Zsoltárok 59:1–17
A karmesternek. „Ne semmisíts meg.” Dávidtól. Miktám. Amikor Saul elküldött, és figyelték a házat, hogy megöljék őt.+
59 Szabadíts meg ellenségeimtől, ó, Istenem!+Védj meg azoktól, kik fölkelnek ellenem!+
2 Szabadíts meg az álnokul cselekvőktől,+Ments meg a vérbűnös emberektől!
3 Mert íme, lelkem után leselkednek,+Az erősek rám támadnak,+Noha nem lázadoztam, nem is vétkeztem, ó, Jehova!+
4 Nincsen vétkem, mégis futkosnak, készülődnek.+Serkenj fel kiáltó szavamra, és lásd meg!+
5 Te, ó, Jehova, seregek Istene, te vagy Izrael Istene.+Ébredj hát, fordítsd figyelmedet az összes nemzetre!+Ne légy kegyes senkihez, aki álnok áruló.+ Szela.
6 Este mindig visszatérnek,+Ugatnak, mint a kutyák,+ és körüljárják a várost.+
7 Íme, szavak buzognak szájukból;+Kardok vannak ajkukon,+Mert ki hallja?+
8 De te, ó, Jehova, nevetsz rajtuk,+Kigúnyolod az összes nemzetet.+
9 Ó, én Erőm, rád figyelek,+Mert Isten az én fellegváram.+
10 Isten, aki szerető-kedvességgel bánik velem, elémbe jön,+Isten megadja, hogy letekinthessek rosszakaróimra.+
11 Ne öld meg őket, nehogy elfeledje népem!+Tedd őket bujdosókká eleven erőddel,+Döntsd le őket, ó, pajzsunk, Jehova,+
12 Szájuk bűnéért és ajkuk szaváért.+Fogassanak meg büszkeségükben,+Igen, az átok és a csalárdság miatt, melyet hangoztatnak.
13 Végezz velük dühödt haragodban,+Végezz velük, hogy ne legyenek többé!Tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobban a föld minden határáig!+ Szela.
14 Térjenek vissza este,Ugassanak, mint a kutyák, járják körül a várost!+
15 Kóboroljanak ennivalót keresgélve,+Ne lakjanak jól, ne legyen hol meghálniuk!+
16 Én pedig énekelek a te erődről,+Reggelente ujjongva beszélek a te szerető-kedvességedről.+Mert te vagy az én fellegváram+És menedékhelyem nyomorúságom napján.+
17 Ó, én Erőm, neked zengek éneket,+Mert Isten az én fellegváram, Isten, aki szerető-kedvességgel bánik velem.+
