Zsoltárok 65:1–13

A karmesternek. Dávid éneke. Dal. 65  Dicséret illet téged — csendesség —, ó, Isten, Sionban+!Neked teljesítik a fogadalmat.+  2  Ó, Ima Meghallgatója, teeléd járul minden test.+  3  A vétkek immár fölém kerekedtek.+Törvényszegéseinket te fedezed el!+  4  Boldog az, akit kiválasztasz, és közeledni engedsz,+Hogy udvaraidban lakozzék.+Bizonyosan megelégít minket házadnak,Templomod+ szent helyének jósága.+  5  Félelmetes dolgokkal felelsz nekünk igazságosságban,+Ó, megmentésünk Istene,+Aki Bizodalma vagy a föld minden határának, és azoknak, akik távol vannak a tengeren.+  6  Ő szilárdítja meg a hegyeket erejével,+Fel van övezve hatalommal.+  7  Lecsendesíti a tengerek zúgását,+Hullámaik zúgását és a nemzetek háborgását.+  8  Jeleid félelemmel töltik el a legtávolabbi vidékek lakóit;+Ujjongásra készteted a reggel s az est eljövetelét.+  9  Figyelmedet a földre fordítottad, hogy bőséget adj neki;+Elhalmozod gazdagsággal.Isten folyama bővizű.+Elkészíted gabonájukat,+Mert így készíted elő a földet.+ 10  Barázdáit megitatod, göröngyeit elegyengeted;+Bő záporral meglágyítod, sarjadékát megáldod.+ 11  Jóságoddal koronázod az évet,+Ösvényeid kövérségtől csepegnek.+ 12  Csepegnek a puszta legelői,+Vigassággal övezik fel magukat a dombok.+ 13  Nyájakat öltöttek magukra a legelők,+Gabonába burkolóztak a völgyek.+Diadallal kiáltanak, igen, énekelnek! +

Lábjegyzetek