Lukács 16:1–31
16 Ezután folytatásképpen a tanítványokhoz is szólt: „Egy bizonyos ember gazdag volt, és volt neki egy sáfára+, és ezt bevádolták nála, hogy pazarlóan kezeli a javait.+
2 Hívatta tehát, és ezt mondta neki: »Mit hallok rólad? Nyújtsd be a számadást+ a sáfárságodról, mert nem igazgathatod tovább a házat.«
3 A sáfár ekkor ezt mondta magában: »Mitévő legyek? Hiszen az uram+ elveszi tőlem a sáfárságot. Az ásáshoz nem vagyok elég erős, koldulni szégyellek.
4 Ah! Tudom, mit teszek, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, az emberek befogadjanak otthonaikba.«+
5 Azután magához hívta urának mindegyik adósát, és így szólt az elsőhöz: »Mennyivel tartozol az én uramnak?«
6 Az így szólt: »Száz bát olívaolajjal.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza írott szerződésedet, és ülj le, írj gyorsan ötvenet.«
7 Azután ezt mondta egy másiknak: »Hát te mennyivel tartozol?« Az így szólt: »Száz kór búzával.« Ő ezt mondta neki: »Vedd vissza írott szerződésedet, és írj nyolcvanat.«
8 És megdicsérte az ura a sáfárt, mivel — bár igazságtalan volt — gyakorlati bölcsességgel cselekedett;+ mert ennek a világrendszernek a fiai gyakorlati szempontból bölcsebben viselkednek a maguk nemzedékével szemben, mint a világosság fiai+.
9 És azt mondom nektek, hogy szerezzetek magatoknak barátokat+ az igazságtalan gazdagság+ által, hogy amikor az elfogy, befogadjanak benneteket az örök lakóhelyekre.+
10 Aki hű a legkevesebben, az a sokon is hű, és aki igazságtalan a legkevesebben, az a sokon is igazságtalan.+
11 Ezért ha nem bántatok hűen az igazságtalan gazdagsággal, ki bízza rátok az igazit?+
12 És ha nem bántatok hűen azzal, ami a másé,+ ki adja nektek oda azt, ami a tiétek?
13 E g y háziszolga sem lehet két úr rabszolgája, mert vagy az lesz, hogy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti, vagy az, hogy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti. Nem lehettek Istennek is, és a Gazdagságnak is rabszolgái.”+
14 A farizeusok pedig, akik pénzszeretők voltak, figyeltek mindezekre, és kajánul mosolyogni kezdtek őrajta.+
15 Ennélfogva így szólt hozzájuk: „Ti azok vagytok, akik igazságosnak jelentitek ki magatokat az emberek előtt,+ de az Isten ismeri a szíveteket;+ mert ami az emberek között magasztos, az az Isten szemében utálatosság.+
16 A Törvény és a Próféták Jánosig voltak.+ Attól kezdve az Isten királysága hirdettetik mint jó hír, és mindenfajta ember előretör feléje.+
17 Bizony, könnyebb az égnek és a földnek elmúlnia+, mint a Törvény egy betűjéből egyetlen írásjelnek teljesületlenül maradnia.+
18 Mindaz, aki elválik feleségétől, és mást vesz el, házasságtörést követ el, és aki férjétől elvált asszonyt vesz el, házasságtörést követ el.+
19 Egy bizonyos ember+ pedig gazdag volt, és bíborba meg lenvászonba öltözködött, és fényűzően vigadozott nap mint nap.+
20 Egy Lázár nevű koldus pedig mindig oda volt téve a kapujához, tele fekélyekkel,
21 és szeretett volna jóllakni azzal, ami a gazdag asztaláról lehullott. Igen, a kutyák is jöttek, és nyaldosták a fekélyeit.
22 Idővel pedig meghalt+ a koldus, és az angyalok Ábrahám+ kebléhez+ vitték őt.
Meghalt+ a gazdag is, és eltemették.
23 És a hádeszben felemelte a szemét, mialatt kínok között volt,+ és a távolban látta Ábrahámot, és a keblénél Lázárt.
24 Kiáltott hát, és ezt mondta: »Atyám, Ábrahám,+ irgalmazz nekem, és küldd el Lázárt, hogy mártsa vízbe ujja hegyét, és hűsítse nyelvemet,+ mert gyötrődöm ebben a lobogó tűzben.«+
25 Ábrahám azonban így szólt: »Gyermekem, emlékezz, hogy te teljes mértékben megkaptad a jót már életedben, Lázár pedig éppígy a rosszat. Most azonban neki itt vigasztalásban van része, te meg gyötrődsz.+
26 Mindezek mellett pedig nagy szakadék+ van vetve közénk és közétek,+ hogy akik innen át akarnak menni hozzátok, ne tudjanak, és onnan se jöhessenek át mihozzánk.«+
27 Erre az ezt mondta: »Akkor arra kérlek, atyám, küldd el őt apám házához,
28 mert van öt testvérem, hadd tegyen nekik alapos tanúságot, nehogy ők is a kínnak e helyére jussanak.«
29 Ábrahám azonban így szólt: »Ott van nekik Mózes+ és a Próféták+; figyeljenek azokra.«+
30 Erre az ezt mondta: »Nem úgy, atyám, Ábrahám, hanem ha a halottak közül megy hozzájuk valaki, megbánást fognak tanúsítani.«
31 Ő azonban így szólt hozzá: »Ha Mózesre+ és a Prófétákra nem figyelnek, akkor az sem győzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül.«”
