Róma 1:1–32

1  Pál, aki Jézus Krisztus rabszolgája+, és akit elhívtak+ apostolnak+, és elválasztottak, hogy hirdessem Isten jó hírét+,  amelyet Ő már régebben megígért a prófétái+ által a szent Írásokban,  s amely a Fiára vonatkozik — aki Dávid magvából+ származott test szerint,+  de aki Isten Fiának+ jelentetett ki hatalommal+ a szentség szelleme+ szerint a halottak közül való feltámadás+ által —, igen, Jézus Krisztusra, a mi Urunkra,  aki által ki nem érdemelt kedvességet+ és apostolságot+ kaptunk, hogy hittel engedelmeskedjenek az ő nevének az összes nemzetben+,  melyek között ti is olyanok vagytok, akiket elhívtak, hogy Jézus Krisztushoz tartozzatok;  mindazoknak, akik Rómában vannak mint Isten szerettei, s akiket elhívtak+, hogy szentek legyenek:+ Ki nem érdemelt kedvesség és béke legyen veletek+ Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól!+  Mindenekelőtt hálát+ adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokra nézve, mert hitetekről szerte az egész világon beszélnek.+  Mert tanúm+ az Isten, akinek szent szolgálatot végzek szellememmel, hirdetve a Fiáról szóló jó hírt, mennyire nem szűnök meg mindig említést tenni rólatok imáimban,+ 10  és kérve kérem, hogy hacsak lehetséges, az Isten akaratából+ most végre sikerüljön elmennem hozzátok. 11  Mert vágyakozom látni benneteket,+ hogy adhassak nektek valami szellemi ajándékot+ a megszilárdításotokra; 12  vagy inkább, hogy kölcsönösen bátorítsuk+ egymást a hitünk által,+ ti engem a tiétek, én pedig titeket az enyém által. 13  Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok, testvérek+: sokszor elhatároztam, hogy elmegyek hozzátok+ — csak akadályoztatva voltam mostanáig —, hogy köztetek is nyerjek valami gyümölcsöt+, ugyanúgy, ahogy a többi nemzet között is. 14  Görögöknek is, barbároknak is, bölcseknek+ is, ostobáknak is adósa vagyok: 15  úgyhogy részemről megvan a buzgó készség, hogy hirdessem a jó hírt+ nektek is, akik ott, Rómában vagytok.+ 16  Mert nem szégyellem+ a jó hírt; valójában Isten ereje+ az a megmentésre mindenkinek, akinek van hite,+ zsidónak először,+ és görögnek is;+ 17  mert Isten igazságossága+ nyilatkozik ki benne a hit miatt+ és a hit végett, mint ahogy meg van írva: „De az igazságos a hite által fog élni.”+ 18  Mert Isten haragja+ kinyilatkozik az égből azoknak az embereknek minden istentelensége és igazságtalansága+ ellen, akik igazságtalan módon+ elnyomják az igazságot+, 19  mivel ami tudható az Istenről, az nyilvánvaló közöttük,+ mert az Isten nyilvánvalóvá tette nekik.+ 20  Mert az ő láthatatlan+ tulajdonságai világosan látszanak a világ teremtésétől fogva,+ mivel az alkotott dolgokból érzékelhetők,+ igen, az ő örök hatalma+ és istensége+, úgyhogy nincs mentség számukra;+ 21  mert bár ismerték az Istent, nem dicsőítették őt mint Istent, és hálát sem adtak neki,+ hanem üresfejűvé+ lettek okoskodásaikban, és értelmetlen szívük elsötétült.+ 22  Azt bizonygatták ugyan, hogy bölcsek, de bolonddá lettek,+ 23  és a romolhatatlan Isten dicsőségét+ olyasmire változtatták, mint a romlandó ember képmása+, és a madaraké, a négylábú teremtményeké és a csúszó-mászó állatoké.+ 24  Az Isten azért szívük kívánságainak megfelelően átadta őket a tisztátalanságnak,+ hogy meggyalázzák saját testüket,+ 25  igen, azokat, akik az Isten igazságát+ a hazugsággal+ cserélték fel, és inkább a teremtést imádták, és annak végeztek szent szolgálatot, semmint Annak, aki teremtett, aki örökké áldott. Ámen. 26  Ezért adta át őket az Isten gyalázatos nemi vágyakozásoknak;+ mert asszonyaik is felcserélték a testükkel való természetes élést természetellenessel,+ 27  s hasonlóképpen a férfiak is elhagyták az asszonnyal való természetes élést,+ és gerjedelmükben egymás iránt gyúltak heves lángra, férfiak férfiakkal,+ s ocsmányságot cselekedtek,+ és a tévelygésükért+ járó teljes fizetséget+ megkapták önmagukban. 28  És mint ahogy nem találták helyesnek, hogy pontos ismeretük+ legyen az Istenről, az Isten helytelenített gondolkodásmódra+ adta át őket, hogy azt tegyék, ami nem illik,+ 29  minthogy telve is vannak minden igazságtalansággal+, gonoszsággal+, mohósággal+, rosszasággal+, tele irigységgel+, gyilkossággal+, viszálykodással+, csalárdsággal+, rosszmájúsággal+, sugdosók+, 30  rossznyelvűsködők+, istengyűlölők, arcátlanok+, gőgösek+, önteltek+, ártalmas dolgokat kieszelők,+ szüleik iránt engedetlenek,+ 31  értetlenek+, egyezségszegők+, természetes vonzalom nélküliek,+ irgalmatlanok+. 32  Ezek — bár nagyon is jól ismerik az Isten igazságos rendeletét,+ hogy akik ilyeneket gyakorolnak, halált érdemelnek+ — nemcsak hogy továbbra is teszik ezeket, de jóváhagyásukat+ is adják azoknak, akik ezeket gyakorolják.

Lábjegyzetek