Példabeszédek 26:1–28
26 Mint a hó nyáron és az eső aratáskor,+ úgy nem illik a dicsőség az ostobához.+
2 Ahogy okkal menekül a madár, és repül el a fecske, úgy az átok sem jön ok nélkül.+
3 Az ostor a lónak való,+ a zabla+ a szamárnak, a bot pedig az ostobák hátának.+
4 Ne felelj az ostobának az ő bolondsága szerint, nehogy vele egyenlő legyél.+
5 Felelj csak az ostobának az ő bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemében.+
6 Mint aki megcsonkítja lábát, és erőszakot iszik, olyan az, aki ostobának a kezére bíz valamit.+
7 Vajon merít-e vizet a sánta lába? Úgy van példabeszéd a bolondok szájában.+
8 Mint aki a követ kőhalommal fedi be, olyan az, aki dicsőséget ad az ostobának.+
9 Mint ahogy a részeg ember kezébe kerül a tövis, úgy kerül példabeszéd az ostobák szájába.+
10 Mint az íjász, aki mindenre rálő, olyan az, aki felfogadja a bolondot,+ vagy aki felfogadja az arra járót.
11 Ahogy az eb visszatér okádásához, úgy ismétli meg bolondságát az ostoba.+
12 Láttál már olyan embert, aki bölcs a maga szemében?+ Több remény van az ostoba felől,+ mint felőle.
13 Azt mondta a lusta: „Fiatal oroszlán van az úton, oroszlán van a köztereken!”+
14 Az ajtó forog a sarkán, a lusta meg az ágyában.+
15 Bemártja kezét a lusta a lakomás tálba, de túl fáradt ahhoz, hogy szájához vigye.+
16 Bölcsebb a lusta a maga szemében,+ mint hét olyan, aki értelmes feleletet ad.
17 Mint aki ebet ragad fülön, olyan az a járókelő, aki dühbe gurul a veszekedésen, amelyhez nincs is köze.+
18 Mint az őrült, aki tüzes dárdát+ hajít, nyilakat és halált lő,
19 olyan az az ember, aki becsapja embertársát, és azt mondja: „Hiszen csak tréfáltam!”+
20 Ahol nincs fa, kialszik a tűz, és ahol nincs rágalmazó, lecsendesedik a viszály.+
21 Mint faszén a parázsra és fa a tűzre, olyan a zsémbes ember a veszekedés+ szítására.
22 A rágalmazó szavai olyanok, mint amit az ember mohón lenyel, és lekerül a has legbelsejébe.+
23 Mint ezüstmáz a cserépdarabon, olyan a buzgó ajak gonosz szív mellett.+
24 Ajkaival álcázza magát a gyűlölő, belül azonban cselt sző.+
25 Bár kedvesen szól,+ ne higgy neki,+ mert hét utálatosság+ van az ő szívében.
26 Elfedezi a gyűlöletet a csalárdság, de leleplezik galádságát a gyülekezetben. +
27 Aki vermet ás, beleesik abba,+ és aki elhengeríti a követ, arra gurul az vissza.+
28 A hazug nyelv gyűlöli azt, akit összetör,+ és a hízelgő száj bukást okoz.+
