögöknek, se Isten gyülekezetének ne adjatok okot a botránkozásra,+ 33  mint ahogy én is igyekszem mindenkinek mindenben a kedvére tenni, nem a magam hasznát keresve,+ hanem inkább sok emberét, hogy megmenekülhessenek.+

Lábjegyzetek

Vagy: „Krisztus volt”.
Szó szerint: „ezek a példáink lettek”.

Jegyzetek

Multimédia