Zsoltárok 75:1–10
A karmesternek. „Ne semmisíts meg.” Ének. Asáftól+. Dal.
75 Hálát adunk neked, ó, Isten, hálát adunk!+Neved közel van.+Hirdetni fogják az emberek csodálatos tetteidet.+
2 „Mert kitűztem az időt,+Magam kezdtem ítélkezni egyenességben.+
3 A föld és minden lakója megolvadt,+És én raktam helyre oszlopait.”+ Szela.
4 Mondtam az ostobáknak: „Ne legyetek ostobák!”,+És a gonoszoknak: „Ne magasztaljátok fel a szarvat!+
5 Ne emeljétek magasra szarvatokat!Ne beszéljetek dölyfös nyakkal!+
6 Mert nem keletről, nem nyugatról,S nem is délről jön a felmagasztalás.
7 Hiszen Isten a bíró.+Az egyiket megalázza, a másikat felmagasztalja.+
8 Mert pohár van Jehova kezében,+Tele habzó, fűszeres borral.Bizony kiönti belőle seprejét;Kiürítik, kiisszák azt a föld gonoszai mind.”+
9 Én pedig időtlen időkig hirdetem ezt,Éneket zengek Jákob Istenének.+
10 „A gonoszok szarvait mind levágom.”+A igazságosnak szarvai felmagasztaltatnak.+
