Zsoltárok 73:1–28
Asáf+ éneke.
73 Isten jó Izraelhez, a tiszta szívűekhez.+
2 Nekem pedig már-már elfordult a lábam,+Kevés híja, hogy meg nem csúsztak lépteim.+
3 Bizony irigykedni kezdtem a dicsekvőkre,+Látva a gonoszok békéjét.+
4 Mert nincsenek halálos kínjaik,+És hasuk is kövér.+
5 Nincs részük a halandók bajában,+Nem éri őket csapás, mint más embereket.+
6 Ezért nyakláncként viselik a gőgöt,+Erőszak borítja őket ruha gyanánt.+
7 Szemük kidülled a kövérségtől,+Messzebbre jutnak szívük elképzeléseinél.+
8 Csúfolkodnak és rosszat beszélnek,+Csalásról szólnak fennhéjázva.+
9 Az egekre tátják szájukat,+És nyelvük bejárja a földet.+
10 Ezért visszahozza a népét ide,És kiöntetnek nekik a bőséges vizek.
11 Így szólnak: „Hogy is tudhatná Isten?+Van-e ismeret a Legfelségesebben?”+
12 Íme, ezek a gonoszok, akik időtlen időkig gondtalanok;+Gyarapítják vagyonukat.+
13 Bizony hiába tisztítottam meg szívemet,+Hiába mosom ártatlanságban kezemet.+
14 Egész nap csapás sújt,+Minden reggel helyreigazítást kapok.+
15 Ha azt mondtam volna: „Én is úgy beszélek”,Íme, csalárdul cselekedtem volnaFiaid nemzedékével.+
16 Eltűnődtem, hogy megértsem ezt;+Gyötrődés volt ez szemeimben,
17 Mígnem bementem Isten dicső szentélyébe+.Tisztán akartam látni jövőjüket.+
18 Bizony síkos talajra állítod őket,+Romlást hozol rájuk, elbuknak.+
19 Ó, mint lettek döbbenetté egy pillanat alatt!+Elérte őket a vég, végük lett a hirtelen rémülettől!
20 Mint valami álmot ébredés után, ó, Jehova,+Úgy veted meg képüket, midőn felserkensz.+
21 Mert bizony szívem elkeseredett,+És fájdalmak hasítottak veséimbe,+
22 Oktalan voltam, és értetlen;+Olyan lettem előtted, mint az állatok.+
23 De én mindenkor veled vagyok;+Megfogtad jobb kezem.+
24 Tanácsoddal vezetsz engem,+Aztán dicsőségre emelsz.+
25 Kim van nekem az egekben?+Nincs más örömem a földön, csak te.+
26 Testem és szívem elgyengült.+Isten az én szívem kősziklája és osztályrészem időtlen időkig.+
27 Mert íme, a tőled távol maradók elvesznek.+Elnémítasz mindenkit, aki elhagy téged erkölcstelenül.+
28 Nekem azonban oly jó közelednem Istenhez.+A legfőbb Urat, Jehovát tettem menedékemmé,+Hogy hirdessem minden tettedet.+