Példabeszédek 5:1–23
5 Fiam, fordítsd figyelmedet bölcsességemre.+ Tisztánlátásomra hajtsd füledet,+
2 hogy megőrizd a gondolkodóképességet+, és óvja ajkad az ismeretet.+
3 Mert az idegen asszony ajka, mint a lépes méz, folyton csepeg,+ és ínye simább az olajnál,+
4 de annak utóíze keserű, mint az üröm;+ éles az, mint a kétélű kard.+
5 Lába a halálba ereszkedik alá,+ léptei a seolba tartanak.+
6 Az élet ösvényét nem figyeli,+ útjai csaponganak, nem tudja merre jár.+
7 Most azért, ó, fiaim, hallgassatok rám,+ és ne forduljatok el szám beszédeitől.+
8 Tartsd távol őtőle utadat, és ne közelíts házának bejáratához,+
9 hogy másoknak ne add méltóságod,+ sem esztendeid annak, ami kegyetlen;+
10 hogy ne idegenek elégedjenek meg erőddel,+ és ne idegen házába kerüljön mindaz, amit fájdalommal szereztél,+
11 és ne kelljen nyögnöd majd,+ amikor húsod és tested a végét járja,+
12 s ne kelljen ezt mondanod: „Hogy gyűlöltem a fegyelmezést,+ és hogy megvetette szívem a feddést!+
13 Nem hallgattam oktatóim szavára,+ és tanítóimra nem figyelt fülem.+
14 Könnyen belekeveredtem mindenféle rosszba+ a gyülekezet és a közösség közepette.”+
15 Igyál vizet a saját tárolódból, és olyan vizet, mely a saját kutadból tör elő.+
16 Hát ajtódon kívül folyjanak-e forrásaid,+ és a közterekre patakvizeid?
17 Egyedül tieid legyenek, és ne az idegenekéi veled.+
18 Legyen áldott a forrásod,+ és örvendezz ifjúságod feleségével!+
19 Szeretetre méltó szarvasünő, bájos kőszáli kecske ő.+ Kebleitől ittasodj meg minden időben,+ szerelmétől ússz mámorban mindenkor!+
20 Miért úsznál mámorban, fiam, idegen nővel, s miért ölelnéd keblét idegennek?+
21 Mert Jehova szeme előtt vannak a férfi útjai,+ és minden ösvényét figyeli.+
22 Utolérik a gonoszt saját vétkei,+ és saját bűnének köteléke lesz, ami megkötözi.+
23 Az ilyen ember fegyelmezés híján meghal,+ és bolondságának sokasága miatt eltévelyedik.+

